Palócz Éva: Nálunk volt az egyik leglassabb felzárkózás a régióban

Hírek2019. jún 28.Szabó Anna

2000-től nézve Magyarország volt a leglassabb a felzárkózás tekintetében az EU-hoz csatlakozott régiós államok közül, és az adóék ma még mindig nagyon magas nálunk, különösen az egyedülállóak esetében - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki Zrt. vezérigazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság szakmai konferenciáján.

Az egész régióban megfigyelhető a bérfelzárkózás, nálunk is történt javulás, de az egyedülálló, az átlagbér környékén keresők esetében még mindig nem állunk jó helyen - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója a Magyar Közgazdasági Társaság bérfelzárkózással foglalkozó szakmai fórumán.

Egy ország sikerességének, gazdasági fejlettségének egyik fontos mérőszáma a GDP-ben mutatkozó felzárkózás. A magyar gazdaság ebből a szempontból javított, ami abból is kitűnik, hogy az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) tekintetében a 2000 óta eltelt esztendőkben folyamatosan közelített az Európai Unió szintjéhez.

Magyarország vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-je az EU-28 átlagának kicsit kevesebb mint 70 százalékát érte el 2017-re.

A 2004 óta csatlakozott tagállamok mindegyike az uniós átlagnál alacsonyabb fejlettségi szinttel rendelkezik, de kétségtelen, hogy például a csehek 90 százalék körüli, vagy a szlovákok 80 százalék felé közelítő mutatója jobb a magyarnál, és 2004-től több közép-kelet-európai állam is lehagyott minket.

2000-hez képest a magyar felzárkózás volt az egyik leglassabb az egy főre jutó GDP-t nézve: akkor a 3.helyen álltunk Szlovénia és Csehország után, ma viszont hátulról a negyedikek vagyunk a sorban, Romániát, Bulgáriát és Horvátországot előzve.

A foglalkoztatottaknak a teljes népességhez viszonyított aránya (aktivitási ráta) is kulcsfontosságú mutató a munkaerőpiaci fejlemények tanulmányozásához, itt nagyot léptünk előre - tette hozzá Palócz Éva.

A magyar aktivitási ráta 2018-ra 70 százalék fölé emelkedett a rendkívül alacsony 2010-es 61-62 százalék körüli szintről, amivel egy kicsit megelőztük a lengyeleket, de a cseheknél és a szlovákoknál bőven 75 százalék fölé ment ez az arány.

A részmunkaidőben foglalkoztatottak aránya is enyhe növekedést mutat, de ezen a téren a visegrádi országok mindegyike nagy elmaradásban van egyes nyugat-európai államokhoz képest.

A további bérnövekedés kapcsán gyakran hangzik el az az aggály, hogy Magyarország versenytársaihoz, a régiós gazdaságokhoz képest lényegesen erőteljesebben adóztat. Ez tavaly is így volt, a GDP-arányos adóterhelés mértéke még mindig 39 százalék körüli volt, miközben a lengyeleknél, a szlovákoknál és a románoknál 35 százalék alatt alakult.

Az adatokból az is kiderül, hogy Magyarország inkább a forgalmi típusú adóbevételekre alapoz, de a GDP százalékában mérve a munka és a tőke adóztatása terén is megelőzi közép-kelet-európai társait.

Az adóelvonás mértéke az EU-ban a GDP %-ában

Nem meglepő módon a gyermektelen keresők esetében a munkát terhelő adóék (amely megmutatja, hogy a teljes munkaerőköltség hány százalékát vonja el az állam adók és járulékok formájában) tavaly még 46 százalék körül alakult, de idén további mérséklődés várható, hiszen a szociális hozzájárulási adó mértéke újra csökken július elsejétől.

Az adóék tekintetében egyébként a felzárkózó országokban az elmúlt évtizedben általában csökkenő tendencia figyelhető meg.

Ami a jövedelmi folyamatokat illeti, részben a magas elvonások miatt a vásárlóerő-paritáson számított nettó átlagbér 2015-ben még nem alakult túl fényesen: csak öt olyan ország – Románia, Bulgária, Litvánia, Lettország és Málta – volt az EU-ban, ahol kevesebb pénzt vitt haza egy átlagos, gyermeket nem nevelő munkavállaló, mint Magyarországon.

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a bérköltség szintjét nem önmagában, hanem a fejlettségi szinttel, a termelékenységgel egybevetve érdemes értékelni.

Magyarországon az 1 munkaórára eső termelékenység és az egy főre jutó bérköltség 2000-ben még nem, 2018-ban már kissé elszakadt a trendvonaltól. Az is megfigyelhető, hogy 2000-ben az alacsony egy főre jutó GDP-vel és alacsony bérköltséggel rendelkező közép-kelet-európai országok valamint a régi tagországok csoportja erősen elszakadt egymástól, 2018-ra viszont már némi közeledés figyelhető meg, mint ahogyan a termelékenységi lemaradás is javult.