A magyar élelmiszerek drágák, de ez nem is meglepő - szakértők beszéltek a gondokról
ElemzésekA magas energiaárak, az alacsony termelékenység és az aszály miatt több élelmiszer ára már az EU-s átlagot is elérte. Közben Európa-szerte pusztít a madárinfluenza és a sertéspestis, amik beláthatatlan károkat okoznak az élelmiszeriparban. Magyarországon példátlan, 12,1 százalékos, visszaesés következett be az ágazatban, amit még az idei felemelkedés sem tudott kompenzálni. Az önellátás fontossága, az állami intézkedések hatékonysága, és az élelmiszeripar jövője is terítékre került a 62. Közgazdász-vándorgyűlés mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szekciójának kerekasztal-beszélgetésén.
Az elmúlt két évben rendkívül szélsőséges mozgást mutatott az élelmiszeripar teljesítménye. Magyarországon az ágazat 2023-as 12,1 százalékos visszaesése példátlannak számít ebben az évszázadban. Hiszen még 2008-ban is csak 6,7 százalékot csökkent az ágazat termelési volumenindexe. Az idei első féléves korrekció sem nem elegendő ahhoz, hogy az élelmiszeripar elérje a 2022-es szintet.
Ezenfelül rendkívül sok állat betegség jelent meg egész Európában, példaként említhetjük akár a madárinfluenzát, vagy a sertéspestist. Ezek hatalmas károkat és veszélyeket okoznak az ágazatban.
Csökkenő belföldi és export értékesítés az élelmiszeriparban
Az elmúlt 12-15 évben elveszítettük a belföldi és export piacainak 25-40 százalékát. Ezenfelül eltűnt a feldolgozásra szánt élő állat alapanyag 40 százaléka is -hangsúlyozta az élelmiszeripar piacának rohamos csökkenését Bárány László tulajdonos, Master Good Kft.
Az élelmiszeripari ágazat teljesítményét tavaly az export sem tudta megmenteni. 2023-ban az export értékesítése volumenindexe 13,2, míg a belföldi 9,5 százalékos zuhanást mutatott. Az export értékesítés idei első féléves volumennövekedése sem kompenzálta a tavalyi visszaesést.
Jelenleg Magyarországon az élelmiszeripari cégek 5 százaléka látja el az exportot.
Szeretnénk, ha ez megduplázódna az elkövetkezendő tíz évben -számolt be az élelmiszeripar növekedési kilátásairól Nobilis Márton élelmiszeriparért és kereskedelempolitikáért felelős államtitkár, Agrárminisztérium.
Ársapka, kötelező akciózás, avagy mit értek el az állami intézkedések?
Az elmúlt két évről nem beszélhetünk az állami intézkedések említése nélkül, mert ezek alapjaiban befolyásolták a termékpálya működését. Ilyen volt az ársapka, ami az előzetes három hónap helyett másfél évig tartott, ezeket később a kötelező akciózás váltotta fel.
Egyáltalán nem meglepő, hogy a magyar élelmiszerek drágák. Az a meglepetés, hogy ilyen központi terhek mellett az élelmiszerek és a nem alkoholos italok árszintje csak 2023-bán érte el az EU-s átlagot. A nagy központi terhek melletti alacsony árszint azt jelzi, hogy a magyar élelmiszer termékpálya jövedelemhiányos
-hangsúlyozta az árnövekedések okát Éder Tamás elnök, Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége.
A magyar élelmiszeripar kilátásai
2016 és 2023 között 6.837 milliárd forint támogatást kapott a mezőgazdaság, aminek a nagy része EU-s forrásokból eredt. A jövőben két jelentős támogatási forma lép majd érvénybe. Ezek lehetőséget biztosítanak arra, hogy a modernizáció, a digitalizáció, és a fejlődő élelmiszeripar iránya lépjünk.
A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar gyengesége, hogy alacsony feldolgozottsági szinten adjuk el a termékeinket. El kell indulnunk abba az irányba, hogy minél magasabb feldolgozottsági szinten tudjunk értékesíteni. Azonban ehhez modern üzemekre, és szakképzett munkaerőre van szükség -elemezte az élelmiszeripar fejlődési lehetőségeit Nobilis Márton.
A hazai élelmiszeripar versenyképességéről szóló teljes kerekasztal-beszélgetést az alábbi linken tekintheti meg.
