Lopakodó brüsszeli hatalomszerzésnek tartja az energiauniót a Klímapolitikai Intézet 

Az Európa Jövője Konferenciasorozat mintegy 50 ezer résztvevőjének véleményét 49 fő javaslat és mintegy 330 további ajánlás formájában összegezték, amely magyarul is elérhető. Guy Verhofstadt, az Európai Parlament „Újítsuk meg Európát” (Renew Europe) frakcióvezetője a konzultáció legfőbb tanulságai kapcsán arról beszélt a Euronews-nak, hogy mielőbb erősíteni kell az energiauniót, és fel kell számolni a vétójog intézményét az EU-n belül. A volt belga miniszterelnök problémaként fogalmazza meg, hogy az energiamixről még mindig nemzeti szinten születnek döntések.

A Konferenciasorozat több száz felvetése közül azonban valójában egy sem javasolja konkrétan az energiaunió létrehozását - olvasható a Klímapolitikai Intézet közleményében.

A dokumentum érinti a közös energiabeszerzés fontosságát (18.7. pont), valamint egy ponton megemlíti, hogy „a meglévő európai energiaügynökségeket egy európai szervben kellene összevonni”, de ennek mindössze a megújuló energia fejlesztések koordinálása és az ismeretek megosztásának előmozdítása lenne a célja (18.1. pont). Sőt, a dokumentum az energia kapcsán azt mondja, hogy a helyi és regionális hatóságok szerepét el kell ismerni (3.1. pont.).

Guy Verhofstadt állítja azt is, hogy az uniós állampolgároktól érkező „egyik legfőbb javaslat a vétójog megszüntetése az Európai Unióban. Tehát, hogy hagyjunk fel az egyhangú szavazással és a döntéshozatali folyamattal.” Az igazság azonban az, hogy a több száz ajánlás közül mindössze egy helyen merül fel, hogy minősített többségi döntéshozatalt kellene bevezetni olyan kiemelten jelentős témákban, mint a környezetvédelem - áll az intézet közleményében. Viszont látszik az is, hogy a Verhofstadt által „legfőbb javaslatnak” nevezett ajánlást a 27 EU tagállamból mindössze a franciák és a hollandok vetették fel.

A Klímapolitikai Intézet igazgatója, Litkei Máté szerint:

Verhofstadt az EU állampolgárainak véleményére hivatkozva egyértelműen mást mond az energiaunióról és a vétójogról, mint ami az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat végső következtetéseiből kiolvasható. Úgy tűnik, hogy az európai liberálisok és progresszívek az uniós népakaratra hivatkozva megpróbálnak majd legitimációt szerezni föderációs terveik megvalósításához.

Mind az uniós energiapolitikai keretátdolgozása, mind a tagállami vétó ötlete abba az irányba mutat, hogy Brüsszel további jogosítványokat próbál elvonni a tagállamok kormányaitól és parlamentjeitől. Az energiaunió ötlete figyelmen kívül hagyja azt az eddig mindenki által elfogadott elvet, hogy az egyes országok technológiasemleges módon, a saját adottságaikhoz mérten állíthassák össze energiamixüket és a 2050-re vállalt karbonsemlegességhez vezető útitervet.

Az energiaunió reformja egy újabb terv, amely semmibe veszi a szubszidiaritás elvét. Azt az elvet, miszerint egy kérdésben csak akkor dönthet az EU, ha az adott ügyben hatékonyan dönteni nemzeti szinten már nem lehet. Márpedig ki gondolná, hogy Brüsszelben jobban tudják, milyen energiapolitikára van szükség Magyarországon, mint mi magyarok

– tette hozzá a Klímapolitikai Intézet vezetője.

Az energiaügyek központosításával és a vétójog felszámolásával az EU könnyedén vihetné keresztül a karbonadó bevezetésével és a szén-dioxid kereskedelmi rendszer kiterjesztésével kapcsolatos korábbi elképzeléseit, amelyek az amúgy is történelmi magasságokban járó energiaárakat tovább növelnék. A Klímapolitikai Intézet álláspontja szerint ezek az intézkedések nem csak társadalmi és gazdasági érdeket sértenének, de az Európai Unió zöld átállással kapcsolatos klímacéljainak elérését is fékeznék.