A négy legvéresebb háború a második világégés óta

Ha a civil áldozatokat is beszámítjuk az első világháborúban úgy 40 millióan, míg a másodikban egyes becslések szerint 85 millióan vesztek oda. Azóta egy békésebb világ köszöntött be, ahol a nagyhatalmak már közvetlenül nem támadják meg egymást.

Emiatt az 1945 óta eltelt időszakra úgy is szoktak utalni, mint a „hosszú béke” korára.

A neve ellenére azonban ez az éra viszonylag véresen kezdődött. Hisz 1950-ben az ütközetben elhunyt katonák száma átlépte a félmillió főt. Azóta ez a mutató ugyan sokat zuhant, de az áhított teljes, minden országra kiterjedő békétől még mindig messze vagyunk.

Egy átlagos évben a kisebb helyi háborúkban mostanában is elszokott esni 70-80 ezer ember.

Összegyűjtöttük, hogy a második világháború óta, melyek voltak a legvéresebb konfliktusok.

Második kongói háború (1998-2003)

A halottak becsült száma: 5 millió fő

Ezt a konfliktust az „afrikai világháborúként” is szokták emlegetni. A harcokhoz ugyanis országok hosszú sora csatlakozott a kontinensen: köztük például Angola, Ruanda, Zimbabwe és Csád is. A listát pedig lehetne még folytatni. Összesen kilenc ország és 25 különféle katonai csoport vett részt a háborúban.

A felek egy része a kongói lázadók, míg a többiek a kongói kormány mögé álltak be.

A háború története szövevényesebb mint a Trónok harca sorozat. A megkötött szövetségek könnyedén felbomlottak. Akik az egyik nap még egymást támogatva harcoltak, azok másnap már lehet hogy egymást gyilkolták. Az összecsapásokban a háborúba kényszerített gyerekkatonák mellett népírtók és banditák is szép számmal tüntek fel.

A konfliktus összetettségét jelzi, hogy bár a harcok Kongóban folytak, az egyik legnagyobb 1998-as ütközetben nem is nagyon voltak jelen kongói katonák.

A felek végül belekeseredtek a tomboló erőszakba és 2003-ban békét kötöttek. Egyes becslések szerint ez volt a legvéresebb konfliktus a második világháború óta.

Koreai háború (1950-1953)

A halottak becsült száma: 4-5 millió fő

A második világháború végén a Szovjetunió szállta meg Korea északi részét, az Egyesült Államok pedig a déli régiókat. A két országrészben végül két külön kormányzat jött létre. Mindkettő magát kiáltotta ki Korea egyetlen jogos vezetőjének.

A szovjet és kínai támogatást élvező észak végül 1950-ben támadást indított a déliek ellen. A halottak nagy része civil áldozat volt. Szöul első megszállása idején például több mint százezer lakossal végeztek a támadók.

Miután a konfliktusba az USA után Kína is beszállt patthelyzet alakult ki.

A koreai háború hivatalosan sose ért véget, mivel 1953-ban csak fegyverszünetet kötöttek a felek. A harcok koreaiak milliót taszították nyomorba. A nagyvárosok jó része a háború alatt lakhatatlanná vált.

Vietnámi háború (1955-1975)

A halottak becsült száma: 1,3-3,4 millió

Az USA elejét akarta venni annak, hogy a kommunizmus Délkelet-Ázsiában szárba szökkenjen, részben ezért szállt be a vietnámi háborúba, amely a kommunista észak és a Vietnámi Köztársaság, vagyis a déli országrész között zajlott.

Ám a gerillaháború brutális incidensei elrettentették az amerikai közvéleményt.

A politikai nyomás a 70-es évek elején végül már olyan nagy volt, hogy az Egyesült Államok kivonult a háborúból. Ez pedig pontot is tett a konfliktus végére: 1973-ban hiába született békeszerződés észak és dél között, végül a kommunista észak lerohanta és egyesítette az országot.

A második világháború után ez volt az első nagy látványos veresége az amerikai hadseregnek. Még úgy is, hogy a háború számtalan halottjából „csak” 58 ezer volt amerikai.

Az elhunytak többsége vietnámi civil volt.

Etióp polgárháború (1974-1991)

A halottak becsült száma: 1,4 millió ember

Miután hatalomra került a Derg nevű katonai juntával, több ellenzéki csoport is felvette a harcot. A Derg ellen közdő katonai seregek ideológiai háttere igen eltérő volt. Akadt köztük kommunista és anti-kommunista is. A háború a 80-as években óriási gazdasági válságot idézett elő Etiópiában, ami miatt tömegek haltak éhen. Az élelmiszerhiány miatt úgy 200 ezer gyerek lett árva.

A konfliktus végül a Derg bukásával ért véget.

Azt már csak érdekességképp jegyezzük meg, hogy a mostani koronavírus-járványban eddig világszerte 4,5 millió ember halt meg. Könnyen lehet, hogy a pandémia több életet fog követelni, mint bármelyik nagy háború az elmúlt 75 évben.