A MOL-vezér elsőfokon két év letöltendőt kapott az évtized perében

Egy zágrábi bíróságon Maja Štampar Stipić bíró Ivo Sanader horvát elnököt hat évre, míg Hernádi Zsolt Mol-vezetőt két évre ítélte, mert az első fokú ítélet szerint megegyeztek arról, hogy a Mol 10 millió eurót fizet, cserébe a kormányfő mindent megtesz azért, hogy a Mol számára kedvező szerződések szülessenek a Mol és a horvát állam között.

10,5 év

Az ítélet szerint a vádlottak abban állapodtak meg, hogy Ivo Sanader segít új részvényesi megállapodást kötni a Mol és a horvát állam között, illetve támogatja azt, hogy a Mol megszabadulhasson az INA veszteséges gázüzletágtól. 

Maga az ügy nagyon régóta húzódott, és már eddig is sok bíróság tárgyalta, de ezek eddig mindig Hernádi Zsoltnak adtak igazat. Vizsgálta az ügyet a hazai ügyészség, a hazai bíróság és egy svájci választott bíróság is, amely plénumok nem állapítottak meg bűncselekményt. Az ügy biztosan másodfokon is folytatódik. 

Horvát és magyar sérelmek sora

A bonyolult ügyben mindkét oldalnak (a horvát igazságszolgáltatásnak és a magyar bűnüldözésnek) is megvannak a maga sérelmei.

Előbbi azt rója fel folyamatosan Magyarországnak, hogy nem tiszteli Horvátország, vagyis egy másik uniós tagállam bíróságát, kiadatási kérelmeit, eljárásait. 

Utóbbi pedig azt, hogy a horvátok átnéznek a magyar eljárásokon, pedig azok kivizsgálták már a feltételezett bűncselekményeket és nem találtak okot a közbeavatkozásra. 

A különböző bírósági eljárások alaposan kivesézték azt a konkrét utalást, amelyben magyar és orosz kötődésű, de ciprusi offshore cégek utaltak (összesen 5 millió eurót) egy horvát kapcsolatokkal bíró svájci cégnek. A pénzügyi tranzakcióban résztvevő emberek távol voltak mind a miniszterelnöktől, mind Hernádi Zsolttól, és az utalók maguk teljesen más magyarázatot adtak a tranzakciókra, de a bíróság a pénzt fogadó horvát üzletember (Robert Jezic) vallomására alapoztak, ő egyedül ugyanis Sanadert és a Molt nevezte meg a végső fogadónak, illetve küldőnek.

Hernádi Zsolt - MTI fotó: Rosta Tibor

Az indíték 

A bíróság az indítékot is alaposan vizsgálta, és úgy látta, hogy a Molnak érdeke volt megvesztegetni a horvát politikust. A Mol tanúi arról beszéltek, hogy a megkötött szerződésrendszer win-win szituáció volt, vagyis mindkét félnek segített kimozdulni a holtpontról.

Ami biztos, az a negatív gazdasági következmények, a Mol horvát szerepvállalása sajnos eléggé megrekedt emiatt a per miatt, ami sem a Molnak, sem Horvátországnak nem lehetett az érdeke. A horvát állam ezen úgy próbált segíteni, hogy a nemzetközi bírósági kudarcai után bejelentette, hogy visszavenné az INA-t, de erről azóta sem érdemi tárgyalások, sem közös metszetben találkozó árelképzelések nincsenek.

A kellemetlen mellékzöngék 

A motivációk nem is azonosak. Horvátországban ez az ügy nagyon átpolitizált, a politikusok, a regnáló miniszterek mindig hangzatos nyilatkozatokat tesznek, amelyben a horvát nemzeti érdekek mellett tesznek hitet, csak ezzel belavírozzák magukat teljesíthetetlen ígéretekbe.

A Mol, mint gazdasági társaság nem annyira a politikában, a szavazatszerzésben érdekelt, hanem a gazdasági racionalitásban, de természetesen bármennyire is rossz a horvát hangulat, ár alatt nem kótyavetyélné el a méretes céget.

A megrekedt helyzetből nehéz lesz kimászni, és ennek megértéséhez érdemes néhány fontos mellékszálat is kiemelni.

Ivo Sanader és Hernádi Zsolt ellen tehát egyetlen személy, Robert Jezic rijekai oligarcha tett vallomást. 

A tanú szavahihetőségét erősen aláássa, hogy amikor hirtelen megvilágosodott és korábbi szövetségeséről, Sanaderről kezdett vallani, éppen börtönben volt, vagyis egyáltalán nem kizárt, hogy valamilyen módon saját szabadságát próbálta megváltani azzal, hogy vallott egy nagyobb kutya ellen. Ráadásul ő régóta a Mol ellenfele volt, mert műanyagipari üzletét korábban arra alapozta, hogy a horvát állami HEP-től olcsóáramot, míg a korábban horvát állami INA-tól olcsó etánt vásárolt. Számára a Mol piaci fellépése végzetes volt.

De hol a pénz?

Jezic hitelességét végül alaposan aláássa, hogy bár azt mondja, hogy az 5 millió euró Sanader kenőpénze volt, de a pénzt valójában nem adta át a miniszterelnöknek, hanem saját céljaira elköltötte. 

A horvát állam mégis 10 millió euró megfizetését is követeli, a valaha valóban feltűnően vagyonos Sanaderen, de valójában ez a pénz soha nem jutott el hozzá

Egy ilyen ügynek rengeteg tartalmi és eljárásbeli pontja is lehet. A tartalmi elemeket természetesen elég különbözően látják a felek, az eljárás során pedig felmerült az is, hogy a korrupció (ha megvalósult) már elévült, illetve az is, hogy szabálytalan volt az eljárás, Sanader betegsége és műtétje miatt szintén nem volt jelen, ahogyan hernádi sem a tárgyaláson. 

Jövőkép

Ami biztos, senkinek sem öröm egy negatív büntetőjogi ítélet, de az ügy, a jogászkodás biztosan folytatódik. hernádi zsolt személyes helyzete nem fog megváltozni, de a még mindig folyamatban levő polgári perekben a horvát fél biztosan érvelni fog amellett, hogy immár ítélet is van arról, hogy a Mol és a horvát állam kapcsolata bűnben fogantatott szerződéseken alapult. A bonyolult helyzet egyre vészjóslóbban gabalyodik össze.