A magyar államadósság kezelésében egyre hangsúlyosabb lehet Ázsia

A külső szemlélőnek könnyen az lehet a véleménye, hogy Magyarország életében egyre fontosabb lett ismét a devizakötvény-kibocsátás. Ha megnézzük az Államadósság Kezelő Központ 2022-re vonatkozó terveit, amely prezentáció formájában is elérhető, ilyen mondatokat találhatunk:

A devizaadósság arányára vonatkozó tolerancia sáv 10-20 százalékról kiszélesedett 10-25 százalékra, ami figyelembe veszi a devizafinanszírozás forinthozamok emelkedése miatt kialakult relatív költségelőnyét, de emellett fenntartja, hogy a devizaadósság aránya tekintetében továbbra is 20 százalék alatti szint lenne az ideális.

2022 második félévében legalább 2 milliárd dollár volumenű devizakötvény-csere indokolt a 2023-24-es devizakötvény lejáratok előfinanszírozása és az államadósság átlagos futamidejének további növelése érdekében.

Cél a piaci jelenlét további erősítése az ázsiai piacon új zöld kötvény-kibocsátás(ok) által, például japán jenben.

A lakosság mindezt nem észleli

Devizaadósság, kötvénycsere, jenben kibocsátott zöld kötvény. Ezek a kérdések, vagyis Magyarország adóssága és annak menedzselése kedvező esetben eléggé messze van az emberek hátköznapjaitól.

Ha már egy ország lakossága is érzi az adósságkezelés fontosságát, akkor ott már jellemzően baj van, az oroszok, a szerbek, vagy leggyakrabban az argentinok például tudnának erről mesélni, mi szerencsére nem, Magyarország nagyon régóta megbízható, kiszámítható adós.

Ha pedig „csak” a szokásos feladatok vannak, vagyis egy ország alapvetően finanszírozható, ezen belül kell csak finomhangolni, akkor játéktér is van.

Ilyenkor is vannak azért fontos döntések, be kell állítani, hogy milyen irányba (belföld, vagy külföld), milyen befektető felé (lakosság, intézmények, esetleg szupranacionális szervezetek), milyen futamidőre és milyen pénznemben adósodjon el egy ország.

Ez jó esetben a színfalak mögött maradó probléma, és a magánember döntése kimerül abban, hogy ő maga vegyen-e azokból az állampapírokból, amelyekkel találkozik a kincstárban, a bankban, a postán, vagy akár a neten.

Volt változás

A magyar adósság kezeléséért felelős Államadósság Kezelő Központ is rendre meghatároz célokat. Az elmúlt években ilyen volt az átlagos futamidő hosszítása, az önfinanszírozás, vagyis az, hogy legalább 80 százalékban forintalapú legyen az adósság.

Ezen belül is kiemelt szerep jutott a lakosságnak, a cél az, hogy 2023-ra már 11 ezer milliárd forintnyi állampapír-állomány legyen a hazai lakossági megtakarítóknál. Mindezek arról szólnak, hogy az adósságkezelés kiszámítható legyen, ne legyenek izgalmas pillanatok, tömbösített lejáratok.

A munka szép nyugodtan folyt, de azért a feladatok is módosultak. A fenti célokat egyrészt befolyásolta az, hogy a forint gyengült, másrészt az is, hogy a Covid miatt több forrás kellett (az ÁKK ezt úgy mondja, hogy megnőtt a finanszírozási igény).

Visszatértünk a devizához

Gondoljunk csak bele, ha például az állam kialakított egy 80 százalékban forint és 20 százalékban deviza (euró) adósságszerkezetet, és a forint gyengült, akkor az arány máris megváltozott.

Egyszerű példával, ha kölcsönkérünk egy barátunktól 80 ezer forintot és 20 ezer forintnyi eurót (amit majd abban a pénznemben adunk is meg), majd az euró erősödik a forinttal szemben, akkor egyrészt megnő az adósságunk forintban kifejezve, másrészt az adósság devizaszerkezetében a forint aránya csökken, az euróé pedig nő.

Valami ilyesmi történt Magyarországgal is. Kedvező maradt a nemzetközi finanszírozási környezet, relatíve jó döntés volt devizában hitelt felvenni, ráadásul kinyílt egy új piac, a zöld kötvények piaca is, a nemzetközi befektetők megcímkézve, pozitív, zöld célokra még jobb kamatokkal adtak kölcsön.

A zöld célok részben megújuló energia projekteket céloznak, de energiahatékonyság, vízügyi fejlesztések, tiszta közlekedés és mindenféle természetvédelmi projekt is része lehet a nagy feladattengernek, ilyenből most tényleg nagyon sok feladat van, a 2030-as és a 2050-es uniós kibocsátási célok miatt is.

Irány Ázsia!

Ha megfigyeljük a 2021. végi és a 2022. eleji bejelentéseket, Magyarország ezeket a fenti trendeket használja ki, külföldre megy, zöld papírokat ad el, ráadásul Ázsiára koncentrál.

Ennek leginkább az a fő oka, hogy Magyarország minél szélesebb befektetői réteget szeretne elérni. Sokkal jobb ugyanis sok partnerrel együttműködni, nem pedig egy-egy nagyobb befektető felé eladósodni, mert ha esetleg egy ilyen befektető hirtelen kiszállna a magyar papírokból, az zavart jelenthetne a magyar állampapírok piacán.

Ez az ázsiai irány eddig sikeres is volt.

Az Államadósság Kezelő Központ a világon elsőként, szuverén szereplőként megjelent Kínában, és jüanban denominált zöld pandakötvényt bocsátott ki.

A „panda” nem jelent semmi mást, csak a kínai kötvényeket hívják így az országra jellemző állatnévvel.

Az ÁKK tavaly december 15-én be is jelentette, hogy 1,78-szoros túljegyzés mellett eladta a hároméves futamidejű, egymilliárd jüan összértékű papírját, 3,28 százalékos kupon mellett, ami euróban számolva (átswapolva) rendkívül kedvező mínusz 0,013 százalékos kamatnak felel meg.

Kína után Japán

A következő lépés pedig, várhatóan a közeljövőben, január legvégén, de sokkal inkább februárban Japán lesz. Az ÁKK itt is félmilliárd eurós devizakötvény-kibocsátást tervez, csak azt még nem lehet tudni, hogy ez milyen mértékben lesz zöld papír.

Ezeket a papírokat szamuráj-kötvényeknek nevezi a kötvénypiaci szleng, és ebben sincs nagy meglepetés, mert a magyar adósságkezelésben régóta három befektetői kör (magyar magánszemély, magyar intézmény, külföldi befektetők) szerepelnek és a devizanemek a forint mellett az euró, a jen és a jüan.

Japánban január végén indulhat az újabb road-show, februárban várható a kibocsátás, a finanszírozási tervben pedig a már említett félmilliárd eurónak megfelelő jenkötvény kibocsátása szerepel.

Ez vélhetően tartható, a két kérdés, hogy mennyi lesz a kibocsátáson belül a zöld kötvények aránya és milyen futamidejű kötvényeket tud eladni az ÁKK.

A célok ismeretében aligha meglepő, hogy magyar szempontból a minél nagyobb túljegyzés, a minél alacsonyabb hozamszint és a minél hosszabb futamidők lennének a jó hírek.