A világhírű hálózatkutatónknak, Barabási Albert-Lászlónak a napokban jelent meg új könyve a "Rejtett mintázatok – a hálózati gondolkodás nyelve" címmel, valamint a hozzá kapcsolódó látványos és érdekes kiállítás 2021. június 26-ig tekinthető meg a Ludwig Múzeumban. A kiállításhoz kapcsolódóan pedig a múlt héten rendezték meg a "hálózatok hetét", amely bemutatja a hálózatok szerepét és jelentőségét mind a gasztronómiában, mind a művészetekben, mind az irodalomban is.
Az elmúlt évtizedek egyik legígéretesebb tudományos módszertani újdonságának a hálózatkutatás és hálózati vizualizáció bizonyult. Barabási Albert-László, a BarabásiLab munkatársaival kifejlesztette a komplexitás vizuális szókincsét. A kétdimenziós vizualizációik és 3D adatszobrok lehetővé tették, hogy lássuk, miként működnek valójában az életünket irányító komplex rendszerek.
Hálózatokkal találkozunk a földrajzban is. Milyenek a földrajzi hálózataink, hogyan tudjuk ábrázolni őket, mit jelent a geofúzió, és miért fontos az összekapcsoltság a 21. században?
A modern élet elképzelhetetlen hálózatok nélkül. Jelentőségük napjainkban még inkább felértékelődnek, ahogy az egyre fejlettebb hálózatok megjelennek és elterjednek. Amíg a természetben megtalálható hálózatok organikusan fejlődtek és szinte észrevétlenül, önmaguktól működnek, az ember alkotta hálózatokat nekünk kell megterveznünk és működőképessé tennünk.
Minél jobban megértjük a hálózatokat, annál inkább tudunk a céljainkat támogató, hatékony struktúrákat létrehozni. Hiszen a hálózatok olyan csomópontok halmazából állnak, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak egymáshoz. A csomópontok és a közöttük lévő kapcsolatok sokfélék lehetnek, tehát a hálózatok is rendkívül változatosak. A hálózatok kapcsán megismerhetjük azokat a mechanizmusokat, amelyek a körülöttünk lévő világ számos tulajdonságáért felelősek. Mindez rávilágít a hálózatokban található középpontok (vagy csomópontok) és kapcsolataik jelentőségére.
A hálózatok egyik legérdekesebb és legfontosabb jellemzője, hogy minden hálózatban találhatunk olyan kiemelt csomópontokat, amelyek sok kapcsolattal rendelkeznek. Ezek a csomópontok térben is kirajzolódnak és a térképeinken is látszódnak. Példaként a légi közlekedés hálózatában, vagy pedig a tudás-hálózatokban, ahol az egyetemek együttműködésein mutatják meg a központi csomópontokat és mintázatokat.
A légi közlekedés, valamint a tudáshálózatok térképei
Forrás: Geofusion 2.0, Scimap
A földrajzi helyek mellett egyre fontosabb szerephez jutnak a térbeli áramlások is. Manuel Castells azt állítja, hogy a történetileg kialakult földrajzi szemlélet, azaz "a helyek a térben vagy a helyek tere" helyett a valós folyamatok az "áramlások a térben vagy az áramlások tere" szemléletét indokolják. A nemzetközi gazdaság globális változása ugyanakkor egyenlőtlen, azaz a földrajzi differenciáció sokkal meghatározóbb, mint valaha. Egy komplex térszerkezeti struktúra van kialakulóban, a globális gazdaság is sokkal inkább multipoláris rendszernek tekinthető.
A nemzetközi kapcsolatok és a hálózatkutatás összekapcsolódása
A nemzetközi térhez kapcsolódó hálózatkutatás elsősorban a 21. század első évtizedeiben kapott a korábbiaknál nagyobb hangsúlyt. Zeev Maoz által kidolgozott preferenciális kapcsolódás elméletének a lényege, hogy a skálafüggetlenségre hajlamos kereskedelmi és szövetségi hálózatok növekedése Barabási és Albert Réka fejlődési modelljét követi. A csomópontok fontossága pedig a sűrűségből következik (kohéziós közösségek vagy kohéziós földrajzi csomópontok).
