A Mészáros- és a Csányi-csoport is többet fizethet a bérelt termőföldekért

Hosszas viták és pereskedések végére tehet pontot a Kúria július végén kiadott jogegységi határozata, amely általánosságban azt egyértelműsíti, hogy a Polgári Törvénykönyv 2013-as módosítása előtt kötött szerződések átruházásakor a megállapodásokat új szerződéseknek kell tekinteni, ha a bennük foglalt jogok és kötelezettségek 2016. január 6. után jogszabályi rendelkezések alapján szálltak át másokra.

Tehát ilyen esetekben nem egyszerű jogutódlásról van szó, amikor a szerződéses feltételek valamely fél megváltozása miatt nem módosíthatók, hanem olyan helyzetről, amikor a megállapodások korrigálhatók, ha erre jogszabályok lehetőséget nyújtanak.

A Kúria jogegységi döntése összefügg a földpiacon kialakult helyzettel, amely az állami tulajdonban tartott területek jelentős részének értékesítése után állt elő.

Mint ismert, a kormány 2015-2016-ban az állami szántóföldek zömét elárverezte, vagyis a területek állami tulajdonból magántulajdonba kerültek.

Az új tulajdonosok azonban a földeket az esetek nagy részében „haszonbérlőkkel együtt” vásárolták meg, mivel az állam az értékesített területeket korábban több évre szóló – olykor ötvenéves időtartamú – bérleti szerződésekkel hasznosította.

A gondot alapvetően az okozta, hogy az állam a haszonbérleti szerződésekben a bérleti díjakat sok esetben irreálisan alacsonyan állapította meg, így azok elmaradtak a piaci díjaktól.

Ezért az árveréseken nyertes és a meglévő szerződésekbe lépő új tulajdonosoknak azzal kellett szembesülniük, hogy

a bérlőktől a piaci lehetőségeknél kevesebb díjat szedhetnek be, miközben a szerződések lejártáig a földeket birtokba sem vehetik.A helyzet tisztázása érdekében 2015 végén Győrffy Balázs fideszes országgyűlési képviselő, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke nyújtott be törvénymódosítási javaslatot, amelynek parlamenti elfogadása megnyitotta az utat ahhoz, hogy

a hosszabb távú bérleti szerződéseknél a földtulajdonosok a bérlőkkel szemben díjemeléseket kezdeményezzenek.

A földforgalmi szabályozásba, illetve a Ptk.-ba 2016. január 6-val beépült változtatások a megvásárolt állami földeknél (is) lehetővé tették, hogy a tulajdonosok a bérlőknél egyoldalú díjnöveléseket jelentsenek be. 

szándékokat azonban az elmúlt években egyes bérlők bíróság előtt támadták meg, elsősorban arra hivatkozva, hogy szerződéseik 2016 előtt, sőt a 2013-as új Ptk. hatályba lépését megelőzően születtek, így azokra az új jogszabályok nem terjedhetnek ki.A Kúria mostani állásfoglalása ugyanakkor rögzítette, hogy a meglévő szerződéseket megszűnteknek, illetve újaknak kell tekinteni akkor is, ha azokat a 2013-as Ptk. hatálybalépése előtt kötötték, a jogszabályokon alapuló szerződésátruházás pedig – miként az állami földértékesítési program jelentős részében is - 2016. január 6. után valósul(t) meg.

Így tehát ezeknél is érvényesíteni lehet a földforgalmi szabályozásba 2016-ban beépült passzusokat, amelyek bérletidíj-emelési lehetőséget nyújtanak az új földtulajdonosoknak.

A NAK a napokban közleményben erősítette meg, hogy saját jogértelmezése szerint a Kúria jogegységi határozata alapján a „Földet a gazdáknak” programmal érintett területek haszonbérleti szerződéseiben szereplő díjakat felül lehet vizsgálni.

Ez pedig a gyakorlatban annyit jelenthet, hogy a felülvizsgálatra (díjnövelésre) mód nyílhat akkor is, ha egyes érvényben lévő megállapodásokat az állam a régi Ptk. alapján, akár sok évvel ezelőtt kötötte meg a jelenleg is bérlőként szereplő vállalkozásokkal.

Az értékesített földek jelentős részét ma olyan cégek művelik, amelyek korábban állami vállalatokként működtek, de a rendszerváltozás utáni kormányok privatizálták azokat.

Ilyen például a pápai Agroprodukt Zrt., a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság jogutódjaként működő herceghalmi Agrosystem Zrt., vagy a mosonmagyaróvári Lajta-Hanság Zrt.-t, a Sárvári Mezőgazdasági Zrt.-t és a Szombathelyi Tangazdaság Zrt.-t összefogó egykori Mezort-csoport is.

A helyzet érdekessége, hogy az állami földek értékesítésekor a fenti cégek más tulajdonosi érdekeltségben működtek, mint ma.

Akkor az Agroprodukt Zrt. több magánbefektetőhöz, a Mezort-csoport pedig Simicska Lajos vállalkozó cégkörébe tartozott, azóta azonban az Agroprodukt Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató agrárcsoportjába, a Mezort pedig Mészáros Lőrinc befektető érdekkörébe került. Az Agrosystem Zrt.-t – még a földárverésekkel párhuzamosan - szintén a Mészáros-csoport szerzete meg azzal, hogy Kenyeres Sándor ingatlanbefektetőtől megvásárolta a herceghalmi Talentis Zrt.-t, amely az Agrosystem tulajdonosa is.

A változások nyomán most az új cégtulajdonosoknak kell szembesülniük azzal, hogy a földárverések nyertesei bérelt területeiken emelhetik a haszonbérleti díjakat.

Ez a földhasználatban esetenként komoly drágulást is jelenthet, mivel az állam korábban számos szerződésben aranykoronánként 1250 forintos összeget állapított meg, miközben a mai piaci díjak már ennek többszörösét is kitehetik.

Így a földbérlő társaságoknak a területekért az eddigieknél jóval többet kell fizetniük, ha nem találnak új jogi lehetőségeket arra, hogy a bérleti díjak növelését a kúriai állásfoglalás ellenére is kivédhessék.