Az adatok időállapota: késletetett. | Jogi nyilatkozat

50 futballista ikon a 21. századból

Elemzések2021. ápr. 11.Bánki András

Messi, C. Ronaldo, Zidane – ők hárman vezetik azt a listát, amelyet a transfermarkt.com portál állított össze a 21. század első két évtizedének ötven futballista ikonjáról. Talán nem véletlen, hogy kivétel nélkül olyan játékosok szerepelnek rajta, akik az európai Top5 – angol, francia, német, olasz, spanyol – bajnokságokban játszottak, játszanak, s értek karrierjük csúcsára. A legmagasabban jegyzett díjak, trófeák birtokosai, pályafutásuk alatt becsült piaci értékük, az értük kifizetett pénzek - akár a hírnevük - euró tíz-, esetenként százmilliókban mérhető.

Az év elején bejárta a világot a kiszivárgott hír: Lionel Messi még 2017-ben négy évre szóló 555 millió eurós - uszkve 200 milliárd forintnyi - szerződét írt alá a Barcelonával. A hüledezéseket azzal csillapította a klub vezetése: Messi megér ennyit, mert hírneve, játéka olyan közönségvonzó, kereskedelmi érték, amely meghatározó a csapat eredményességében, fellépési díjaiban, a nevével fémjelzett klubjelképek eladásában. A futballista sztárok élete erről szól: teljesítmény és pénz. 

Messit a korszak legnagyobbjának tartják: a Barcelona saját nevelése, az elmúlt másfél évtizedben tucatnyi spanyol bajnokságot, kupát, szuperkupát, négyszer Bajnokok Ligája (BL) trófeát nyert csapatával, egy alkalommal átvehette az adott évben a világ legjobb játékosának járó FIFA-díjat, hatszor adták át neki az Aranylabdát.

S bár argentin válogatottként – 142 meccsen 71 gól - nem mondhatja magát sem Világ- sem Dél-Amerika bajnoknak, egy, a szülőhazája színeiben elnyert olimpiai aranyérmet azért őrizhet házi múzeumában.

Messi 33 éves, jelenlegi becsült piaci értéke 80 millió euró, 2018-ban 180 millió volt, tavaly nyáron egy zavaros helyzetben a Barca 700 millió eurós kivásárlási árra hivatkozott.

Idén is szinte naponta fölröppennek hírek, melyik európai topcsapatban folytathatja pályafutását, ám a klub újonnan megválasztott elnöke, Laporta már első megszólalásában kijelentette: Messi és a Barcelona egyet jelent.

A második helyre sorolt Cristiano Ronaldo(CR) helyzete is sok találgatásra ad okot. Sokan állítják, rossz üzletet csinált vele a Juventus, amikor 2018-ban 117 millió eurót utalt át érte a Real Madridnak. Lehet benne valami, a Juve nem ment vele többre, sőt: több éves sorozat után az Inter ellenében trónvesztésre készülhet az olasz bajnokságban, s elvérzett a BL nyolcad-döntőjében is. Sokan nem tartják kizártnak nyári visszatérését Madridba.

Jelenlegi becsült piaci értéke 60 millió euró.

Mindez nem homályosíthatja el CR fényes pályáját, amit két részben a Manchester Unitednél (MU) és a Realnál futott be. A Manchesterben töltött hat szezonja alatt három bajnoki címet, kupát, és 2008-ban BL-t nyert. Ebben az évben vehette át először az Aranylabdát, amelyet aztán a tízes években még négyszer, de már a Real Madrid játékosaként. 2009-ben költözött Madridba, a királyi klub akkor 94 millió eurót fizetett érte. Két-két bajnokságot, spanyol kupát és szuperkupát nyert a „blancókkal”, s négyszer – közte egymás után háromszor – emelhette magasba a BL-serleget. Közben a portugál válogatottal – amelyben eddig 170 alkalommal lépett pályára, s 102 gólt szerzett – 2016-ban Európa-bajnok lett.

Az öt Aranylabda mellett kétszer adták át neki a FIFA-díjat. Csodálatos karrier!

