A felhőkarcolók világa - „Gyorsabban, magasabbra, erősebben”

A megavárosok - azaz a tízmillió lakosnál népesebb városok - térnyerése folyamatosan bővül. Míg 1990-ben 10 megaváros volt, addig 2018-ra számuk 33-ra nőtt, s az előrejelzések szerint 2030-ra már 43 olyan megaváros lehet Földünkön, ahol legalább 10 millió ember él. Ma a világnépesség 55 %-a lakik városokban, ez körülbelül 4,4 milliárd embert jelent, számuk 2050-re eléri a 6,67 milliárd főt, azaz a világ népességének kétharmadát jelentheti. A városrobbanás különösen a 20. század utolsó harmadában gyorsult fel, a városrobbanás következtében pedig a felhőkarcolók szimbólumokká váltak.

A modern globális városok szimbólumai a felhőkarcolók

Az első felhőkarcoló New Yorkban épült el. A felhőkarcoló kifejezést a 19. század végétől használták az Egyesült Államokban, amikor is New Yorkban és Chicagóban megjelentek az első felhőkarcolók, amelyek magassága több volt mint 100 méter. A 300 méternél magasabb felhőkarcolókat szuperfelhőkarcolóknak nevezik. A 20. század elejére szinte minden fejlett város épített már felhőkarcolót, sőt éles verseny alakult ki, úgyhogy napjainkban is egyre többet és egyre magasabbakat építenek.

Amíg 1900-ban összesen 3 felhőkarcoló volt, 1930-ra ez a szám 154-re emelkedett, húsz évvel később 228 darab felhőkarcoló volt, majd 20 évvel később megháromszorozódott a számuk és már közel hatszáz volt. Innentől kezdve tíz évenként megduplázódott a felhőkarcolók száma, és 1980-ban, 1200 felhőkarcoló, 1990-es évek elején több mint 2000 felhőkarcoló volt, Majd 2003 és 2008 között egy újabb robbanás következett és csak 2 év alatt 13 050-re emelkedett a felhőkarcolók száma. Különösen Ázsiában és Kínában épültek a felhőkarcolók.

Hol vannak ma a legmagasabb felhőkarcolók?

Forrás: Visualcapitalist, Allianz

 Kína 35 év alatt több felhőkarcolót épített, mint az USA 100 év alatt.

Kínának 1985-ig egyetlen felhőkarcolója sem volt, a legmagasabb épületének 1980-ig magyar vonatkozása is volt: Hudec László építette sanghaji Grand Hotel volt az egész Távol-Kelet legmagasabb épülete, majd, megépült a „Guomao Building” Shenzenben, a Gyöngy-folyó deltájában és Kína rendkívül gyorsan felzárkózott az USA mellé, sőt hamarosan le is hagyta.

Az elmúlt 35 évben a Kínában épített felhőkarcolók száma meghaladta az ezernyolcszázat, és ez több mint a duplája annak, amit az Egyesült Államoknak egy évszázad alatt sikerült megalkotnia.

  Forrás: Visualcapitalist

 Hongkongban például több mint 350 felhőkarcoló van, ebből háromszázat azóta építettek, hogy Hongkong Kína része lett, így Hongkongban van a világ legtöbb felhőkarcolója. A második város, 220 felhőkarcolóval a kínai Shenzen, amely a kilencvenes évekre a világ egyik leggyorsabban növekvő városa lett, mostanra pedig Kína Szilícium-völgyeként tekintenek rá. A felhőkarcoló-építési láz nem csökken a városban, pár éven belül több mint 310 lesz az átadott épületek száma. Jelenleg Kínában 300 felhőkarcoló építése van folyamatban, miközben Amerikában csak 47.

A világ legtöbb felhőkarcolóival rendelkező városok listáját Hongkong vezeti 353 felhőkarcolóval, a második New York 273 felhőkarcolóval, a harmadik város pedig Dubai 190 felhőkarcolóval. A lista további városai Shanghai (157) Tokió (149), Sencsen (148), Chikagó (123), Csunking (118), Guangcsu (108), Szingapúr (85) felhőkarcolóval. A Top 10 város fele Kínában található, sőt az első 50 hely között több mint a fele 26 db kínai város szerepel a 2019-es összeállítás alapján.

 A világ tíz legmagasabb felhőkarcolója (az építás dátumával)

1. Burj Khalifa – Dubaj - 828 m (2010)
2. One World Trade Center – New York – 541 méter (2014)
3. Taipei 101 – Taipei - 509 méter (2004)
4. Petronas – Kuala Lumpur – 451 méter (1998)
5. Willis Tower – Chicago – 442 méter (1974)
6. Jin Mao Tower – Sanghaj – 420 méter (1998)
7. International Finance Center – Hong Kong – 413 méter (2003)
8. Citic Plaza – Guangzjou – 391 méter (1997)
9. Shun Hing Square – Senzsen – 384 méter (1996)
10. Empire State Building – New York 381 méter (1931)

Felhőkarcoló, 1000 méter magasan.

2022-re készülhet el a világ legmagasabb épületének az átadása, a Szaúdi-Arábiában található Jeddah városában épülő Kingdom Tower. Magassága meg fogja haladni az 1000 métert. A tervek szerint 170 szintje lesz és funkcióját tekintve hotelként, lakóházként és irodaként fog üzemelni.

 Hol épültek a felhőkarcolók az elmúlt 20 évben?

Forrás: visualcapitalist.com

 A felhőkarcolók gazdaságtana

A szupermagas épületek gazdasági szerepét már a 19. század vége óta vizsgálják. A gazdasági alapok igenis jó indikátorai a várható épületmagasságoknak. Amíg azonban a városok horizontális kiterjedésével számos helyen foglalkozik a szakirodalom, a vertikális kiterjedés kevesebb figyelmet kapott. 1900 és 2019 között vizsgálva a magas épületeket, világos növekvő trendet tapasztalunk. Ezen időszak alatt az épületek magassága mintegy 1,3%-os éves növekedést mutat. Összehasonlítás-képpen, 1960 óta a globális reál-GDP 3,2%-ot növekedett éves szinten.

A gazdasági háttér szerepének modellezése és mérése alapján szoros kapcsolat mutatkozik az épületmagassággal. A fejlesztők addig a magasságig építenek, amíg egy szint hozzáadásának határköltsége megegyezik a marginális hozammal. Egy ilyen vizsgálati keretben már könnyen racionalizálható az egyre magasabb épületek trendje. Empirikus kutatások azt is kimutatták, hogy az épületmagasság alakulásában jelentős szerepe van az üzleti negyedtől való távolságnak, a természetes kényelmi elemeknek, a városméretnek és a lakósűrűségnek is. A telekárak és az épületmagasság között szoros pozitív korreláció van térben és időben egyaránt.

A magas épületek túlnyomó többségének szilárd gazdasági alapja van. Ha a magas épületek történetét útmutatásként vehetjük, akkor azok gazdaságtanának jövőbeli iránya csakis felfelé mutathat.

Az nemzeti olimpiai mozgalom hivatalos jelszava: „Citius, Altius, Fortius”, azaz Gyorsabban, Magasabbra, Erősebben jelszó, az ember azon szándékát és törekvését fejezi ki, hogy minden téren fejlessze képességeit, de mára ez a jelmondat a világ új gazdasági erőközpontjaira és a globális városaira is érvényes, amelynek szimbólumai a felhőkarcolók!

A szerző a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnöke.