A MI olyan mértékben változtatja meg a világot, hogy a halhatatlanság is egy opció lesz
ElemzésekA számítógép már 2029-ben olyan okos lesz, mint az ember, ha éppen nem okosabb, s ez olyan mértékben változtatja meg az életet, ahogyan most még fel sem tudjuk fogni - mondja a mesterséges intelligencia pápájának hívott Ray Kurzweil. A szingularitás korában a halhatatlanság is egy opció lesz.
Valószínűleg sokan találkoztunk olyan online szolgáltatással, honlappal, alkalmazással, ahol először valahogyan igazolni kellett magunkat, hogy nem vagyunk robotok. A mesterséges intelligencia szédületes térhódításával ugyanis egyre több helyen próbálják teljes biztonsággal megkülönböztetni az embert a géptől, ezzel egyúttal megvédeni saját belső rendszerüket az esetleges rosszindulatú hackertámadásoktól.
Elképzelhető, hogy a nem is olyan távoli jövőben ez akár az újságcikkekre is érvényes lehet, hiszen a mesterséges intelligencia ma már komplett újságcikkeket is képes generálni. Most azonban még higgyék el, ezt a szöveget nem robot írta!
A sok pozitívum
Az egyre okosabb algoritmusok az élet minden területén teszik könnyebbé az életet. Legalábbis ezt állítják fejlesztőik és az ilyen programokat bevezetni igyekvő marketinges és egyéb üzleti guruk. És tényleg rengeteg olyan példa sorjázik, melyek ellen nehéz szót emelni. Itt van például a Dél-Kaliforniai Egyetem kutatóinak újdonsága, mely a fertőző betegségek terjedését gátolja az egyes populációk viselkedési, demográfiai és epidemiológiai adatainak feldolgozásával. Az algoritmust számítógépes szimulációval valós élethelyzetekben is tesztelték. Indiában a TBC, az Egyesült Államokban pedig a gonorrhea esetében a program hatására a betegséggel kapcsolatos információk bármilyen állami járványügyi intézkedésnél hatékonyabban jutottak el a veszélyeztetett csoportokhoz és ennek hatására sokkal gyorsabban csökkent a terjedés sebessége, mint korábban. Egy másik mesterséges intelligenciát használó program abban segít, hogy pillanatok alatt felismerjük egy holnapról, vagy alkalmazásról, megpróbál-e a tudtunk nélkül személyes adatokat szerezni rólunk. Sok ilyen honlap felhasználási feltételei között elrejtve ugyan a szövegtengerben ott van ez a lehetőség, de ezt szinte senki nem olvassa el. Két amerikai egyetem (University Manchester-Wisconsin és University Michigan) kutatóinak programja szempillantás alatt és ingyen segít ebben a gyanútlan felhasználóknak. Egyszerű grafikákkal és színkódokkal jelzi, ha ez a lehetőség fennáll, sőt azt is felsorolja, milyen hátrányunk lehet az adatlopásból. A döntés aztán már a felhasználóé. De a mesterséges intelligencia alkalmazása egy minapi brit jelentés szerint növelheti a termelékenységet, forradalmasíthatja a biztosítási üzletág nagy részét, a szerződések robotizálása révén hatékonyabbá teheti az ügyvédi tevékenységet, vagy az orvosi vizsgálatok automatizálásával csökkentheti a rendelőkben a sorokat.A sötét oldal
Persze, ahogy az élet minden területén, a jó példák mellől nem hiányoznak a kevésbé kívánatosak. A mesterséges intelligencia a diktátorok, bűnözők és terroristák kezében választási manipulációkká, kifinomult rablásokká, vagy drónos robbantásokká válhat. Az Oxfordi, Cambridge-i és az amerikai Yale Egyetem kutatói nemrég egy közösen összeállított jelentésben igyekeztek felhívni a figyelmet a mesterséges intelligencia veszélyeire. (ezt már korábban több mint száz neves vállalkozó és tudós, köztük Elon Musk és Stephen Hawking is megtette, amikor felszólította az ENSZ-t a mesterséges intelligenciával megspékelt robotfegyverek betiltására.) A mostani jelentés több olyan forgatókönyvet ecsetel, melyek a következő évtized ilyen veszélyeit írja le. A mesterséges intelligenciát tartalmazó algoritmusokkal az adathalász vírusokat tartalmazó elektronikus levelek például egyre rafináltabbakká és automatizálttá válhatnak. Ugyanúgy az autokrata vezetők egyre könnyebben azonosíthatják be és semlegesíthetik azokat, akiket a hatalmukra veszélyeseknek vélnek, de könnyen hihető, hamis videókkal mind egyszerűbben manipulálhatják is a gyanútlan közvéleményt. Befolyásolhatók lesznek az önjáró autók, így kívülről vezérelt balesetek lesznek előidézhetők. Az automata drónokat a jelentés különösen veszélyesnek ítéli, ha terroristák, vagy egyes diktatúrák kezébe kerülnek.Egy elképzelt eset szerint a minisztériumban takarítgató robot beprogramozott bombát rejt, melyet arcfelismerő szoftvere csak akkor old ki, ha megpillantja a célszemélyt, mondjuk a minisztert.A jelentés szerzői arra szólítják fel a politikai és gazdasági döntéshozókat, hogy a jövőben a mesterséges intelligenciát tartalmazó robotszoftvereket tegyék feltörhetetlenné, a biztonságot korlátozó algoritmusokat csakis meghatározott kutatási célokra lehessen alkalmazni, s mérlegeljenek olyan törvényeket, melyek szabályoznák a fejlesztéseket ezen a területen.
A mesterséges intelligencia ugyanis a gépfegyverek és az atombomba után a harceszközök harmadik generációját jelentené.
Egy olyan Pandora szelencéjét, melyet nagyon nehezen lehetne újra becsukni. A szabályok megalkotásával azonban igyekezni kell, mert a mesterséges intelligencia rohamléptekben éri utol az emberit. A terület „pápája”, a Google fejlesztési igazgatója, Ray Kurzweil tavaly egy konferencián bejelentette, korábbi, 2045-re vonatkozó jóslatával szemben a számítógép már 2029-ben olyan okos lesz, mint az ember, ha éppen nem okosabb. A jövőkutatás pedig azt állítja, hogy az emberfeletti intelligencia megjelenése olyan gyorsan változtatja meg a műszaki fejlődést és a társadalmat, amit ma még képtelenek vagyunk felfogni. Ez lesz a szingularitás kora, amiben egyes szakértők szerint akár a halhatatlanság sem elképzelhetetlen. Ebben az időszakban ugyanis az emberi szervezet különféle részei technológiai funkciókkal ötvöződnek, ezáltal a test tökéletesebbé válik.Az ember-gép kapcsolat pedig növeli majd agyunk kapacitását, tudásunk minőségét és a szoftver alapú emberek akár halhatatlanokká is válhatnak.A másik irány, hogy a mesterséges intelligencia olyan új nemzedékei lépnek a színre, amelyek már önmagukat képesek fejleszteni, tanítani és továbbörökíteni. Az emberi intelligenciát utolérve a mesterséges intelligenciák sebessége két év múlva megduplázódhat, majd egy évre rá ismét és így tovább. A hatás a társadalomban döbbenetes lehet. Rengeteg ember veszíti el majd a munkáját, ugyanis gépekkel váltják fel őket, amelyek tökéletesebben látják el majd a feladatokat.
Már most sincs mindenkire szükség, de akkor a fölöslegesség tömeges lesz. Az állás nélkül maradt emberek fennmaradását feltehetően egy garantált, minimális jövedelemmel teszik majd lehetővé, de életük a munka nélkül elveszti az értelmét.Egy tavalyi, e témáról folytatott beszélgetésünkben Csepeli György szociálpszichológus szerint ez komoly feszültségekhez, lázadásokhoz vezet majd, amikor a lemaradó tömegek kerülhetnek szembe a technológiailag tökéletesebbé vált kisebbséggel, ám a változások elleni forradalom kordában tartásához, esetleg leveréséhez olyan új technikákat vetnek majd be, amelyek a kevesek birtokában vannak. A mesterséges intelligencia a test tökéletesítésébe is bevonul. A beültetett mikrocsipek, elektronikus implantátumok használóikat olyasmikre teszik képessé, amikről korábban csak álmodtak. Az orvosi technológiák egyre több betegséget küszöbölnek ki, de a változások haszonélvezői is jórészt azok lesznek, akik benne lesznek a pikszisben, amit szingularitásnak nevezünk. A társadalomtudós szerint ez is egyfajta darwini értelemben vett túlélésért folytatott harc lesz, amelyben azok a kultúrák, és az emberi társadalom azon részei, amelyek nem tudnak, vagy nem hajlandóak belépni a szingularitás korszakába, el fognak tűnni. Ám Csepeli is abban reménykedik, az emberiség józan esze valamiképp gátat szab a sötét utópiának: „a tökéletes mesterséges intelligenciát létrehozó embereknek csak lesz annyi eszük, hogy önmagukat, vagy utódaikat a szép új világhoz alkalmazkodóképesebbé tegyék.” Palugyai István
