A harmadik leggyorsabb a magyar gazdasági helyreállítás Európában

Az Európai Unióban egyedül Franciaországban és Spanyolországban mértek a hazainál gyorsabb gazdasági növekedést.

Az uniós átlag valamivel több mint 13 százalék volt. A magyar GDP ezzel szemben 17,7 százalékkal bővült a második negyedévben éves alapon.

Összehasonlításképpen az Egyesült Államok is szerepel a lenti felsorolásban, ahol bő 12 százalékos növekedés látható.

Éves alapú GDP növekedés, második negyedév, százalék

Forrás: eurostat, növekedés.hu

A koronavírus hullámai eltérő időben érintették az uniós országokat, ezért a rövidebb, negyedéves alapú GDP teljesítményt is érdemes figyelemmel kísérni.

Ha megvizsgáljuk a negyedéves alapú növekedést, akkor is az élmezőnyben van hazánk.

A második negyedévben a január-március időszakhoz képest a várakozásokat meghaladva 2,7 százalékkal nőtt a magyar gazdaság.

Negyedéves alapú GDP növekedés, második negyedév, százalék

Forrás: eurostat, növekedés.hu

Minek köszönhető mindez?

A hatékony válságkezelés és a gyors kilábalás egyik kulcsa az előző évek adósságleépítése volt.

A GDP arányos bruttó államadósság az elmúlt évtizedben 65 százalék közelébe mérséklődött a dinamikus gazdasági növekedés és a fegyelmezett költségvetési politika eredményeképpen.

Emellett az államadósság szerkezetének javulása, vagyis az államadósság devizaarányának lefeleződése és a lakossági állampapírok térnyerése is növelte a stabilitást.

Munkaerőpiac

A széleskörű gazdaságvédelmi intézkedéseknek, az ágazati bértámogatásnak és a meghosszabbított hitelmoratóriumnak köszönhetően a munkaerőpiac ellenálló volt, illetve gyorsan magára talált. A foglalkoztatottak száma az elmúlt hónapokban történelmi magasságba, 4,7 millió főre emelkedett.

A munkaerőhiány ráadásul a második félévben több ágazatban is visszatér. Az átlagbér ezzel párhuzamosan idén és jövőre is 8-8 százalékkal emelkedhet. Mindez érdemben hozzájárul a fogyasztói és üzleti hangulat javulásához.

Kiegyensúlyozott növekedés

2018-ban és 2019-ben a magyar gazdaság 5-5 százalékkal növekedett. A GDP kiegyensúlyozott módon bővült, valamennyi ágazat jól teljesített. A magyar gazdaságot és munkaerőpiacot ezáltal erős állapotában érte a járvány.

A lakosság és a vállalati szektor GDP arányos hitelállománya ráadásul alacsony szinteken állt uniós összevetésben. A lakossági devizahitelek forintosítva lettek. Így ilyen oldalról sem érkezett extra nyomás.

Monetáris politika

Szintén kulcsfontosságú volt a monetáris politika és a fiskális politika összhangja, mind a válságkezelésben, mind az elmúlt években. Az állam és a jegybank összehangoltan lényegesen hatékonyabban tud ugyanis fellépni a gazdaság támogatása céljából.

Az MNB másfelől előrelátóan jelentős mérlegszűkítést hajtott végre a koronavírus előtti években.

Ez azért fontos, mert a jegybankok válságok idején különféle kötvényvásárlási és hitelezést ösztönző programokkal jelentősen felhizlalják a mérlegfőösszegüket. Ezt a tevékenységet nem lehet a végtelenségig folytatni mellékhatások nélkül, főleg, hogy a forint nem tartalékdeviza.

Az MNB GDP arányos mérlegfőösszege a 2010-ben látott 40 százalékról 25 százalék közelébe süllyedt 2019 végére, megteremtve ezáltal a későbbi lazítás lehetőségét.

Támogató jegybanki programok

Az alacsony kamatkörnyezeten túlmenően az MNB célzott programokkal segítette a hazai vállalkozások és vállalatok forrásbevonását.

Az NHP Hajrán keresztül 3000 milliárd forint kedvezményes, legfeljebb 2,5 százalékos kamatozású hitelhez jutott a kkv szektor. Mindez kulcsfontosságú volt a vállalkozások likviditásának és napi szintű működésének szinten tartásához.

A nagyobb vállalatok kötvénykibocsátást a Növekedési Kötvényprogram segítette 1150 milliárd forintos keretösszeggel.

Ezenfelül a kötvénypiaci hozamok stabilizálása érdekében a Magyar Nemzeti Bank kötvényvásárlási programot indított. A program elérte célját, a Monetáris Tanács legközelebb a 3000 milliárd forintos szint elérésénél tart technikai felülvizsgálatot.