A hazai inflációs adatok állnak a fókuszban a héten

Elemzések2019. okt 5.MKB Elemzési Központ

Ipari termelés és az infláció - ezeket az adatokat publikálják a héten.

  • A magyar ipari termelés augusztusi, előzetes adatai érkeznek hétfőn

A júniusi csökkenést követően (-1,4%) a hazai ipari szektor 2019 júliusában kimagasló teljesítményt nyújtott, az ipari termelés volumene 12%-kal emelkedett 2018 júliusához viszonyítva. A munkanaphatástól megtisztított ipari termelési adat visszafogottabb, 8,7%-os növekedést mutatott (előző hónap (június): 4,1%). 

A január-július közötti időszakban összességében 6,3%-os ipari termelésnövekedést tapasztalhattunk idehaza (év/év alapon mérve, nyers adat). Továbbá a feldolgozóipari termelés 30%-át képviselő járműgyártás növekedési dinamikája is erősödött: idén júliusban a kibocsátás 35%-kal emelkedett (év/év alapon), azonban a KSH tájékoztatása szerint e kimagasló teljesítmény mögött elsősorban a bázisévitől eltérő nyári leállás állt.

Az idei év egészét tekintve még kimagasló, 4,6%-os gazdasági növekedéssel számolunk, azonban 2020-ban már 2,9%-ra mérséklődhet a hazai gazdasági növekedés. Ebben a környezetben az ipari termelés növekedési üteme is mérséklődést mutathat az előttünk álló években, melyet fokozhat az eurózóna ipari szektorának jelenleg is tapasztalt zsugorodása és negatív jövőképe. 

Ezt részben ellensúlyozhatja a hazai feldolgozóipari kapacitások elmúlt évek során tapasztalt, vállalati nagyberuházások miatti bővülése és ebből következően az új piacok megszerzésének lehetősége. További bizakodásra adhat okot, hogy a közelmúltban biztossá vált a BMW-gyár megépülése, amely további vállalatokat ösztönözhet a hazai beruházások megkezdésére vagy folytatására.

  • Kedden ismerhetjük meg a szeptemberi inflációs adatokat

Előrejelzésünk alapján az idén augusztusi 3,1%-ról szeptemberben 3,0%-ra mérséklődhetett a hazai infláció 2018 szeptemberéhez viszonyítva. A külső inflációs nyomás továbbra is alacsonynak mondható, azonban az üzemanyagárak emelkedést mutattak idén szeptemberben a megelőző hónaphoz képest. Az üzemanyagárak növekedése ellenére is lassuló inflációra számítunk idén szeptemberben augusztushoz képest. Ennek oka egy technikai tényező, a bázishatás; ugyanis 2018 augusztusáról szeptemberre részben az üzemanyagárak emelkedése miatt magasabb inflációs pálya alakult ki.

Szintén az említett bázishatás miatt 2019 utolsó két hónapjában a hazai inflációs pálya ismét emelkedő pályára állhat a 2018-as alacsony bázis miatt – mely az olajárak csökkenése nyomán alakult ki tavaly –, ebből következően 2019 utolsó hónapjában 4% is lehet az inflációs ráta.

A hosszú távú hazai inflációs trendeket nézve elmondható, hogy az idei és a jövő évben várakozásunk szerint a maginfláció rendre a teljes árszínvonalromlás felett növekszik majd, melyhez elsősorban a gazdaságra jellemző bérnyomás járul hozzá. A hazai átlagbérek további emelkedésére lehet számítani az idei és a jövő évben egyaránt. A bérek növekedését pedig fűti még a tavaly év végén meghozott kétéves bérmegállapodás (2019-ben és 2020-ban egyaránt 8%-kal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum összege az előző évhez képest). A keresetek növekedése a fogyasztói árakba is átgyűrűzhet. Ellensúlyozó tényező lehet viszont a szociális hozzájárulási adócsökkentés (idén július 1-jétől az adókulcs 19,5%-ról 17,5%-ra csökkent, és 2020-ban 15,5%-ra mérséklődhet tovább a reálkereset alakulásának függvényében).

Várakozásunk szerint a teljes árszínvonalromlás, vagyis az úgynevezett headline infláció az idei és a jövő évben is 3,4%-os átlagos szintet érhet el az előző év azonos időszakához mérve. A korábban is említett, gazdaságból érkező belső árnyomás az infláció gyorsulásának irányába hat, azonban az olajárakkal kapcsolatos negatív kilátások és a szabályozott árú termékekben várható visszafogott árszínvonalromlás mérsékelheti a hazai inflációs dinamikát.

További elemzések itt érhetőek el