A nyomtatott könyveknek új ellensége akadt?

Amikor 2010 környékén felpörögtek az e-könyv eladások, a szakértők óriási sikert jósoltak a formátumnak. A digitális technika mellett érvek egész sora szólt. A villamosokon vagy a buszokon például nem kellett többé vaskos kiadásokat forgatni. Egyetlen karcsú eszközön elfért egy komplett könyvtár.

A versenynek viszont nem tett jót, hogy Amerika legnagyobb webáruháza az Amazon letarolta a piacot. Csak hogy kiszorítsák a konkurenseket, a Kindle nevű olvasóikat gyakran veszteségesen árulták.

Volt amikor a technológiából csak az eladott elektronikus könyveken keresztül láttak profitot. Ahogy az Amazon kiépítette az egyeduralmát, lassan az innovációs kedv is kihalt az ágazatban. Hogy mindennek mekkora szerepe volt az e-book piac megtorpanásában az máig kérdéses. Egy biztos: az elektronikus könyvek értékesítési mutatói évek óta hervasztóak. Az Amerikai Könyvtárszövetség kimutatása szerint a piac tavaly az USA-ban közel 4 százalékkal zsugorodott (bár a teljes képhez hozzá tartozik, hogy az adataikba a független kiadók eladásai nem kerülnek be).

A nyomtatott könyvek ezzel persze csak jól jártak. Így végül nem jutottak a VHS kazetták és a képcsöves TV-k sorsára. A lapozható olvasnivalókat a digitális kor nem tudta a múzeumokba száműzni. Legalábbis egyelőre.

A Gutenberg-galaxis azonban mostanság új kihívót kapott: az elmúlt egy évben a hangoskönyv eladások ugyanis valósággal megtáltosodtak. Nem csak Amerikában és Nyugat-Európában, de például Kínában, Indiában és Japánban is. A számok nyelvén ez azt jelenti, hogy az USA-ban az „audiobook”-ok összforgalma tavaly például 37 százalékkal, az Egyesült Királyságban pedig 43 százalékkal bővült. Persze szó se róla: a bázis nem volt túl magas. Ez a szegmens a 48 milliárd dolláros globális könyvpiacból egyelőre csak egy 2,5-3 milliárdos szeletet tud kihasítani.

Az ötlet, hogy a regényeket és a novellákat színészek olvassák fel egy rögzített felvételen, egyébként már régóta ismert. A ’80-as években a magnókazettán kapható hangoskönyvek tőlünk nyugatra már komoly népszerűségnek örvendtek. Ám sokáig a vásárlók jelentős részét a diszlexiások, az idősek és a látássérültek tették ki. Az utóbbi pár évben azonban nagyot változott a világ. A hangoskönyvekre rákapott az Y-generáció, vagyis azok, akik ma a 20-as, 30-as éveikben járnak. A kutatások szerint a többség a mindennapi teendői közben hallgatja a „felolvasásokat”. Például vezetés vagy sportolás közben.

Bár a regényeket egy komoly tömeg már inkább hallgatni szereti, a nyomdáknak emiatt még nem kell a bezárástól tartani. A hagyományos könyvek világszerte a virágkorukat élik.

Épp ezért is szolgált komoly meglepetéssel az a brit adatsor, amely a napokban látott napvilágot. A helyi kiadószövetség a Publishers Association bejelentette: a szigetországban tavaly 3,11 milliárdról 2,95 milliárd fontra esett a nyomtatott könyvpiac forgalma. A visszaesésben a hangoskönyvek növekvő népszerűségének is egyértelmű szerepe volt. De a szervezet vezérigazgatója Stephen Lotinga szerint mindebből most még korai lenne messzemenő következtetéseket levonni. Náluk az ágazat egyszerüen elérte azt a pontot, ahol már nem lehet minden évtől növekedést várni. Az pedig az e-bookok példáján is jól látszik, hogy a hagyományos könyvkiadást hosszútávon nem könnyű megszorongatni.