A nagy koronavírus számháború – mennyi embert kell mindenképpen beoltani?

Elemzések2021. feb. 1.Harsányi Péter

1 millió 942 ezer 65 évnél idősebb ember él Magyarországon, mely a népesség egyötödét jelenti. Lélekszámuk Budapesten eléri a 367 ezer főt. Közel kétmillió embert kellene tehát beoltani a koronavírus elleni vakcinával, hogy ne fusson fel a halálozás. Ehhez jönnek még hozzá a 18-64 éves korosztály krónikus betegei, melyek száma meghaladja a 2 millió 400 ezret. Utóbbiak esetében viszont jó hír, hogy nem minden krónikus betegség jelent számottevő kockázatot a koronavírussal szemben.

Orbán Viktor bejelentése alapján e hét elejétől új szakasz indul, elkezdődik a regisztráció alapú oltás. A miniszterelnök nyilatkozata szerint az oltás jól halad, az egészségügyi dolgozók, valamint a szociális otthonokban élők és dolgozók oltásával a múlt hét végéig végeztek.

Az oltási sorrendben az idősebbek és a leginkább sérülékenyek vannak elöl.

Orbán Viktor kiemelte továbbá, ha nem jön kínai vakcina, március elejéig 880 ezer embert tudnak beoltani, ha lesz kínai oltóanyag, ezt megkétszerezhetik, ha pedig lesz orosz vakcina is, még gyorsabb lesz az oltás.

Jelenleg 373 ezer 80 évnél idősebb ember él Magyarországon. Számukra kritikus fontosságú, hogy minél előbb megkapják a koronavírus elleni vakcinát. Az alábbi grafikonon hazánk lakosságának életkor szerinti megoszlása látható.

Forrás: KSH

Korcsoportok

A lakosság 20 százaléka, vagyis 1 millió 942 ezer ember 65 évnél idősebb. Lélekszámuk Budapesten eléri a 367 ezer főt.

A következő táblázat Magyarország és Budapest lakónépességének korcsoportok szerinti megoszlását összegzi (fő és százalék).

 

Ország

Budapest

Ország

Budapest

korcsoport

2020

2020

2020

2020

0-19

1 909 000

304 609

19,5

17,4

20-29

1 172 033

217 813

12,0

12,4

30-39

1 271 926

268 788

13,0

15,4

40-49

1 587 748

296 325

16,3

16,9

50-59

1 235 206

198 815

12,6

11,4

60-64

651 379

96 773

6,7

5,5

65-69

643 679

112 482

6,6

6,4

70-74

482 487

91 321

4,9

5,2

75-79

377 278

74 837

3,9

4,3

80-84

239 194

44 871

2,4

2,6

85-89

134 351

27 819

1,4

1,6

90-X

65 245

15 763

0,7

0,9

Összesen

9 769 526

1 750 216

100

100

Forrás: KSH

Krónikus betegek

A kevésbé veszélyeztetett 18 és 64 év közötti korosztályban 6 millió 118 ezer fő tartozik. Közülük nagyságrendileg 2 millió 400 ezer fő krónikus betegségben szenved a növekedés.hu számításai szerint. Kedvező hír ugyanakkor, hogy nem minden krónikus betegség jelent számottevő kockázatot a koronavírussal szemben.

Forrás: KSH

A Központi Statisztikai Hivatal 2019-es felmérése alapján a lakosság közel fele, 48 százaléka krónikus betegséggel küzd.

A krónikus betegek aránya az életkorral párhuzamosan emelkedik. A 15–17 évesek egyötödének, a 65 évesek és annál idősebbek 77 százalékának volt krónikus, hosszantartó egészségi problémája. A krónikus betegek aránya a 15–17 évesek kivételével mindegyik korcsoportban a nők körében magasabb volt, mint a férfiaknál.

A krónikus betegségek az alábbi grafikon szerint jelentkeztek a lakosságnál.

Forrás: KSH

A leggyakoribb krónikus betegség a magasvérnyomás-betegség, amelyben majdnem minden harmadik magyar szenved. Ezt követi két mozgásszervi betegség: a lakosság egyötöde küzd derék- és hátfájással, 15 százaléka pedig ízületi porckopással.

Egészségi állapot

A KSH felmérése alapján 2009 és 2019 között emelkedett azoknak az aránya, akik jónak vagy nagyon jónak ítélték egészségüket. 10-ből 9-en minimum kielégítőnek, 6-an jónak vagy nagyon jónak tartották azt 2019-ben. Bár a nemek közötti különbség némileg csökkent, a férfiak továbbra is egészségesebbnek érzik magukat, mint a nők.

Forrás: KSH

Európai kitekintő

Világszerte elkezdték oltani a lakosságot a koronavírus elleni vakcinával. A lenti térkép az egyes országokban a 100 főre jutó beoltottat mutatja. Január 29-ig 86,4 millió dózist adtak be 60 országban. A sötétebb zöld több oltottat jelez.

Forrás: Bloomberg

A Bloomberg adatai szerint Magyarországon a népesség 1,6 százaléka kapott már legalább egy oltást. Ugyanez az arány Szlovákiában 2,1, Csehországban 2, Lengyelországban 2,3, Szlovéniában 2,5, Ausztriában 1,9, Németországban pedig 2,1 százalék.

A járvány által jelentősebben sújtott Olaszországban és Spanyolországban a társadalom 2,2 és 2,6 százalékát legalább egyszer beoltották már.

Nyájimmunitás

A nyájimmunitás kialakulásához elméletileg arra van szükség, hogy a társadalom 60-65 százaléka egyidejűleg védett legyen a járvánnyal szemben.

A védettség vagy oltással vagy a koronavírusból való kigyógyulással jöhet létre.

Ahhoz azonban, hogy alacsony maradjon a koronavírus miatt elhunytak száma a veszélyeztetett krónikus betegeket és a 65 évnél idősebbeket minél előbb be kell oltani.