A hülyeség köve, avagy milyen szimbólumokat rejt Bosch festménye?
ElemzésekHieronymus Bosch vallásos művész és elkötelezett moralista volt, az emberi jellem kiváló ismerője. Festményeit, amelyeken előszeretettel jelenítette meg a hétköznapi élet visszásságait, gyakran prédikációknak tekintették, ezek tartalmi komorságát azonban oldotta és könnyen fogyaszthatóvá tette maróan szatirikus ábrázolásmódja. Ez különösen világosan tükröződik „A hülyeség kövének eltávolítása" című munkájában.
A középkorban sokan hittek abban, hogy az elmebetegség okozója egy „kő” a koponya belsejében, ezért úgy gondolták, az őrület gyógyításának kezelési módja ennek eltávolítása.
Bosch vásznának felső és alsó részén ez a kalligrafikus felirat olvasható: „Mester, vágd ki gyorsan a követ. A nevem Lubbert Das." A név nagyon is tudatos választás eredménye: Lubbert Das a holland irodalom jól ismert féleszű alakja volt.
Alakok és szimbólumok
Négy szereplő vesz részt a jelenetben. Bal szélen a sarlatán sebész, övén barna agyagkancsóval (Bosch kedvenc szimbólumainak egyike). Ott áll a szerencsétlen beteg mögött, és a szikéjével valamilyen hókuszpókuszt hajt végre. Amit kivesz a beteg fejéből, az nem egy kő, hanem egy aranyszínű tulipán, hasonló az asztalon lévőhöz (ami feltehetőleg az előző műtét után maradt ott). Bosch a székhez kötözött beteget idős, testes parasztként ábrázolta.
Sötét köpenyben – a segédkező szerzetes. Ő az, aki megbocsátja a bűnöket, illetve eltereli a beteg figyelmét a műtétről. Vörösréz ibriket tart a kezében, amelyben nyilvánvalóan bor van, hiszen a beteget le kell itatni ahhoz, hogy megfeledkezzen a fájdalomról. De magának a szerzetesnek a részegességére is utalhat a borral telt ibrik.
Itt van tehát egy nyomorult ember, akit egy szerzetes és egy apáca meggyőzött arról, hogy adja magát egy kuruzsló kezére. Összeesküdtek a szerencsétlen ellen. Az asztalt támasztó idős apácának könyv van a fején. Pénzeszacskója jelzi, hogy anyagi érdeke fűződik az átveréshez.
Mindezek alapján nem nehéz megfejteni a vásznon megjelenő szimbólumokat:
- A sebész fején lévő fordított tölcsér egyrészt utalás arra, hogy ennek az úgynevezett tanult embernek nincs sok sütnivalója, másrészt leleplezi, hogy csalóval van dolgunk.
- Mind a fordított tölcsér (amelyen keresztül garantáltan nem csepeg semmi a „doktor” fejébe), mind a csukott könyv az apáca fején utalás a kihasználatlan tudásra.
- A fejen lévő könyv másik jelentése a színlelt, megjátszott hozzáértés. A szélhámos társaság tagjai nem létező tudásuk hangoztatásával csalogatták magukhoz és fosztották ki ostoba áldozatukat.
- Az aranytulipán még több rejtett utalással bír. Bosch idejében az alkimisták különösen elszántan kutatták a „bölcsek kövét”, azt a gyógyító szubsztanciát, amely hitük szerint képes bármilyen anyagot arannyá változtatni, visszaadni a fiatalságot, örök életet biztosítani stb. Többféle allegorikus névváltozattal illették, és ezek közé tartozott az „aranyvirág”, illetve a „bölcsesség virága”.
Az „aranyvirág” titka, amely felfedezőit gazdaggá, bölccsé és egészségessé tette, természetesen a korai vegyészek fejébe volt zárva. Ha létezett is valaha, soha senki nem árulta el és senki nem fedezte fel, az évszázados próbálkozások ellenére sem. Bosch ostoba Lubbertje azonban jól megtömött pénzeszacskóval érkezett, és kétségtelenül megjutalmazza a „mestert”, ha az az arany virágot, a bölcsesség kémiai kövét képes előállítani úgy, hogy egyszerűen kivágja a fejéből.
Kompozíció
Bosch egy díszes keretbe foglalt szabályos körbe helyezte a furcsa tevékenységet, amely a szabadban zajlik ugyan, de kis kőpárkánnyal elválasztva a nyugodt, zöldellő tájtól. Ez a kompozíció – a tondo – nagyon népszerű volt a 15. században. Olyan, mintha a néző kulcslyukon keresztül lesné meg a jelenetet.
Forrás: https://kulturologia.ru/
