Svájci lap írta meg, mi áll pontosan Orbán Viktor "ügynökaktájában"
ElemzésekA svájci Neue Zürcher Zeitung (NZZ) részletesen beszámolt a magyarországi kommunista ügynökakták megnyitásáról, kiemelve, hogy a magyar kormányok évtizedeken át blokkolták a hozzáférést a titkosszolgálati archívumokhoz. A lap tudósítása szerint Péter Magyar jelenlegi miniszterelnök kormánya megnyitotta a titkosszolgálati irattárakat, amivel több évtizedes adósságot törlesztettek a múlt feltárása terén.
A magyarországi Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára nyilvánosan hozzáférhetővé tette az egykori kommunista rezsim úgynevezett „ügynökaktáit”. Közel 60 ezer volt ügynök neve és adatai tekinthetők meg most egy erre a célra létrehozott weboldalon - számolt be róla az NZZ.
A tekintélyes svájci újság megjegyzi, hogy míg a korábbi magyar kormányok – köztük a 16 évig kormányzó Orbán-kabinet – módszeresen akadályozták az egykori megfigyelőapparátus iratainak teljes körű megismerését, a politikai fordulatot követően az új vezetés digitalizálta és hozzáférhetővé tette a több tízezer besúgót érintő dokumentumokat.
Spicli vád kontra Orbán Viktor
A lap rámutat a politikai időzítésre és az ellentmondásokra. Kiemelik, hogy Orbán Viktor korábban mindig a régi szocialista hálózatok elleni harcosként pozicionálta magát, ám a teljes archívum megnyitását mégis megakadályozta, ami folyamatosan táplálta a személye körüli pletykákat.
Az NZZ beszámolt arról, hogy az akták megnyitása éppen egy olyan időszakban történt meg, amikor egy korábbi miniszterelnök - Németh Miklós állításaira utalva - nyilvánosan felvetette, hogy Orbán maga is jelenthetett a zalaegerszegi katonatársairól.
Ugyanakkor a lap megemlíti, hogy a nyilvánosságra hozott iratok szerint Orbánt a katonai elhárítás egyfajta „társadalmi kapcsolatként” (sozialer Kontakt) tartotta számon, ami eltér a hivatalosan beszervezett ügynökök kategóriájától. A cikk felidézi Orbán Viktor állítását is: a volt kormányfő elismerte, hogy sorkatonasága alatt megpróbálták beszervezni, de ezt ő elutasította, és később őt, a feleségét és a rendszerváltó ellenzéki társait is megfigyelték.
Az NZZ elemzései szerint Orbán Viktor bukása és Magyar Péter hatalomra kerülése után az egykori fideszes média és az Orbán-féle "megmondóemberek" - például Schmidt Mária - úgy "keretezték" az ügynökakták ügyét, mint egy politikai bosszúhadjáratot és lejáratási kísérletet, aminek a kizárólagos célja Orbán Viktor hiteltelenítése.