"Olyan migrációs hullámot indíthat a felmelegedés, amit nehéz lesz határkerítésekkel megállítani"

A következő évtizedekben várhatóan milyen hatással lesz Magyarországra a klímaváltozás? Hogyan fog megváltozni az életünk?

Az időjárási katasztrófák, mint erősödő és forróbbá váló hőhullámok, intenzívebb viharok, özönvizek és aszályok egyre sűrűbbek lesznek, ezek eredményeként jelentős gazdasági károkra és emberáldozatokra, kártevőinváziókra, új betegségek és járványok megjelenésére, és egyre gyakrabban az éves termés jelentős károsodására számíthatunk.

Hogy ezek pontosan milyen további társadalmi és gazdasági dominóhatásokat indítanak el, azt nehéz lenne előre megjósolni. De előbb utóbb minden bizonnyal bajok lesznek a mezőgazdaságban.

Odaveszhet mondjuk a burgonya, paradicsom, a kukorica vagy a búzatermés nagy része.

Jégeső, hőséghullám és áradások is nehezíthetik majd az életünket, ahogy a különféle trópusi betegségek és járványok is, amelyek az átlaghőmérséklet emelkedésével egyre gyakrabban jelenhetnek meg az országban.

Mivel 2070-ig a szárazföldek 19 százaléka lakhatatlanná válhat a klímaváltozás miatt, ezért az érintett területeken élő 3,5 milliárd ember kénytelen lesz új otthont találni magának. Sokuk pedig valószínűleg Európa felé fogják venni az irányt.

A felmelegedés olyan migrációs hullámot indíthat be, amelyet nehéz lesz majd határkerítésekkel megállítani.

Mely iparágak az első számú felelősei a klímaváltozásnak?

Nem túl szerencsés, ha kifejezetten egy vagy több iparágra toljuk a felelősséget, hisz a káros-anyag kibocsátásért nem csak a szennyező ágazatok, hanem a fogyasztók is felelősek. Csak hogy egy példát mondjak:

előlehet venni a cementgyárakat, de ők azért működnek, mert óriási igény van a nagy épületkomplexumokra.

De ha már mindenképp meg kell nevezni egy ágazatot akkor az energiaipart emelném ki: a szén, a gáz és az olajipar óriási terhet ró az éghajlatra.

A jelenlegi elemzések szerint a következő évtizedekben így is úgy is emelkedni fog a Föld átlaghőmérséklete. Mi legfeljebb csak csökkenteni tudjuk az emelkedés mértékét. Mennyire optimista ezen a téren: van rá esély, hogy sikeresen fellépjen a klímaváltozással szemben az emberiség?

Úgy gondolom, hogy ez nem optimizmus kérdése. Ha valakivel közlik, hogy a gyereke rákos, akkor nem kezdi el latolgatni, hogy mennyi esélye van a túlélésre, hanem azonnal a megoldással és a kezelésekkel kezd el foglalkozni. Akkoris ha a sikerre az esély nem több pár százaléknál. Itt is hasonló cipőben járunk.

A Föld az egyetlen élőhelyünk. Természetesen mindent meg kell tennünk, hogy az emberiség számára élhető maradjon.

Ráadásul nagyon nem mindegy hogy másfél fokot vagy 5 fokot melegedünk ebben az évszázadban. Nem mindegy, hogy a tengerek szintje fél métert vagy másfél métert fog nőni. Az is biztos, hogy mindemellett felkell készülnünk rá, hogy alkalmazkodjunk a nyakunkon lévő változásokra.

Például az építkezéseknél szem előtt kéne tartani, hogy az épületek majd a jövő nagy hőhullámait is elviseljék.

Nemrég a nagy étteremláncok beszűntették a műanyag-szívószálak használatát. Ér ez valamit a klímavédelem terén?

Bár a klímaváltozásra aligha van hatással, környezetvédelmi szempontból ez egy fontos lépés. Hisz túlságosan sok műanyaggal vesszük körbe magunkat. A sajtó ilyenkor általában az óceánokon hánykolódó szemétszigeteket szokta emlegetni, de a műanyag kapcsán messze nem csak a tengerek szennyezése a fő probléma.

Hanem az hogy a nano- és mikroműanyagok lassan ellepik a környezetünket, és vele együtt a táplálékainkat, ivóvizünket is. Ezzel egy időzített bombát indítottunk el. A hosszútávú hatása mindennek még nem világos.

Előzetes eredmények alapján nőni fog a rákos és hormonális megbetegedések száma. De hogy milyen léptékben az majd a jövőben derül csak ki.

