A magyar építész, aki visszahozta a középkort Budapestre

A Várhegy pompás dísze a Mátyás-templom úgy fest mintha csak a régi királyok idejéből maradt volna ránk. A külseje azonban csalóka. Hisz a végső formáját nem sokkal a millenniumi ünnepségek előtt nyerte el.

A Mátyás-templom az 1874-ben indult átépítés előtt

Ahhoz, hogy megértsük, hogy pontosan miért is lett átépítve a Mátyás-templom egy kicsit távolabbra kell tekintenünk. Egész vissza kell menni a francia forradalom idejére, amikor a tömegek szakítani akartak a régi korok jelképeivel és ezért egyebek mellett több templomot is leromboltak.

Miután Franciaországban visszaállt a monarchia, fellépett az igény, hogy visszaépítsék az elpusztult középkori emlékeket.

A restauráció azonban sokszor nem állt meg az elveszett részletek helyrehozatalánál.

A műemlékvédelmi munkák közben lassacskán olyan részletek kerültek rá az épületekre, amelyek korábban sose álltak ott. Új tornyok, díszítések készültek, amelyek úgy néztek ki mintha évszázadokkal ezelőtt álmodták volna meg őket. A tervezők sokszor arra hivatkoztak, hogy az eredeti középkori elképzeléseket tartották szem előtt és megépítették azt, amire régen nem volt forrás.

A műemlékvédelemnek ez a sajátos formája lassan egész Európában népszerű lett.

A kor annyira rajongott a középkorért, hogy a románkori, illetve a gótikus templomokban volt hogy mindentől meg akartak szabadulni, amely a középkor után épült. A barokk berendezéseket sokszor egyszerűen kihajították. Ahogy Jean Philippe Schmit francia politikus fogalmazott akkor:

A templom nem lehet vendégkönyv, amelybe minden kor beírja a nevét, mint a turisták.

Restaurálás a Budai Várban

A XIX. században a műemlékvédelem egyik legnagyobb alakja Magyarországon Schulek Frigyes volt. A családjukról érdemes tudni, hogy alaposan kivették a részüket az 1848-as forradalomból. Apja Kossuth Lajos gazdasági tanácsadója volt. A nagybátyjai pedig honvédtisztként haltak meg a harcokban.

Az 1841-ben született Frigyest a gimnáziumi évek alatt lenyűgözték a budapesti építkezések. A Lánchíd, az Alagút és a főváros palotái láttán az önéletrajzában azt írta:

Eltökéltem magamat, hogy arra a pályára lépek, amely alkalmat nyújt ily szép és nagyszerű művek alkotására.

Az egyik első nagy munkája pedig rögtön a főműve lett: ez volt a budavári Nagyboldogasszony-templom, vagyis a Mátyás-templom helyreállítása. Eleinte csak a torony megújítására kapott megbízást. Schulek annyira lelkes volt, hogy rögtön egy grandiózus átépítés ötletével állt elő. Ennek keretében az egész nyugati homlokzatot újragondolta és rögtön két tornyot álmodott az épülethez.

Schulek Frigyes korai terve a Mátyás-templom átépítéséhez (1873)

A tervet ugyan a Műemlékek Ideiglenes Bizottsága visszadobta, de nem sokra rá jött egy jó hír is.

Maga a császár, Ferenc József az uralkodása 25-dik évfordulóján beállt a templom megújításának a támogatói közé. Ezúttal már nem csak a torony hanem a teljes épület restaurálására is volt forrás.

A munkák egészen alapos kutatómunkával kezdődtek. Ahogy a feltárások során egyre másra kerültek elő a középkori részletek, az összes faragványból gipszmásolatokat készítettek. Schulek azt vallotta, hogy a templom jelenti „írott adatok hiányában az épület történetének csaknem egyetlen, habár gazdag forrását”. Az épületnek egy olyan verzióját akarta megépíteni, amely az alapításától fogva Mátyás király koráig minden érát megidéz.

Ennek a gondolatnak a jegyében a zömök Béla-toronnyal a románkor, míg a Mátyás-toronnyal a gótika előtt hódolt.

Schulek azonban nem csak a templomért, hanem a környék rendezéséért is felelt. Lebontatta a templom körüli jezsuita épületeket, hogy egy jóval grandiózusabb és méltóbb kiegészítő épületnek adja át a helyet. Így lett a másik nagy műve a Halászbástya, melynek hét tornya a hét magyar törzset jelképezi.

A Duna felé néző várfal a Schulek-féle átépítés előtt (Forrás)

A Halászbástya szomszédságában Schulek eredetileg egy Szent István mauzóleumot is fel akart húzni. A kupolás épület belsejében egy trónon ülve fogadta volna az államalapító szobra a látogatókat. De ehelyett Strobl Alajos koncepciója valósult meg és a Mátyás templom tövében Szent Istvánnak inkább egy lovasszobrot emeltek.

Bár a Budai Várban alkotott a legnagyobbat, Schulek Frigyes munkássága nem merül ki mindebben: hozzá köthető például a játéki templom felújítása, valamint a szegedi kakasos templom, és a János-hegyen álló Erzsébet-kilátó megtervezése is.

A Mátyás-templom napjainkban