Nem kevésbé az a listán harmadik Zinédine Zidane-é.  Még a múlt század utolsó éveiben a Juventusban – ahol öt évet töltött -  vált sztárrá, teljesítményét kétszer is FIFA-díjjal (1998, 2000)  1998-ban Aranylabdával ismerték el. 2001-ben csapott le rá a Real Madrid, az akkor csillagászati összegnek tűnő 77,5 millió eurós transzfer díjért. Már világbajnok játékosként érkezett Madridba. 1998-ban ugyanis Zidane vezérletével – a brazilok ellen 3-0-s győzelemmel végződő döntőben szerzett két góljával – a francia válogatott nyerte a hazai rendezésű Vb-ét. „Zizu” 1994 és 2006 között összesen 108 meccsen játszott a válogatottban (31 gól), tagja volt a 2000-ben Európa-bajnokságot nyert csapatnak. (Búcsúja a válogatottól csúnyán sikerült: 2006-ban az olaszok elleni VB-döntőn lefejelte a neki „beszóló” Materazzit, amiért kiállították, majd el is tiltották, ami egyben játékos pályafutása végét is jelentette, 34 évesen visszavonult.) 

A Real jól járt vele, összeállt a „galaxysok” csapata, s Zidane közülük is kiemelkedett.

Már az első szezonjában BL- győzelemre vezette a „blancókat”, a következő évben bajnokok lettek a La Ligában. 2003-ban még begyűjtötték a spanyol szuperkupát, aztán hosszú évekig semmi. Nem Zidane-on múlott, amit jelzett, hogy harmadszor is átvehette a FIFA-díjat. 

Az ötvenes listán a továbbiakban is olyan játékosok szerepelnek, akik nevéhez számtalan díj, trófea, felejthetetlen mérkőzés, gól, pillanat kötődik, mély nyomokat hagyva a futballszerető szurkolók emlékezetében. Húszan vannak, akik csapatukkal világbajnokságot, tizenegyen, akik Európa-bajnokságot, öten akik Dél-Amerika Kupát (DAK), s harminchatan, akik BL-t nyertek. Nem követhetjük itt végig valamennyiük pályáját, profilját, de néhány „leget” kiemelünk. Már az első hármast olyan játékosok követik, akik szinte mindent megnyertek. 

A „gólvágó” brazil Ronaldó kétszeres világbajnok és kétszeres DAK-győztes a selecao-val, tagja volt a „galaxysokat”  (Iker Casillas, Sergio Ramos,Roberto Carlos, Zidane, David Beckham,) felvonultató Realnak, ahová az Internazionálétól érkezett 2002-ben, 45 millió eurós transzfer díjért, s ahol öt évet játszott.

Háromszor vehette át a FIFA-díjat, kétszer az Aranylabdát.  A szintén brazil Ronaldinho is kiemelhető: világbajnok, DAK- és BL-győztes a Barcelonával, kétszeres FIFA-díjas, s elnyerte az Aranylabdát is. Pályája csúcsán, 2007-ben 80 millió euró volt a piaci értéke, ami akkor rekordösszegnek számított.

A brazilok után jöhetnek a spanyolok és a Barcelona nagy korszakának ikonjai: Xavi és Andrés Iniesta, akik világbajnokok, kétszeres Európa-bajnokok és négyszeres BL győztesek (nem sokkal marad el tőlük Carlos Puyol, egy-egy-három címmel. „Pechjükre” nekik nem jutott sem FIFA-díj, sem Aranylabda, azokban az években, karrierjük csúcsán, Messinek és C. Ronaldonak osztogatták a legjobbnak járó díjakat.

De mint említettük, a mai futball nemcsak a játékról, a teljesítményről, de a pénzről is szól.

A játékosok – csak az ötvenes listán szereplőket vesszük figyelembe - értéke az ezredfordulón ugrott meg, s a tízes évek vége felé az extraklasszisok esetében már a 100 millió eurót is meghaladta.

