A fiatalok ma inkább kutyát vesznek, mint gyereket vállalnak?

Eledelek, egészségügyi termékek és szolgáltatások, felszerelések, kozmetikusok, trénerek, panziók és még sorolhatnánk, annyi mindent magába foglal ma már a kisállattartással kapcsolatos iparág, amely az utóbbi években, évtizedekben.  

Itthon kétszámjegyű bővülés

Az európai állateledel-ipar képviseletét ellátó kereskedelmi testület, a FEDIAF 2019 jelentésében az áll, hogy csak Európában becslések szerint 85 millió háztartásban tartanak legalább egy háziállatot, ebből mintegy 87,5 millió kutyát és majdnem 106,5 millió macskát.

Csak az öreg kontinensen 132 vállalat foglalkozik állateledel-előállítással, ez körülbelül 200 termelő üzemet és 100 ezer foglalkoztatottat jelent, közvetve pedig további 900 ezer embernek biztosítanak megélhetést az állateledel-gyártók. Az állateledel-termékek éves forgalma mennyiségben eléri a 8,5 millió tonnát, értékben pedig a 21 milliárd eurót. Az eledel-piac éves növekedési üteme (az elmúlt 3 év átlaga alapján) eléri a 2,6 százalékot.

Mindehhez még minimum 8,7 milliárd euró jön a háziállatokkal kapcsolatos kiegészítőkből és 11 milliárd euró a szolgáltatásokból, vagyis összesen további 19,7 milliárd eurót költenek az európaiak kutyáikra, macskáikra, halaikra, madaraikra, teknőseikre és a többi, hobbiból tartott állataikra.

A Packaged Facts piackutató cég számításai szerint 125 milliárd dollárra rúg globálisan a kedvtelésből tartott állatokra fordított kiadás, ennek 75 százalékát teszi ki az állateledel. A legnagyobb piac az Egyesült Államok, az előrejelzések szerint az amerikai állateledel-értékesítés 2020-ban eléri az 59 milliárd dollárt, ami a világszintű forgalom 47 százaléka. Az American Pet Product Association 2017-2018-as felmérés szerint az amerikai háztartások 68 százalékának van háziállata – ez 84,9 millió otthon –, ők évente átlagosan 300 dollárt költenek kis kedvenceikre.

A Packaged Facts adatai szerint az alábbi országokban legalább egymilliárd dollárt tesz ki a kutya- és macskaeledel-értékesítés: Brazília, Argentína, Ausztrália, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, Mexikó, Oroszország, Spanyolország és az Egyesült Királyság.

Észak-Amerikában és Nyugat-Európában az utóbbi években egyértelműen emelkedő a trend, a két régióban fogy a világszerte értékesített állateledel többsége, Latin-Amerika és az ázsiai-csendes-óceáni térség ettől jócskán lemarad.

A magyarok becslések szerint több mint 2 millió kutyát és 2,3 millió macskát, 435 ezer madarat, 395 ezer nyulat, 85 ezer halat, 58 ezer teknőst tartanak. A leggyakoribb hobbiállat itthon egyértelműen a kutya és a macska, rájuk itthon is milliárdos nagyságrendben költünk. A Nielsen adatai szerint egy év alatt a 72 és fél milliárd forintot is meghaladta a kutya- és macskaeledelére fordított összeg Magyarországon. Ez a 2019. március és 2020 február közötti időszakban csaknem 11 százalékos növekedést jelent értékben. A mennyiséget tekintve pedig 5 százalékos bővülést, ezzel pedig összesen több mint 172 ezer tonna állateleséget. Ezen belül a kutyák táplálására a vizsgált időszakban 41 milliárd forintot költöttek a gazdik, a macskaeledelek piacán elért bevétel pedig meghaladta a 31 milliárd forintot.

Gyerek helyett háziállat?

A kisállattartásra épülő termékek és szolgáltatások piacának folyamatos bővülése mögött több, a fejlett országokra általánosan jellemző tendencia is tetten érhető.

A társállatok – ahogyan főleg a kutyát és a macskát egyre inkább nevezik – valóban társaságot és érzelmi támogatást nyújtanak, különösen a magányos és/vagy idős embereknek.

Tudományosan bizonyított tény, hogy oldják a stresszt és a szorongást, a magányérzetet, segítenek a társas kapcsolatok kialakításában, növelik a gyerekek önértékelését és pozitív érzelmi fejlődését. Nem véletlenül szóltak arról a hírek még a koronavírus-világjárvány idején, hogy a karantén hírére az Egyesült Államokban megrohamozták a menhelyeket az egyedül élők, remélve, hogy legalább egy négylábúval megoszthatják kényszerűen beszűkült életterüket.

