A produktív tudás és komplexitás - Magyarország a világ élvonalában

Cesar Hidalgo a bostoni MIT Lab, és Ricardo Hausmann, a bostoni Harvard Egyetem gazdasági professzora kidolgozták a gazdasági komplexitás mérőszámát 2009-ben, két évvel később pedig megjelentették a "Gazdasági Komplexitás Atlaszát", melyet évenként frissítenek.

Ebben a ranglistában a 133 ország között Magyarország a 9. helyen szerepel.

Ricardo Hausmann – a gazdasági növekedés kutatója, szerint a technológia az ország közös tudása arról, hogy hogyan kell értéket teremtetni.

A hosszú távú és fenntartható gazdasági növekedés szempontjából Hausmann szerint két dolog számít, az egyik a tudás, azaz maga a "know how", a másik pedig, hogy az adott termék, hogyan tud bekapcsolódni a globális terméktérbe. Az új ötletek és a tudás keletkezése földrajzilag továbbra is behatárolt keretek között megy végbe.

A jól működő országok képesek arra, hogy lakosainak produktív tudását jól tudják hasznosítani. Ha ugyanis egy országban sok meglévő tudás van, akkor könnyebben tud előállítani változatos, a globális piac számára is értékes terméket. Különösen, ha ez a tudás a magasan hozzáadott értékű iparágakban van jelen. Azok az országok, amelyek természeti erőforrásokkal csak mérsékelten rendelkeznek, ott a szellemi és tudástőke lehet a legfontosabb tényező (Dél-Korea, Szingapúr, Izrael).

Hogyan mérjük a produktív tudást?

Egy ország gazdaságába ágyazott tudás teljes mennyiségét is meg lehet mérni, olyan tényezővel, mint a gazdasági komplexitás (ECI) index. A gazdasági komplexitás mutatóját megalkotó kutatók úgy gondolják, hogy az országok felzárkózási esélyeiket hosszú távon leginkább a produktív tudásbázisuk határozza meg, amelyek a termékek összetettségében testesülnek meg. Tehát a gazdaság prosperitása és produktív tudása szoros kapcsolatban állnak egymással.

Napjainkban 6000 hivatalos besorolású termék halad át a világ kikötőin, digitális termékek és szolgáltatások formájában. Minden exportorientált gazdaság elemeire bontható és ezáltal számszerűsíthető. Az egyes kategóriákban a különböző termék szerepelnek – az ásványi nyersanyagoktól az integrált áramkörökig –, melyek mind hozzájárulnak az ország általános pontszámához. A mezőgazdasági és a kitermelő ipar általában kisebb pontszámmal szerepel a komplexitási skálán, míg például a gépgyártás - ami sokkal összetettebb, hiszen a globális gazdaság számos aspektusához kapcsolódhat – magasabb pontszámot kap. A rangsor élén járó országok jellemzői az exportált termékek sokfélesége, valamint a kifinomult és egyedi exportált termékek magas száma.

Hogyan néz ki a globális terméktér?

Ha a termékeket egy ábrában szeretnék ábrázolni ágazatok szerint, akkor ezt a bonyolultnak tűnő színes ábrát kapjuk. Vannak olyan országok, amelyek csak nyersanyagokat exportálnak (azok gazdasági komplexitás értékük alacsonyabb lesz), és olyan országok, amelyeknek termék export struktúrájukban a magasan hozzáadott iparágak (informatika, járműgyártás, új technológiai iparágak) szerepelnek magasabb pontszámmal.

Globális terméktér

Forrás: Atlas of Economic Complexity, 2018.

Az ábra a globális terméktér összetételét mutatja meg iparágak szerint, mellette pedig a magyar exporttermékek szerkezete látható a globális terméktérben. Valamint Japán, Magyarország, Szingapúr és Izrael export struktúráját, vagyis hogy milyen termékeket exportál ez a négy ország.

Forrás: Atlas of Economic Complexity, 2018.

A gazdasági komplexitás szempontjából minél változatosabb és speciálisabb munkahelyek vannak, annál nagyobb az országnak azon képessége, hogy összetett terméket állítson elő, ezáltal az ország virágzóbbá válhasson. Különösen fontosak lesznek azok az országok, amelyek globális résekben képesek növekedni, vagyis olyan termékkel rendelkeznek, amelyet kevés más ország képes előállítani. A magyar export vállalatok széles helyi tudásbázisra, termelési tapasztaltokra és ipari hagyományokra támaszkodnak és ez hosszú távon is számottevő növekedési potenciált jelent. A magyar exportszektor komplexitásában jóval előkelőbb helyen állunk, mint például az egy főre eső GDP alapján várható lenne.

A gazdasági komplexitás (ECI) képes megmutatni egy ország exportdivezitásából és termékminőségéből származó gazdasági erejét. Amíg Magyaroroszág 20. évvel ezelőtt a 23. helyen szerepelt, addig 2015-re a 10. helyre lépett, és 2018-ra a világ 9. legjobb gazdasági komplexitású országa lett. (Az eredményt más mutatók is igazolják: például a Simon Anholt féle "jó országok indexének" technológia és tudás indikátorcsoportjában Magyarország a második legjobb helyen szerepel!)

TOP 11 ország a gazdasági komplexitás tekintetében

Az éllovasok a gazdasági komplexitás tekintetében 2018-ban sorrendben: Japán, Svájc, Dél-Korea, Németország, Szingapúr, Ausztria, Csehország, Svédország, Magyarország, Szlovénia, Amerikai Egyesült Államok.

Mivel a gazdasági komplexitás (ECI) index alapján az országok hosszú távú versenyképessége főként az emberi tudásanyag komplexitásitásáról szól, ez a komplexitás jobb előrejelzője lehet számos más indikátornál a hosszú távú fenntartható gazdasági növekedés mérésére.