A Duna apadását a teljes gazdaság megszenvedheti
ElemzésekA Duna a magyar gazdaság egyik legfontosabb természeti infrastruktúrája. Közlekedési útvonalként, ipari erőforrásként, ivóvízbázisként és turisztikai célpontként is kiemelt jelentősége van. A tartós vízállás csökkenése és alacsony szinten való stagnálása emiatt több gazdasági ágazatot negatívan érinthet - olvasható az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében.
- Áruszállítás és logisztika. A Duna a transzeurópai közlekedési hálózat (TEN-T) része, összeköti Magyarországot a német, osztrák, szlovák, szerb és román piacokkal. A jelenlegi alacsony vízállás miatt várhatóan emelkedni kezd majd az áruszállítás díja. A hajókat, uszályokat nem tudják teljes kapacitásra rakodni, jellemzően csak 30–60%-os terheltséggel közlekedhetnek. Emiatt ugyanannyi áru elszállításához több hajóra vagy több fordulóra lehet szükség. Amennyiben a helyzet hosszú ideig fennáll, akkor a szállítási költségek növekedése, a biztosítási díjak emelkedése és a szállítási idő hosszabbodása miatt összességében romolhat a magyar export versenyképessége, elsősorban a gabona- és az acélipari termékek esetében.
- Ipar. Számos nagyipari üzem települt a Duna mellé, főként mert így biztosított a nagy mennyiségű ipari víz, könnyebb a nyersanyagok szállítása és egyszerűbb az export.
- Ivóvíz. Az ivóvízellátás Budapesten és a Duna menti települések egy részénél szintén Duna-víz-alapú. A parti szűrésű kutakból nyeri számos település az ivóvizének jelentős részét, így az utánpótlást is a folyó biztosítja. Az idén nyáron kialakult helyzet mindeddig nem veszélyeztette a fővárosi ivóvízellátást, de megnehezíti az üzemeltetést és nagyobb terhelést jelent a vízbázisokra.
- Turizmus. A szállodahajók mellett a városnéző hajókat, a vízi sportokat, a dunakanyari turizmust és a vendéglátást is negatívan befolyásolja a Duna alacsony vízállása. A szállodahajók közül több nem tudott közlekedni vagy várakozni kényszerült, ami a folyami turizmus és a kapcsolódó szolgáltatások bevételeit is csökkenti.
A makrogazdasági hatások összességében negatív képet mutatnak az alacsony dunai vízállás miatt: ez néhány tized százalékponttal is visszafoghatja a gazdasági teljesítményt, különösen akkor, ha az aszály a mezőgazdasági termést is rontja.
Energetika
A magyar villamosenergia-termelésben meghatározó paksi atomerőmű teljesítményének csökkenése vagy leállása önmagában ugyan nem jelenti a lakossági áramellátás azonnali összeomlását, de komoly gazdasági és energetikai kihívások elé állítja Magyarországot:
- A helyzet közvetlen gazdasági hatásai között említhetjük az importáram jelentősebb áremelkedését. A paksi részről kieső árammennyiséget Magyarországnak importból kell pótolnia, valamint a drágábban üzemelő hazai gázerőművekből kell előállítania.
- Amennyiben a kieső villamosenergiát csak részben lehet importból vagy hazai tartalékokból pótolni, előfordulhat, hogy egyes nagy villamosenergia-fogyasztó ipari szereplők ideiglenesen mérséklik termelésüket. A GDP-re gyakorolt hatás elsősorban attól függ, hogy a kieső termelést később be lehet-e pótolni.Ha a leállás rövid ideig tart, a vállalatok egy része túlórával vagy hétvégi műszakokkal ledolgozhatja az elmaradást, így a negyedéves gazdasági teljesítményre csak korlátozott hatás jelentkezhet. Ha azonban az energiakorlátok hetekig fennmaradnak, a termelés egy része végleg elveszhet, ami már mérhetően visszafoghatja az ipari kibocsátást és ezen keresztül a GDP növekedését.
A teljes elemzés az alábbi linken tekinthető meg: https://www.oeconomus.hu/oecofocus/a-duna-apadasat-a-teljes-gazdasag-megszenvedheti/
