A dél-európai országoknál három év lehet a válság előtti szint elérése

Miután a belső fogyasztás nőtt, és az ipar gyorsan talpraállt már a tavalyi év második felében, az idegenforgalom azonban csak lassan talál magára, több dél-európai országban 2022-ben sem éri el a gazdaság teljesítménye a 2019-es szintet – derül ki az Európai Bizottság előrejelzéséből.

Görögország

A görög gazdaságot súlyosan érintette a koronavírus válság, a gazdaság tavaly 10 százalékkal csökkent. Hiába emelkedett 2,3 százalékkal a kibocsátás a harmadik negyedévben a lezárások enyhülését követően, a bővülés elsősorban a belső kereslet vezérelte, és így nem sikerült ellensúlyozni az összeomlott turizmus okozta sokkot. E hatást erősítették a negyedik negyedév erősödő korlátozásai is. Az uniós várakozások szerint a kereskedelem talpraállásának, a fogyasztói bizalom emelkedésének, valamint az állami támogatásoknak köszönhetően 2021-ben 3,5 százalékos növekedésre lehet számítani,

2022-ben pedig a gazdaság bővülése elérheti az öt százalékot, de még így is a 2019-es szint alatt marad majd. 

Ezt magyarázza, hogy a tömeges oltások hatására ugyan erősödni fog a turisztikai ágazat teljesítménye  a visszatérő vendégeknek köszönhetően, de csak lassú lesz az ágazat kilábalása. Jól mutatja a probléma nagyságát, hogy tavaly októberben 16,7 százalékos volt a munkanélküliség.

Spanyolország

Spanyolországban sok tekintetben hasonló a helyzet, mint a görögöknél. Tavaly a bruttó hazai termék 11 százalékkal maradt el a 2019-es értéktől. A harmadik negyedév teljesítménye jelentősen meghaladta az előző három hónap brutális zuhanását, elsősorban az emelkedő belső keresletnek köszönhetően. Sőt a negyedik negyedév is minimális pluszban zárt, de mindez nem volt elég a korábbi időszak gyenge teljesítményének ellensúlyozására.

Az előrejelzések szerint a gazdaság idén 5,6 százalékkal nőhet, de ezzel is csak a tavalyi zuhanás felét sikerülhet ledolgozni.

Az év első felében még érezteti hatását a járvány, a népesség átoltottságának emelkedésével azonban fellendül a belső kereslet. Ugyanakkor gondot okozhat, és a munkanélküliség emelkedéséhez vezethet, hogy a járvány által erősen érintett ágazatokban növekedhet a fizetésképtelen vállalkozások száma.
2022-ben pedig újabb 5,3 százalékos bővülésre lehet számítani, többek között annak hatására, hogy a turizmus ebben az évben talál magára igazán. 

Olaszország

Olaszországban olyan jól sikerült a harmadik negyedév, hogy a gazdaság csaknem háromnegyedét ledolgozta az év első felében összeszedett lemaradásnak. Ősszel ugyan ismét lezárásokra került sor, de miután az csak a gazdaság kisebb részét érintette, az ipar és az építőipar szinte zavartalanul működhetett, a negyedik negyedévben nem fenyegetett a gazdaság fékezésének veszélye.

Az egyik legnagyobb veszély itt is - az eladósodás mellett - a fiatalok munkanélküliségi rátájának emelkedése 25 százalék körüli szintre.

Az Olaszországban bő másfél éve már működő alapjövedelem ráadásul eddig nem igazán tudta megvédeni a legszegényebb rétegeket a teljes lecsúszástól.

Ezzel szemben az idegenforgalom teljesítményét ismét erőteljesen gyengítették a lezárások, így nem csoda, hogy az éves visszaesés 8,8 százalékra tehető az év egészét tekintve. Az idei évre is áthúzódó negatív hatások eredményeként idén várhatóan növekedni fog ugyan az olasz GDP, de annak mértéke csak 3,4 százalékra tehető.

Jövőre hasonló mértékű növekedésre lehet számítani, elsősorban az idei év második felére várható bővülésre alapozva, illetve a magára találó idegenforgalom húzó hatásának köszönhetően.

Ezek az adatok azt vetítik előre, hogy még 2022 végére sem éri el az olasz gazdaság teljesítménye a 2019-es szintet. 

Horvátország

A horvát gazdaság tavaly ugyancsak 8,8 százalékkal zsugorodott, mindenekelőtt az országhatárok lezárása, illetve a fertőzések miatti félelem hatására összeomlott idegenforgalomnak köszönhetően. Akárcsak az uniós államok többségében, Horvátországban is a várakozásokon felül teljesített a gazdaság a harmadik negyedévben, a szigorodó lezárások hatására azonban az év utolsó három hónapja ismét csak visszaesést hozott.

Az idei évben az oltások eredményeként lazulni fognak a lezárások, ami belső kereslet emelkedéséhez vezethet, így a bruttó hazai termék 5,3 százalékos emelkedésére lehet számítani. A vendéglátás és az idegenforgalom talpraállása azonban csak fokozatos lesz, ezért a jövő évben az ideinél kisebb növekedés várható.