A mennyiségi ugrást Zidane már említett 77,5 millió eurós, akkor rekordösszegű transzferdíja jelentette 2001-ben. Ebben az évben a Juventus is alaposan bevásárolt: 52,88 millió eurót fizetett a kapus Gianluigi Buffonért és 36,15 milliót a franciákkal akkor már világbajnok Lilian Thuramért (mindketten a Parmától érkeztek a „zebrákhoz”). Érdekes, hogy Zidane vételárát nem múlták felül az első évtizedben kifizetett átigazolási díjak. A legnagyobb összegért klubot váltók: Zlatan Ibrahimovics (69,5 m. €, Inter-Barcelona, 2009), Kaká  (67 m. €, Milan-Real Madrid, 2009), Luis Figo (60 m. €, Barcelona-RealMadrid, 2000).

A tízes években még jobban elszabadultak a vételárak.

Akikért a legtöbbet fizettek: Neymar (222 m. euró, Barcelona-PSG, 2017), C. Ronaldo (117 m, euró, Real Madrid-Juventus, 2018), Luis Suárez (81,72 m. euró  Liverpool-Barcelona, 2014). Érdekességként említhető, hogy ma a világ elsőszámú gólgyárosai között jegyzett, tavalyi FIFA-díjas Robert Lewandowski 2014-ben un. „free transfer” keretében, azaz ingyen mehetett a Dortmundtól a Bayern Münchenhez, jelenlegi becsült piaci értéke a mértékadó transfermarkt  szerint 60 millió euró. Ezen érték alapján a jelenleg még aktív játékosok sorrendje: Neymar 128 m. euró, Messi 80 m. euró, C. Ronaldo 60 m. euró.

És kik azok a klasszikusok, akik egész karrierjüket egy klubnál futották be? Ők a leghűségesebbek: Paolo Maldini (Milan, 1985-2009), Francesco Totti (Roma, 1993-2017), Xavi (Barcelona 1998-2015) Steven Gerrard (Liverpool, 1999-2016) Carles Puyol (Barcelona, 1999-2014). És persze, Messi, a Barca saját nevelése, de nála még fönnáll a hűtlenség lehetősége. 

Velük ellentétben Samuel Eto’o a legnagyobb „vándormadár”. Karrierje során 1996 és 2020 között tizenkét csapatnál játszott, az érte kifizetett transzfer díjak összességükben 78,5 millió eurót tesznek ki.

De nem volt hálátlan. Azon kívül, hogy szülőhazája válogatottjával, Kamerunnal Afrikai Nemzetek Kupája győztes, négyszer nyert BL-t, három csapattal, a Real Madriddal, az Interrel és kétszer a Barcelonával. Ebben egyedülálló a mezőnyben. Miután megfordult még az Anzsi Mahalacskánál is, negyven évesen fejezte be a focit, a Quatar SC-nél.

Az ötven megnevezett ikon közül harmincöt már visszavonult, kevesek maradtak a labdarúgás közelében.

A legsikeresebb Zidane, aki jelenleg már másodszor irányítja edzőként a Real Madridot, első időszakában háromszor is BL győzelemig vezette a királyi gárdát. Andrij Sevcsenko az ukrán válogatott szövetségi kapitánya, Steven Gerrard irányításával hosszú idő után először bajnok a Glasgow Rangers Skóciában, ellenben a klubikon Franck Lampardot az év végén állították fel a Chelsea kispadjáról. Ingatag a helyzete Andrea Pirlonak is - aki második éve irányítja a Juventust -, miután csapata kiesett a BL-ből és a bajnoki címről is lemaradni látszik. Edzősködik még Thierry Henry, megfordult a Monaconál és asszisztensként a belga válogatottnál. Menedzserként találkozhatunk a Milannál Maldini, a Juventusnál Pavel Nedved, a Bayern Münchennél Oliver Kahn nevével.

Jó visszaemlékezni a 21. század első húsz évének ikonjaira, de már képben vannak a harmadik évtized fényesedő csillagai. Hármójuk nevét máris megjegyezte a szakma és a közönség, piaci értékük is szépen szárnyal.

Íme: Kylian Mbappe (22 éves/PSG) 180 millió euró, Erling Haaland (20/Borussia Dortmund) 110 millió euró, Joao Félix (21/Atletico Madrid) 100 millió euró.

A szakértők szép jövőt jósolnak a 20 éves Szoboszlai Dominiknak, a magyar válogatott és az RB Leipzig játékosának is, értékét 25 millió euróra taksálják. Ekkora összegre magyar játékost még nem becsültek.