Úgy tűnik az EU igyekszik roppant komolyan venni a klímaváltozás kérdését. De elég ennek a problémának a megoldásához az Unió? Nem lehet, hogy odajutunk, hogy a környezetvédelem kedvéért tönkretesszük a gazdaságunkat és végül nem is nyerünk vele semmit?

Szerencsére nem csak az EU igyekszik fellépni a klímaváltozás ellen. Az tény, hogy az EU roppant ambiciózus célokat tűzött ki ezen a téren. De fontos azt is látni, hogy Európa az egyik fő okozója a klímaváltozásnak. A mi óriási történelmi fogyasztásunknak kulcsszerepe van a mai felmelegedésben.

Épp ezért természetes, hogy a problémamegoldásból is jobban kikell vennünk a részünket, mint akik csak most kezdenek fogyasztani.

Másrészt úgy érzem, hogy az egy hibás narratíva, hogy a klímavédelmi intézkedések rombolnák a gazdaságot. Inkább az ellenkezője az igaz. A tudásalapú digitális gazdaság fejlesztése és előtérbe helyezése épp hogy versenyelőnyhöz juttatja az országokat. Ezért sem szabad belekapaszkodni és feltétlenül fenntartani a régi, avitt ágazatokat, mint amilyen például a szénbányászat. Mert nem ezek jelentik a jövőt.

Mindehhez még annyit, hogy amikor Magyarország felelőssége felmerül gyakran elhangzik hogy mi túl kicsi ország vagyunk.

Csakhogy ebben a kérdésben az egyének szintjét kell nézni. Márpedig egy magyar családnak a felelőssége épp akkora mint egy amerikainak vagy egy kínainak, ha a rájuk eső kibocsátás hasonló.

Csak azért, mert az utóbbiak történetesen egy olyan országban élnek, amelynek nagyobb a területe és szélesebbek a határai nem jelenti, hogy az ő esetleges spórolásaik vagy a környezetvédelmi tevékenységük fontosabb lenne.

A klímavédelem mind a ma élő 7,8 milliárd ember ügye. Nem csak pár adott országé.

Mekkora a generációk közti különbség, ha a klímaváltozás megítéléséről van szó?

Talán még soha nem volt ekkora szakadék a generációk között, mint napjainkban. Az idősebb generációk sajnos többségében homokba dugják a fejüket, hisz az ő életüket kevésbé érinti már. A fiatalok már átlátják mekkora baj jön, de ők még nincsenek döntéshozatali pozícióban.

Akik viszont dönthetnek azok vagy nem hajlandóak szembenézni a tényekkel vagy abban bíznak, hogy a pénzük őket és a gyerekeiket megmenti majd a klímakatasztrófától.

Pedig ezt a mentalitást nem igen engedhetjük meg magunknak. Hisz egyetlen generáció alatt a Föld hőmérséklete 120 ezer éves rekordra emelkedett. A biodiverzitás elkezdett összeomlani. Hamarosan lehet, hogy már a növényeket beporzó rovarok is annyira kevesen lesznek, ami nekünk máris katasztrófát jelent.

Viszont sokat számítanak azok a megmozdulások, tüntetések, amelyeket a fiatalok szerveznek a témában. Fontos, hogy a cégek lássák, hogy a leendő vevőiknek ez a kérdés fontos.

A polgári repülés a jelenlegi keretek között fenntartható?

Nem, hiszen sajnos ez az egyik olyan terület, ahol nincs műszaki alternatíva a szennyező motorra. Valamint a légi közlekedés forgalma roppant gyorsan növekszik. Vissza kell térnünk abba a korba, amikor a repülés még luxusnak számított.

Ez a mostani állapot, vagyis az hogy viszonylag rövidtávra pár ezerért lehet repülőkkel utazni, sajnos fenntarthatatlan, amíg a megengedhető műszaki megoldások megszületnek.

Ha pár szóban lehetne üzenni nekik, mit mondana a klímaszkeptikusoknak?

Azaz igazság, hogy nem foglalkozok velük. Aki a mára egyértelművé vált  tudományos eredményekkel nem akar szembenézni, aki úgy csinál mintha normális lenne, hogy Kanadában 50 fokot mérnek vagy hogy Csehországban tornádó söpör végig azzal nem lehet mit kezdeni, mert semmi nem fogja meggyőzni őket.

Ahogy laposföld hívők is mindig lesznek, úgy valószínűleg klímaszkeptikusok is. Fölösleges az energiánkat rájuk pazarolni, én a megoldásokat keresőket szeretném információval segíteni.