A katasztrófától mentette meg a gazdákat az importtilalom, de a tragédia elkerülhetetlen 

Szeptember 15-én lejárt annak az Európai Unió által is jóváhagyott moratóriumnak a hatálya, amely tiltotta az ukrajnai gabona importját, és amelyet öt tagország, Bulgária, Románia, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia közösen kezdeményezett.

Az Európai Bizottság, mint kiderült, nem hosszabbította meg a behozatali tilalmat, aminek az lett az eredménye, hogy az érintett országok többsége, köztük a magyar kormány saját hatáskörben hirdetett behozatali tilalmat.

Hazánkban már aznap megjelent a Magyar Közlönyben a rendelet, miszerint a behozatali tilalom kiterjed a gabonafélékre, a repce- és napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, egyes húsfélékre és a tojásra is.

- Egyszerűen érthetetlen a brüsszeli döntés. A bizottsági indoklásában az áll, hogy a piaci turbulencia megszűnt, ezért nem kell tovább fenntartani a tilalmat. Pedig egyáltalán nem ez a helyzet, Magyarországon ellehetetlenült a gabonakereskedelem, nyomott, akár önköltség alatti áron érkeznek ajánlatok a szántóföldi terményekre, már ha egyáltalán érkeznek

- mondja a Növekedés.hu-nak Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke.

A gazdák haragja érthető, ugyanis a 33 millió tonnára becsült ukrajnai élelmiszerexportnak csak 3 százaléka jutott el a ténylegesen rászoruló, éhséggel fenyegetett térségekbe, a többi a fejlődő (62 százalék) és a fejlett (35 százalék) országokba került.

Többek között Magyarországra, ahol annyira letörte a belpiacon a búza árát, hogy a hazai termény már nagyon nehezen eladható.

Nem kell már külföldön a magyar gabona

A NAK elnöke azt sem rejti véka alá, hogy a magyar termelők hagyományos piacait elárasztotta az ukrán gabona, pedig azt a háború előtt  nem ezekben az országokban értékesítették.

- Dacára annak, hogy a kedvezőtlen időjárási körülmények miatt Európa egyes részein jelentős volt a terméskiesés, nem lett kedvezőbb a piaci környezet a magyar gabona számára, mert most nem tőlünk vásárolják, hanem megveszik az ukrán árut

- mutat rá Győrffy Balázs hozzátéve, felháborítónak tartja, hogy  a bizottság nem arra törekszik, hogy az ukrán termékek eljussanak a klasszikus célországaikba, hanem az európai piacot zúzza szét.

- Noha Magyarországon keresztül továbbra is csak átfuvarozni lehet az ukrán gabonát, ettől még nagy a baj, ugyanis ezek a szállítmányok épp Magyarország külpiacaira mennek tovább: Olaszországba, Egyiptomba, ahol így senki nem veszi meg a jobb minőségű, viszont drágább magyar gabonát - mondja a Növekedés.hu-nak Lipák László agrármérnök, aki arra is rámutat,

a háború végétől, vagy a tengeri fuvarozás újraindításától sem remélhetnek túl sokat a gazdák, ugyanis Oroszország éppen most hódítja meg a saját gabonájával Ukrajna korábbi célpiacait, többek között Afrikában, ahova nem ritkán még ingyen is szállít, csak hogy területeket szerezzen.

Akkor hiába tiltjuk ki az ukrán gabonát?

Lipák László szerint természetesen lesz haszna a korlátozásnak, ugyanis a leginkább fenyegető veszélytől megmentette a gazdákat.

- Ha ezt nem lépi meg a magyar kormány, akkor idén le sem lehetett volna aratni a kukoricát, vagy a tábla szélén kellett volna tárolni, így viszont van rá esély, hogy befér a raktárakba - mondja az agrárszakember, aki szerint ez egy mentőöv, ami a biztos megfulladástól menti meg a mezőgazdaságot.

Hosszú távon viszont a baj nagyobb, mint gondolnánk, ugyanis tetszik vagy sem, az ukrán gabona be fog érkezni az Európai Unióba, és ezzel sem a magyar, sem más uniós országok gazdái nem tudnak majd versenyezni.

Arra a kérdésünkre, hogy ha ekkora a baj, miért nem tiltakoznak a nyugati gazdák, mondjuk az érdekvédelemben igen profi hollandok, Lipák László azt mondja,  a nyugat-európai gazdákat, legalább is eddig ez a probléma még annyira nem érintette érzékenyen.

- Mindeddig leginkább az ukrán határhoz közeli tárolókat kezdték el feltölteni a kintről származó gabonával, hogy optimalizálják a szállítási költségeket, így a zömmel állattenyésztéssel foglalkozó nyugatiak még nem érezték a bőrükön, hogy milyen versenyhátrányba kerülni. Nekik ez akkor fog igazán fájni, amikor az egész uniós piacot elárasztja majd az ukrán hús, tej, tojás

- húzza alá az agrármérnök, aki szerint ez a sokk mindenképpen be fog következni, ugyanis Ukrajnában minden együtt áll ahhoz, hogy olcsón és nagy mennyiségben lehessen termelni a földeken, és nyoma sincs annak, hogy Brüsszel bármilyen formában igyekezne megvédeni a belső piacait.

- Ukrajnána 33 millió hektár szántójából mintegy 20 millió hektár csernozjom, azaz magas humusztartalmú feketeföld, ezért az ukrán gazdáknak alig kell műtrágyázásra költeni. Az ott jellemző ott a 200-300 ezer hektáros nagygazdaságokban hatékonyabban lehet termelni, mint Nyugat-Európában, ahol jóval elaprózódottabb a birtokszerkezet

- foglalja össze Lipák László hozzátéve, az ukrán termőföldek vízellátása is megolodott, mivel 23 ezer folyó található az országban, ráadásul Ukrajna minddig elkerülte az Európában már érezhető éghajlatváltozás hatásait, ott megmaradt a kontinentális éghajlat stabil évszakokkal, rendszeres esővel.

Mindezt tetézi, hogy az elmúlt években az ukrán földek egy igen jelentős részét nyugati befektetők vásárolták fel, akik odavitték a saját, rendkívül fejlett technológiájukat, amivel még költséghatékonyabbá vált a termelés.