„A túlélésért küzdünk” - bajban vannak a plázák boltjai

- Tavaly márciusban kezdődött a konfliktus bérbeadók és bérlők között. A veszélyhelyzet hat hete alatt az élelmiszert és alapvető ellátást szolgáló üzletekbe mehettek csak be vevők, így szólt a kormányrendelet, viszont nem rendelte el a többi bolt bezárását, és a plázák is nyitva tarthattak. Ez azonban egy végtelenül abszurd anomáliához vezetett, ugyanis a plázák arra hivatkozva, hogy a boltok nyitva lehetnek, továbbra is követelték a bérleti díjat azoktól a bérlőiktől, akihez nem mehettek be a vevők, azaz forgalmuk sem volt – mondja a Növekedés.hu-nak Neubauer Katalin, a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

A Ptk. 6:336. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy arra az időtartamra nem jár bérleti díj, amely időtartam alatt a bérlő a dolgot saját érdekkörén kívül felmerülő okból nem használhatja.

Ebben az esetben a leglényegesebb kérdés, hogy mely körülmények minősülhetnek saját érdekkörön kívül felmerülő okoknak.

Ez a rendelkezés a felek közötti, a bérlemény használatához kapcsolódó kockázatmegosztáshoz biztosít kiindulópontot, de a joggyakorlat alapján még nem egyértelmű, hogy mely körülmények tartoznak bérbeadói érdekkörbe, mely körülmények pedig bérlői érdekkörbe – foglalta össze a jogi környezetet a PWC.

Ezt a kiskaput szüntette volna meg, ha a MNKSZ javaslatára a korlátozás alá eső üzleteknek be kell zárniuk, ám ez végül nem történt meg.

Maradt a patthelyzet, a bérlők és bérbeadók közötti tárgyalások pedig nyár végéig elhúzódtak.

Egyenlőtlen küzdelem

Neubauer Katalin szerint az is ront a helyzeten, hogy azok a boltosok, akik forintban számláznak, forintban generálódik az árbevételük, a bérleti díjat, de még a rezsit, és a marketingköltségeket is kénytelenek euróban fizetni a plázáknak, ezért jókora érvágást jelent nekik a mai napig, hogy elszállt az árfolyam.

- Tavasszal háromszázharminc forint környékén szerettük volna rögzíteni az árfolyamot, de nem sikerült, most pedig már háromszázhatvan forint egy euró, ami jelentősen megkeseríti a kereskedők életét – mutat rá az MNKSZ főtitkára hozzátéve, a bérleti díjból fakadó nehézségek koránt sem sújtanak mindenkit egyformán. Míg a vevőmágnesnek számító nagy multikkal, például a népszerű fast fashion láncokkal rendre úgy állapodnak meg a plázák, hogy azok árbevétel arányosan fizetik a bérleti díjat, a jellemzően magyar tulajdonú kisvállalkozások rendre fixen, négyzetméterenként fizetnek, nem is keveset.

A nem élelmiszer-áruházak esetében a fővárosban 40–100, vidéken pedig 25–40 euró közötti négyzetméterárral kell számolniuk a kereskedőknek, ehhez jön még hozzá az üzemeltetési és marketingköltség, így egy kétszáz négyzetméteres üzlethelyiség bérleti díja akár nyolcmillió forintig is elmehet. 

- Évek óta szeretnénk elérni, hogy a magyar kiskereskedők is fizethessenek az árbevételük arányában, mindeddig hiába – tudjuk meg a főtitkártól.

Nem engedtek a negyvennyolcból

Bérleti díj sztorija azóta is ott van a háttérben és megmételyezi az együttműködések hangulatát, Neubauer Katalin nem tud olyan kereskedőről, akinek sikerült volna kialkudni a bérleti díj elengedését, vagy akár csak számottevő kedvezményt.  

- A plázáknak viszont nincs félnivalójuk. Számos kezdeményezésük van ugyan, például önkormányzatoknak, akik próbálnak feléleszteni vásárlóutcákat, de a szórakoztatóközpontként működő, minden kényelmi szempontnak megfelelő plázákkal nem lehet felvenni a versenyt, sajnos, aki nem ott kereskedik, az szinte nem is létezik – mutat rá a főtitkár.

A forgalom sem a régi

Nyáron volt egy jobb időszak, de egy tragikus ősz és tél követte harminc-negyven-ötven százalékos visszaesésekkel a forgalomban. És bár január-februárban valamennyivel jobb volt a helyzet, ez csak annak köszönhető, hogy a divatárusok sokkal hamarabb és sokkal jobban leáraztak, ám ettől az árrés csak még jobban csökkent.

Összevetve ezt a magasabb bérleti díjakkal nem nehéz kiszámolni, hogy mekkora a gond – mutat rá Csordás Norbert, a Devergo cégcsoport ügyvezető igazgatója, és a Bevásárlóközpontok Bérlőinek Érdekvédelmi Egyesülete szóvivője.

Szerinte a vásárlók számán érezhető már a koronavírus harmadik hullámának hatása, lezárás van, pedig a kereskedők már megvásárolták a tavaszi készleteket. A plázákban korábban is csökkentek a látogatószámok, ezt már a bevásárlóközpontok is bevallják.

- Tizenhat vidéki és budapesti plázát vizsgáltunk, a legfrissebb adatok szerint eddig nyolcvannégy üzlet zárt be, de ha nem javul a helyzet, és nem érkezik segítség, például bértámogatás, vagy a bérleti díjak rendezése legalább olyan szinten, hogy forintban fizethessünk az elmúlt két év átlagárfolyamán számolva, akkor rengetegen jutnak erre a sorsra a közeljövőben – véli Csordás Norbert. Márpedig ez rengeteg munkavállalót érint, tizennyolcezer ruházati és lábbeli üzlet van Magyarországon, a kkv-kat képviselő érdekvédelmi szervezet számításai szerint nagyjából ötvenezren, jórészt hölgyek dolgoznak ezekben, az ő állásukat és megélhetésüket is fenyegeti a tömeges bezárás.

Ráadásul a vakrepülés miatt a divatárusok nem mernek komolyabb készleteket berendelni, már beárazták a bizonytalanságot.

Így pedig még akkor is visszaesés következne, ha holnap egy varázsütésre beoltanának mindenkit és eltűnne a vírus. Kelleni fog még egy év, mire minden helyreáll és nekiláthatunk ledolgozni a veszteségeinket, és elkezdhetjük visszafizetni a banki hiteleket – mutat rá a szóvivő.