A magyarokat is "érinti" a magas osztrák infláció

Mindenféle szempontból kifejezetten magas az osztrák - májusban mért - 3,7 százalékos infláció. Tudniillik jelentősen meghaladja az Európai Központi Bank (EKB) 2 százalékos stabilitási célját, és felülmúlja az eurózóna átlagát is. (Áprilisban 3,4 százalékos volt az infláció.) A Statistik Austria adatai szerint az osztrák éves infláció 2026 májusában emelkedett újra 3,7 százalékra az áprilisi 3,4 százalékról, amely 5 hónapos csúcsot jelent.

Legfeljebb az év második felében mérséklődhet a magas árszint, amely azt is jelenti, hogy Ausztria a valutaövezet felső harmadába tartozik a drágulási ütem tekintetében.

 Eközben az Eurostat jelentése szerint az eurózóna átlagos inflációja 3,2 százalék volt májusban. 

Mi pörgeti az osztrák inflációt? 

A korábbi időszakokkal ellentétben a mostani emelkedést már nem az üzemanyagok vagy a gáz ára, hanem elsősorban a szolgáltatások árainak emelkedése és az ipari cikkek árnövekedése fűti.

Bár Ausztria jóléti uniós tagállam, az infláció a mindennapokban is tetten érhető - élelmiszerárak, kis- és nagykereskedelem - és sokan attól tartanak, hogy moderáltabb formában ugyan, de visszatérhet a rendkívüli inflációs hullám, a drágulás okozta effekt pedig beépül a várakozásokba.

A közelmúltban, 2022–2023-ban volt egy elképesztően nagy árnyomás az osztrák gazdaságon, mikor is a pénzromlás üteme éves átlagban elérte a 7,8 százalékot, havi szinten pedig a 11,6 százalékos csúcsot.

Az említett két esztendő valósággal sokkolta az osztrákokat, miután ilyen magas inflációt utoljára az 1970-es évek közepén, azaz mintegy 50 éve mértek Ausztriában. 

Leginkább dráguló termékcsoportok

Ausztriában a legfrissebb adatok szerint a műanyag és gumi alapanyagok, valamint a fűtőolaj és az üzemanyagok árai emelkedtek a legjelentősebb mértékben. Az osztrák statisztikai hivatal (Statistik Österreich) kimutatása alapján

a nagykereskedelmi árak éves szinten 6,9 százalékkal nőttek, amely több mint két éve a leggyorsabb drágulási ütemet jelenti. 

• Műanyag és gumi alapanyagok: Éves alapon több mint 50 százalékos áremelkedést mértek ebben a szektorban.
• Fűtőolaj és üzemanyagok: A folyékony és gáznemű tüzelőanyagok árai folyamatosan és meredeken emelkednek.
• Szolgáltatások: A szolgáltatói szektor árai is jelentős hajtóerőt jelentenek az inflációban.
• Nemzetközi élelmiszer-alapanyagok: Bár az alapvető élelmiszerek belföldi adóját csökkentik, a globális piacok hatására bizonyos importtermékek - mint a kávé, a kakaó és a narancs - ára szintén növekedett. 

Szakértői prognózisok 

A WIFO elemzésében kiemeli, hogy a közel-keleti konfliktus „félrevágta” a korábbi optimista előrejelzéseket.

A geopolitikai bizonytalanság rontja a beruházási klímát, és a magasabb szállítási, valamint műtrágyaköltségek miatt az áremelkedés hulláma hamarosan az élelmiszerárakban is újra erősebben lecsapódhat.

A Bank Austria összefoglalójából pedig az olvasható ki, hogy

a makacs infláció lassítja a gazdasági kilábalást a korábbi, kétéves recesszióból, emiatt a 2026-os év egészére 3,2 százalékos éves drágulási ütem várható. 

Kormányzati intézkedések visszhangja

Az osztrák sajtó kiemelten foglalkozik azzal, hogy az inflációs nyomás enyhítésére az osztrák kormány drasztikus lépésre szánta el magát: 

2026 közepétől az alapvető élelmiszerek áfáját 10 százalékról 5 százalékra csökkentik.

A szaklapok szerint ezt az Osztrák Kereskedelmi Szövetség üdvözölte, de kérdéses, a kereskedők mennyire nyelik majd le a profitot.

150 ezren a Sógoréknál

Mintegy 150 ezer magyar dolgozik Ausztriában, akik egyértelműen érzik az inflációt, azonban a hatása eltérő módon érinti a kint élőket és az ingázókat.

• Dráguló szolgáltatások: Az osztrák inflációt elsősorban már nem az energiaárak, hanem a szolgáltatások és a vendéglátás drágulása hajtja. 
• Bérkorrekciók: Ausztriában a kollektív szerződések évente, az inflációt követve emelik a minimálbéreket. Ez részben ellensúlyozza a pénzromlást.
• Emelkedő lakhatási költségek: A kint élő magyarok számára a bérleti díjak és a fix megélhetési költségek növekedése jelenti a legnagyobb terhet. 

Magyarok Ausztriában 

Az osztrák társadalombiztosítási és munkaügyi statisztikák alapján a teljes kép a következőképpen alakul:

• Alkalmazotti jogviszonyban: A bejelentett, teljes állású munkavállalók száma rekordot döntött, és meghaladta a 131 000 főt. 
• Teljes létszám: Ha a fenti alkalmazottakhoz hozzáadjuk a részmunkaidőseket, a szabadúszókat, az önfoglalkoztatókat és a vállalkozókat, a kint dolgozó magyarok száma eléri a közel 150 000 főt. 
• Közösségi pozíció: A külföldi munkavállalók körében a magyarok alkotják a második legnagyobb csoportot Ausztriában, közvetlenül a németek mögött. 
• Ingázók és kint élők: Fontos különbséget tenni a kint dolgozók és a kint élők között. Miközben közel 150 ezren vállalnak munkát az országban, az Ausztriában életvitelszerűen lakó (bejelentett lakcímmel rendelkező) magyarok száma nagyjából 95 000 fő. Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók jelentős része (több tízezer ember) napi ingázással dolgozik a szomszédos országban.