Mutatjuk, a magyar gazdaságon belül hol a legmagasabb a termelékenység

A termelékenység javítása a versenyképesség növelés kulcskérdése. A legfontosabb termelékenységi mutató, az egy foglalkoztatott által előállított új hozzáadott érték tekintetében, az Eurostat adatai szerint, régiónk általában le van maradva. Jelentősek azonban az ágazatok közötti különbségek. Az 1. táblázatban a főbb termelő és szolgáltató ágazatokban és a V4-ek mellett négy fejlett gazdaságú országban látjuk a különbségeket. A négy fejlett ország között találjuk Svájc adatait is, amelynek az az oka, hogy a termelékenységi és versenyképességi adatai egyaránt kiemelkedően jók.

 1. táblázat. Termelékenység néhány ágazatban és országban (2022, 1000 euro/foglalkoztatott)

Forrás: Eurostat 2024.12.18, *2021 évi adat

A táblázatból a következőket olvashatjuk ki:

• hatalmasak a termelékenységi különbségek a V4-ek és a négy fejlett ország között az ágazatok többsége esetén
• a magyar gazdaság termelő szektorai között a legmagasabb termelékenységet a gyógyszeriparban és a vegyiparban, a legalacsonyabbat az élelmiszeriparban találjuk
• a vizsgált szolgáltató ágazatok között az infokommunikációban a legmagasabb és a szálloda, vendéglátás területen a legalacsonyabb a termelékenység
• megjegyzendő, hogy az építőipar termelékenysége is nagyon alacsony
• a V4-ek között a magyar termelékenység a legalacsonyabb az üzleti szektor egészére, beleértve a szolgáltatásokat is
• figyelemre méltó, hogy a tudásalapú tevékenységeket magában foglaló szakmai, tudományos és műszaki tevékenység ágazat termelékenysége is Magyarországon a legalacsonyabb
• a V4-ek és a négy fejlett gazdaságú ország termelékenységi adatait összehasonlítva azt látjuk, hogy a V4-ek között legmagasabb termelékenységű magyar gyógyszeripar termelékenysége is az osztráknak csupán 74, a dánnak 27, a svédnek 21 és a svájcinak 12 százaléka.
• Kiugróan magasak a svájci termelékenységi értékek: a magyar feldolgozóipar termelékenysége a svájcinak csupán 17,6, a szolgáltatásoké pedig 24,8 százaléka.
• figyelemre érdemesek a járműgyártás termelékenységi adatai is. A V4-ek között e tekintetben Magyarország a második helyen van, de a fejlett országokhoz képest itt is jelentős a lemaradásunk: például az osztrák érték csupán 47,3, a svéd 43,5 és a svájci 20,3 százaléka a járműipar termelékenysége Magyarországon.

A termelékenységet a helyben hozzáadott új érték arányának növelésével lehet a leginkább javítani. Az új érték pedig a bérekből és a profitból tevődik össze.

Nézzünk meg ezért néhány  hozzáadott érték és béradatot!

A 2. táblázat a teljes kibocsátás – amin a megtermelt és nem feltétlenül értékesített termék és szolgáltatás piaci értéket értjük – és a hozzáadott érték arányát látjuk a V4-ekre, Ausztriára és Németországra néhány ágazatban.

2. táblázat. Hozzáadott érték a teljes kibocsátás százalékában (2022, %)

Forrás: Eurostat 2024.12.18. *2021 évi adat

A 2. táblázat bizonyítja, hogy a magasabb termelékenység és a magasabb helyben előállított új értékarány között összefüggés van. A V4-ekben a legnagyobb hozzáadott értékarányt a gyógyszeriparban és az infokommunikációban látjuk. Ezek azok az ágazatok, amelyekben magasabb a helyben teremtett tudásalapú tevékenységek aránya. A vizsgált magyar ágazatok között a szintén termelékenységben élenjáró gyógyszeriparban a lengyeltől enyhén lemaradva a második legmagasabb a helyben hozzáadott érték. Ennek oka talán az lehet, hogy Lengyelországban magasabb az eredeti kutatásokat folytató gyógyszeripari cégek aránya.