Ahogy Parag Khanna fogalmaz: a versenyképes összekapcsoltság korszakunk legfontosabb geopolitikai mozgatórugója. A térmorfológiát vizsgálva az összekapcsoltság új világparadigmává vált, és az eddigi térképeink kibővíthetőek a távvezeték, az autópályák, a vasúti hálózatok, az internetkábelek, a repülőgépútvonalak jelzéseivel, azaz a globális hálózati társadalom szimbólumaival. Khanna szerint a geopolitikai verseny természetének megváltozása kiegészül és átváltozik az ellátási rendszerek összekapcsolhatóságáért folytatott küzdelmekben.
Fúziók és hálózatok kora
A földrajzi helyek hálózata és fúziója, azaz a "geofúzió" egyszerre jelenti a földrajz szintézisét, egyszerre hoz létre újat a földrajzban a gazdaságpolitika, a közgazdaságtan, a technológia, a design és vizualizáció egyszerre történő használatával. A geofúzió által született térképek a legkülönfélébb területek összekapcsolásával alkotnak egy új látásmódot térképek segítségével, magyarázva ezzel a geopolitikai, geoökonómiai összefüggéseket. Megjelennek a konnektivitási tényezők, az infrastrukturális és tudáshálózatok, földrajzi csomópontokban, azaz HUB-okban a geopolitikai szerkezetekre épülve, globális csomópontokat, új típusú értelmezési módot határoznak meg.
A 21. század Geofúziós világtérképe – az összekapcsoltság és a földrajzi hálózatok alapján
Forrás: Geofusion 2.0, 2021.
A technológia és az információtechnológia arra hívja fel a figyelmet, hogy a tudományos és a geopolitikai erővonalak mentén kibontakozó geofúziók, csoportosulások létrejöttében meghatározóak a földrajzi helyekre jellemző adottságok. A tudományok interdiszciplináris jellegűvé válásának, az új tudományágak kialakulásának hátterében ugyanúgy megtalálhatók a fúziók, mint az összetett kapcsolathálók. Ezért a hálózatkutatás új tudománya is felértékelődik, hiszen úgy rajzolja ki a központokat, a kapcsolatokat, az elérhetőségeket, hogy az általánosabb érvényű megállapítások konkrét felismerésekhez, megoldásokhoz vezetnek.
A tudáson és technológiai innováción alapuló gazdasági fejlődés azokat a területeket, csomópontokat (globális városokat, HUB-okat, megarégiókat és földrajzi térségeket) helyezi előtérbe, amelyek magas színvonalú felsőoktatási és tudástranszfer-intézményekkel rendelkeznek, és emellett kedvező klimatikus körülményekkel bírnak. A gazdasági fejlődés motorjai, főként a tehetség, az innováció és a kreativitás nem egyenletesen oszlanak el a világban, hanem térben koncentrálódnak.
A világunk megértésével kapcsolatban a földrajz egyre fontosabb szerepet játszik és újfajta geofúziós térképek alkalmazásával, a földrajzi tényezőkből kiindulva meghatározhatjuk a geopolitikai szerkezeteket és struktúrákat, ezáltal pedig a korszakunk legfontosabb erőközpontjait is kijelölhetjük. A földrajzi összekapcsoltsági (azaz konnektográfiai), valamint geofúziós térképek segítségével kirajzolódnak a legfontosabb térbeli csomópontok, és összekapcsoltsági mintázatok.
A Geofúzió könyv angol nyelvű kiadását a Pallas Athéné könyvkiadó jelentette meg a napokban Geofusion 2.0 címmel és az első kiadáshoz (Geofuison – The Power of Geograhy and Mapping of the 21st Century) Barabási-Albert László írt hozzá ajánlót ezekkel a gondolatokkal:
Ma a hálózatok rajzolják meg a tereink jelentőségét, és ezek által érthetjük meg a különböző változásokat. A geofúzió pedig megmutatja nekünk, hogyan kell gondolkodni a távolság és a tér szerepéről, amely ugyanúgy fontos.
A szerző a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnöke.