Magyarországon sok állatmenhely szüneteltette az örökbefogadást a vészhelyzet idején, és itthon egyébként is szigorúak a feltételek: az állatmenhelyek többsége csak alapos ismerkedés után ad ki állatot. Igyekeznek felmérni, milyen körülmények közé kerül a négylábú, és a gazda vajon képes lesz-e állni a tartási és az állatorvosi költségeket. Ezek pedig még akkor is tetemesek lehetnek, ha csak a legalapvetőbb dolgokra költ a gazdi. Az igen tetemesek is lehetnek.

Mint Fodor Kinga, az az Állatorvostudományi Egyetem állatvédelmi osztályának docense elmondta: kiszámolták, hogy egy 10 kilós kutya minimális tartási költsége 12 év alatt közel másfél millió forint. – Sokan bele sem gondolnak, hogy az állattartás komoly anyagi terhet jelent, ezért – bár ez nem túl népszerű véleményt – én azt vallom, hogy csak azt tartson állatot, aki képes ennek fedezetét folyamatosan és hosszú távon biztosítani, különben a hiányosságoknak az állat látja kárát. A szakember vállalja, ez a véleménye éppúgy nem túl népszerű, ahogyan az sem, hogy szerint egyfajta jogosítványhoz kellene kötni Magyarországon is a kisállattartást, de meggyőződése, hogy csak az ilyen intézkedésektől várható felelős állattartás.

Bécsben egyébként már tavaly július óta tanfolyamhoz kötik a kutyatartást,  miután ott is egyre több a kutya.

A nagyvárosokban is mind jellemzőbb például, hogy a fiatal párok a gyerekvállalás előtt egyfajta „gyakorlópályaként” először macskát, kutyát vesznek vagy fogadnak örökbe, és ha úgy tűnik, ott egyetértés van a nevelésben és megfelelő időt is tudnak szakítani az állatra, akkor vágnak bele a gyerekprojektbe.

Talán ezt a trendet ismerte fel a Kopaszi-gáton felépített városnegyed beruházója is, a BudaParton lakásokat hirdető egyik óriásplakáton ugyanis egy ölebbel pózoló fiatal pár látható.

A prémium minőséget is keresik

A Fior Markets előrejelzése szerint ugyanakkor Kínában a közepes jövedelmű lakosság ma már inkább a háziállataiba fektet, nem pedig gyermekvállalásba. A jövőkutató elemzése szerint ez, valamint az a tény, hogy Japánban is egyre inkább elfogadottá válik a háziállattartás, változik az életmód és emelkedik a jövedelem, azzal jár, hogy az ázsiai-csendes-óceáni térség mind nagyobb szeletet hasít majd ki a globális kisállattartási piacból. Ebbe pedig már olyan speciális termékek is beletartoznak, mint a 2020 áprilisában piacra dobott Covid-19 PCR-teszt háziállatok számára. 

Ahogyan a kert végébe kikötött kutyák az évtizedek során kanapén szundikáló társállattá váltak, úgy nőtt meg az igény nem csak az olyan különleges termékek iránt, amilyen a háziállat Covid-teszt. Az állattartók egy része, ahogyan magának, kedvenceinek is igyekszik prémium termékeket, organikus, jó minőségű, bio és egyéb divatos eledelt választani.

Mint a termékmix.hu összeállításából kiderül az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekhez hasonlóan az elmúlt néhány évben az állateledeleknél is megfigyelhető a „kényelmi funkció kategóriák” erősödése, például az azonnal adható egyadagos kiszerelések. A magyar állateledel-piac ugyan még erősen árérzékeny, mindeközben érzékelhető trend, hogy ami a humánélelmiszer-iparban megjelenik, az az állateledelpiacon is keresett lesz. Így például ma egyre nagyobb a vegán, bio, paleo, gabonamentes, mesterséges színezékmentes stb. macska- és kutyaeledelek kínálata, de kapható már immunerősítőt tartalmazó készítmény.

A tapasztalatok szerint az egészséges táplálás iránti igény egyre fontosabb a vásárlóknak. Emellett a Nielsen adatai szerint az állateledel piac egyik legdinamikusabban növekvő szegmense a jutalomfalatoké, ahol a gazdik szintén egyre tudatosabban választanak terméket, vagyis itt is előtérbe kerülnek a természetes alapanyagokat, minőségi összetevőket tartalmazó ­snackek.