Az osztrák érték esetén csak a 2021 évi adat áll rendelkezésre, amit nem érdemes a 2022 évi magyarral összehasonlítani. Amire még fel kell figyelnünk az az, hogy a vizsgált ágazatok között Magyarországon a járműiparban a legalacsonyabb a hozzáadott érték aránya.

Tekintettel a járműipar jelentős súlyára a gazdasági teljesítményben ez a teljes gazdaság termelékenységére és versenyképességére is visszahúzó hatást gyakorol. Végül érdekes a német gyógyszeripar esetén a teljes kibocsátáshoz mért alacsony hozzáadott értékarány. Ennek okait további elemzésekkel lehetne kideríteni. Célszerű lenne megvizsgálni például a német gyógyszerágazat értékláncba szervezettségének jellemzőit is.

Azonban az Eurostat szerint titkos adat az, hogy hány német tulajdonú gyógyszergyár működik például Magyarországon vagy Szlovákiában, ezért nem vizsgálható, hogy a német gyógyszergyárak értékláncának mely szakmai hol és milyen helyi hozzáadott értéket állítanak elő. Vizsgáljuk még meg, hogy a hozzáadott értéken belül mennyi a bérarány néhány országban és ágazatban. A magasabb bér tudásigényesebb munkahelyet és magasabb helyi hozzáadott érték teremtést érzékeltet. Az Eurostatban az ágazatokra nem a bér, hanem a teljes bérköltség, - amely a járulékokat is magában foglalja -, érhető el. A 3. táblázatban a foglalkoztatás bérterheit látjuk néhány ágazatban és országban.

3. táblázat. Az egy alkalmazottra jutó bérköltség néhány ágazatban és országban (2022, 1000 euro)

Forrás: Eurostat 2024.12.18.  *2021 évi adatok

A 3. táblázatban a következőket látjuk:

• jelentősek a különbségek a V4-ek és a két fejlett gazdaságú ország bérköltségei között minden ágazatban. Feltételezve, hogy a béreket terhelő járulékarányok között nincsenek jelentős eltérések, ez arra mutat rá, hogy a bérek közötti különbségek is nagyok, azaz a hozzáadott értékben a profit-bér arányon belül a profit aránya a V4 országokban nagyobb, mint például Ausztriában és Németországban.
• a vizsgált ágazatok közül egyben a magyar bérköltség a legalacsonyabb, kettőben a második legalacsonyabb. A cseh bérköltségek, egy kivétellel, minden ágazatban a legmagasabbak. Jegyezzük meg, hogy Csehország versenyképesség tekintetében messze vezet a többi V4-es ország előtt, ami arra utal, hogy nem olcsó bérrel, hanem nagyobb tudástartalommal, innovativitással és így nagyobb helyben előállított új értékkel versenyez. A legmagasabb bérköltséget Magyarországon a gyógyszeriparban látjuk, ami összefügghet a munkahelyek nagyobb tudásigényességével és egyben a magasabb termelékenységi szinttel.

Összességében arra kell felfigyelnünk, hogy a termelékenységi szintre leginkább a hozzáadott érték nagysága van hatással. A nagyobb hozzáadott érték magasabb béreket is eredményez. A hozzáadott érték növeléséhez pedig tudás- és innovációigényesebb munkahelyekre van szükség. Ilyeneket tudnak teremteni a frissen alakuló tudásalapú kiscégek, de a gazdasági szerkezet tudásalapú ágazatai arányának növelése is emelné a hazai hozzáadott érték előállítást és ezzel egyben a termelékenységi szintet, valamint a versenyképességet is.

A szerző közgazdász, egyetemi kutatóprofesszor.