A különös társaság, aki büntetlenül lőheti Dubajt, Szaúd-Arábiát és bármilyen hajót

Az Izraelben október 7-én lezajlott terrorista támadások és válaszként Izrael által a Hamász terrorszervezet felszámolása nagy nemzetközi ijedelmet keltett, de nagyon lényeges, hogy valójában nem zajlik országok közti háború.

Persze a kérdés jogos, hogy ha nem országok harcolnak, és nem is egy országon belüli polgárháború zajlik, akkor miről van szó, és hogy keverednek bele, kapcsolódnak hozzá további külső erők.

Nemzetközi jogi helyzet

Míg Ukrajna Oroszország általi megtámadása a nemzetközi jog szerint egy klasszikus háború, melyet egy szuverén ország indított egy másik ellen, nevezze ő maga bárminek is, addig az izraeli konfliktusban csak egyetlen ország vesz részt: Izrael. Az ellenséges oldal nem ország, hanem

különböző olyan csoportok, akik fölött más országnak nincs hatalma, még ha annak területén is élnek.

A közvetlen ellenség Hamászon kívül ilyen a Hezbollah, amely főleg Libanonban erős, de a libanoni állam nem tud mit kezdeni vele, és ilyenek a huszik, akikkel Jemen nem tud mit kezdeni.

A két társaságban egy közös vonás van: az iszlám vallás síita ágához tartozó népcsoportot képviselnek, akik szunnita környezetben élnek, kisebbségben az adott országon belül.

Nagyobb síita közösség csak Iránban van, ahol ez az államvallás is, és Irakban, ahol az arab lakosság nagyobb része síita. Az iszlám ezen két fő ága között olyan feszültség van, mint nagyjából a keresztény vallás katolikus és református ága között volt a 30 éves háború idején a 17. században.

Nekik mindent szabad?

Nézzük ezek után, kik is a huszik, és miért mernek mindenki másnál durvább dolgokat elkövetni: szuverén országok és szintet tetszőleges hajók ellen rakétatámadásokat intézni.

A huszik mind Irántól, mind Izraeltől és Libanontól messze vannak: az Arab-félsziget délnyugati csücskénél, annak Afrikához legközelebbi részén élnek, Jemenben.

Ez stratégiai pont, hisz óriás hajóforgalom halad át a két kontinens között szűk tengerszoroson, tovább a Szuezi-csatorna felé.

Mit tudunk Jemenről, és kik a huszik?

Jemen nem stabil ország: hosszú és változatos történelme ellenére politikailag széttagolt, és ez okozza a problémát. A területen az időszámításunk előtti 12. században virágzó kultúrák éltek, köztük a bibliában is említett Sába.

A rómaiak is eljutottak a területre, amelyet Arabia Felix, vagyis Boldog Arábia néven tüntettek fel a térképen. A kapcsolat évszázadokon át fennmaradt, ennek köszönhetően Jemen a 4. században az elsők között vette fel a kereszténységet.

Az iszlám elterjedése után ugyancsak viszonylag fejlett volt a terület, amely annyiban tér el az Arab-félsziget többi részétől, hogy hegyes régió, kevésbé sivatagos, élhetőbb terület. Nem véletlen, hogy mai 35 milliós lakossága nem is marad el sokkal az óriási Szaúd-Arábiáétól.

Történelmét az utolsó 6-700 évben már a török hódítás, majd a brit gyarmatosítás határozta meg, majd az ország kettévált a hidegháború idején, de 1990-ben újra egyesült.

Az ország nyelve az arab, de etnikailag változatos. A lakosság negyedét a síiták alkotják, és az ő körükben alakult ki egy szélsőséges mozgalom, melyet máig is csak a síita közösség egy része támogat.

Vezetőjük neve alapján ragadt rájuk a huszi név, a világ, de a világ csak akkor figyelt fel rájuk, amikor polgárháborúban átmenetileg bevették a jemeni fővárost.

Irán a háttérben

Mint harcos síita közösséget, Irán támogatni kezdte őket fegyveresen is, (akárcsak a Hezbollahot), és ekkor az Arab-félsziget államai megijedtek tőlük, féltek az iráni befolyástól, így megtámadták a huszikat Jemenen belül 2015-ben.

A jemeni állam maga sem bírt velük, a külső beavatkozás sem volt igazán sikeres, miközben a huszik iráni rakétáikkal hol Szaúd-Arábiát, hol az Egyesült Arab Emírségeket lőtték.

Miután nem Jemen követi el mindezt, nem Jemené a felelősség, vagyis nincs országok közti konfliktus, hanem egy terrorista ággal is rendelkező szervezet okozza a gondot, nem lehet ellenük nemzetközi jogi értelemben háborút viselni. Megregulázásuk Jemen belügye lenne, de egyfajta állam az államban: Jemen nem bír velük.

Béketárgyalások rakétákkal fűszerezve

Az utóbbi években tűzszüneti-, és béketárgyalások kezdődtek velük Szaúd-Arábia és az USA vezetésével, de ebbe most beleszólt az izraeli konfliktus. Érdekes módon

a síita husziknak semmi közük a szunnita gázaiakhoz, sőt, akár ellenségeik is lehetnének, mégis kinevezték Izraelt ellenséges célpontnak, leginkább iráni hatásra.

Mivel azonban a konfliktus eszkalálódását senki nem akarja, és látszik, hogy az izraeli műveletek nagy része gyorsan lezajlik, hisz a Hamász minden tagját elérik lassan az izraeli erők, egyelőre csak védekezően lépnek fel a huszi támadásokkal szemben.

Miután kereskedelmi hajókat támadnak, az USA igyekszik hadihajóival védelmet nyújtani azoknak, illetve ha azonosítanak egy rakétakilövő állást a jemeni partokon, azt megsemmisítik.

A húszik rakétáit a levegőben is megpróbálják elfogni, és az izraeli Vaskupola is dolgozik a 2000 km távolságból érkező fegyverek ellen. Egy norvég hajót ért támadás után most azt üzenték a tárgyaló felek a husziknak, hogy megszakadhatnak a béketárgyalások, ha nem fogják vissza magukat.

Átmeneti jelenség

Ez a husziknak sem érdeke, hisz a Hamász példájából okulhatnak: ha valaki túl messzire megy, lecsapnak rá, kelljenek ehhez bármekkora erőforrások és használjon az adott terrorszervezet bármekkora élő pajzsot.

A huszik így valószínűleg lavírozni fognak: megfelelnek támogatójuk, Irán elvárásainak is, de megpróbálják elkerülni, hogy a jemeni kormány, a környező országok és az USA komolyabb támadást indítsanak ellenük.

Ezért, ha véget ér a Hamász elleni izraeli hadművelet, vélhetően maguktól is lecsendesednek, addig legfeljebb kilőnek még pár rakétát úgy, hogy azok ne okozzanak túl nagy kárt.