A festménydobálás nem menti meg a Földet - Teljes tévúton vannak a klíma aktivisták

A Földünk kilátásai nem valami jók: a globális felmelegedés miatt egyre nagyobb szárazságok várnak ránk. Emelkedik a tengerek vízszintje. Az élelmiszer-termelés hosszútávon össze is zuhanhat. Mindennek tetejébe pedig azok, akik a leghangosabban próbálják megvédeni a bolygón az emberi életet, finoman fogalmazva nem a legélesebb kések a fiókban.

Mostanság tele van a sajtó a brit Just Stop Oil (Csak Állítsuk meg az Olajat) nevű szervezet látványos akcióival.

Hetek óta rendszeresen igyekeznek fennakadásokat okozni a londoni közlekedésben azzal, hogy lecövekelik magukat az út közepére. Újabban pedig a művészeti tárgyakat is célba vették: Van Gogh Napraforgók című alkotásra paradicsomlevest zúdítottak, a Madame Tussaud múzeumban pedig csokitortát dobtak a III. Károlyt ábrázoló viaszbábúra.

Saját bevallásuk szerint azért küzdenek, hogy a brit kormány leállítsa az új nyersolaj- és gázkitermelési projekteket. Legalábbis amikor idén februárban elindultak még ez volt az alapkoncepció. De akkor még más szelek fújtak. Az aktivistáik az ország olajinfrastruktúráját próbálták támadni, például azzal, hogy akadályozták az energiaipari társaságok járműveit.

Bár voltak részsikereik, hisz néhány vállalatnál visszaestek a kapacitások, a Just Stop Oil (JSO) nem volt megelégedve az eredményekkel. Ahogy a szóvivőjük Emma Brown fogalmaz: a taktika nem működött. A cél ugyanis a nyilatkozataik alapján nem az olajcégek megkárosítása volt, hanem a médiafigyelem.

Mivel tavasszal még senki nem beszélt róluk ezért irányt váltottak.

Az olajcégeket elkezdték békén hagyni, helyette az átlagpolgárok mindennapjait zavarták meg azzal, hogy a közutakon elállták az autók útját. Olykor a földhöz ragasztották magukat. Majd az utak után a múzeumokat is célba vették. A várt eredmény ezúttal eljött: a Just Stop Oil bekerült a köztudatba.

A nyilatkozataikból kiderül, hogy szerintük önmagában ha sokat beszélnek róluk és az aktivistáikról készült videók bejárják a világot az már automatikusan jót tesz az ügyüknek.

Pedig egyebek mellett a 60-as évek amerikai polgárjogi mozgalma is megmutatta, hogy a látványos civil akciók akkor igazán sikeresek, ha az aktivisták képesek megszerezni a tömegek támogatását.

A festmények összekenése érdekes beszédtéma, de aligha tud bárkit is fellelkesíteni a Föld megmentésére.

Hisz eleve az átlagember számára nehezen értelmezhető, hogy egy festmény leöntésének mi köze az olajtermeléshez és a klímakatasztrófához. Egyébként a megoldás az, hogy az aktivisták szerint jobban védjük a festményeket, mint a Földönket.

A neten már azaz összeesküvés-elmélet is elkezdett terjedni, miszerint a Just Stop Oil mögött valójában egy olajtársaság van, amely le akarja járatni a fenntartható jövőért küzdő szervezeteket. Ez a teória azonban téves információkra alapoz.

Ahogy említettük, a JSO tagjai, amikor épp nem a múzeumi szabályokat hágják át, akkor közlekedési dugókat idéznek elő a demonstrációikkal. Így felbosszantják a lakosságot, amivel csak azt érik el, hogy a kormány egyre szigorúbban le fog csapni azokra, akik megzavarják a köznyugalmat. Mindezt pedig tehetik úgy, hogy a közvélemény ebben az esetben a törvényhozók oldalára fog állni.

A briteknél már tervben is van egy olyan szabály, amely alapján azok, akik odaragasztják vagy hozzákötik magukat mondjuk egy épülethez akár fél évnyi börtönt is kaphatnak.

Lorenzo Fioramonti, a Surrey Egyetem Fenntarthatósági Intézetének igazgatója is úgy véli, hogy a Just Stop Oil akciói több kárt okozhatnak, mint hasznot. Hisz a közvélemény eljuthat oda, hogy más, egyébként hasznos zöld csoportokkal is összemossa a JSO tetteit és nem fogják komolyan venni a hasonló szervezeteket.

Arról nem is beszélve, hogy az a szenzáció, amely az akcióikat övezi másokat is hasonló rongálásokra buzdíthat.

Németországban már van is egy követője a JSO-nak. Az Utolsó Generációnak hívják magukat és ők például krumplipürével öntötték le Claude Monet Szénakazlak című festményét. Bár a műalkotás nem sérült, hisz az efféle nagyértékű darabokat védőüveg védi, semmi biztosíték rá, hogy ennek a trendnek az összes követője meg fog állni ezen a ponton és nem fognak a nagyfokú ismertség kedvéért érdemi károkat okozni.

Francois Gemenne, a Liege-i Egyetem klímaszabályozási kutatója mindennek kapcsán csak annyit mondott: "A médiafigyelmet hajhászni pusztán a médiafigyelem kedvéért kicsit problémás".

Persze az se véletlen, hogy a nehezebb utat, vagyis az olajtársaságok támadását kevés klíma aktivista vállalja. Nyugaton ez általában úgy jár börtönnel, hogy még hírnév se dukál hozzá. A világ más tájain pedig ez ennél is rizikósabb: az elmúlt tíz évben több mint 1700 környezetvédelmi aktivistát gyilkoltak meg. Nagy részüket Latin Amerikában.

Nyitókép: A Just Stop Oil környezetvédő csoport által közreadott képen a szervezet két klímaaktivistája, miután két konzervnyi paradicsomlevessel öntötték le Vincent Van Gogh holland művész Napraforgók című festményét a londoni Nemzeti Galériában 2022. október 14-én. A két nő a rongálás után a falhoz ragasztotta tenyerét, amíg őrizetbe vették őket.
MTI/EPA/Just Stop Oil