A világ szeme Horvátországon!

Elemzések2018. júl 11.Szabó Anna

A foci világbajnokság egyik legnagyobb meglepetése a döntőbe jutott Horvátország, így francia-horvát összecsapás lesz a világbajnokság döntőjében. Az 1995-ig függetlenségi háborúban álló, korábban a valutaalap kölcsönére szoruló ország hihetetlen gyorsan kapaszkodott ki a mélypontról, és ma az EU egyik legstabilabban fejlődő államának számít.

Számunkra azért is érdekes a horvát gazdasági talpra állás története, mert

Magyarország számít a hatodik legnagyobb befektetőnek Horvátországban, és az exportunk közel tíz százaléka is itt talál gazdára.

Az 1995-ös daytoni békemegállapodás után a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kölcsöneire utalt Horvátországnak nagyon mélyről kellett független életet kezdenie. Közel 40 milliárd dollár háborús kiadást kellett kifizetnie, a kiválás nyomán kirobbant háború több mint tízezer halottat és közel 40 ezer sebesültet követelt, a menekültek száma kétszázezerre tehető.

A horvát gazdasági kilábalás egyik legnagyobb mankója – az első helyen álló turizmuson kívül - a külföldön dolgozó mintegy 350 ezer vendégmunkás hazautalt jövedelme, amely tavaly a GDP közel 3 százalékát tette ki.

  A legtöbben Ausztriában, Németországban, Írországban és Nagy-Britanniában dolgoznak, Németországban már korábban kialakult egy nagyobb horvát közösség, amely támaszt adott az uniós csatlakozás után külföldön munkát kereső honfitársaknak. A turizmus húzóerejét mutatja, hogy tavaly már 16 millió turista érkezett a 4,3 milliós országba, amely így

az egy főre eső turisták legmagasabb számát mutatja egész Európában.

Magyarországról tavaly 546 ezren érkeztek Horvátországba, ami 2013-hoz képest 40 százalékos emelkedést jelent. A háború viszonylagos történelmi közelsége, a politikai instabilitás, a túlbürokratizált állam, és a vállalkozásokra nehezedő adminisztrációs terhek miatt azonban

máig is viszonylag kevés befektetés érkezik az országba, amely nem tudta véghez vinni a rendszerváltás utáni szerkezeti reformok jelentős részét.

Többek között ez hangzott el a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Horvátország: Merre tovább? című rendezvényén, ahol Scherczer Károly Róbert, Magyarország zágrábi nagykövetségének vezető külgazdasági attaséja, az MKT Nemzetközi Gazdaság Szakosztályának elnökségi tagja tartott előadást a horvát gazdasági helyzetről. A 2013-tól uniós tagságú Horvátország nehezen lábalt ki a 2008-as válságból,

az első olyan negyedév, amikor növekedést mértek csak 2015-ben volt, azóta azonban viszonylag stabil, évi 2,5-3 százalékkal emelkedik a GDP.

Az euróbevezetés feltételeit a horvátok 2020-ra teljesíthetik, és 2023-ban elvileg beléphetnek az euróövezetbe – az eddig napvilágra került kormányzati tervek szerint. A kuna árfolyamát már korábban az euróhoz kötötték egy plusz/mínusz három százalékos árfolyamsávban. A kép azonban közelről nézve már nem annyira szívderítő. A horvát munkanélküliség még mindig 11 százalék körül alakul, a költségvetést is csak nehezen sikerült konszolidálni, emellett

az ország keleti és – a turizmusból is élő, iparilag fejlettebb - nyugati részek közötti különbség óriási.

Az egyik legnagyobb gazdasági probléma az akadozó befektetések mellett a deficites külkereskedelmi mérleg:

gyakorlatilag kétszer annyit exportálnak, mint importálnak.

Az egy főre jutó GDP 11.400 euró volt tavaly, ami csak 400 euróval marad el a magyar értéktől, érdekesség, hogy1996-ban még csak 6700 euró volt ez a szám (nálunk 6800 euró) az unió statisztikai hivatalának becslése szerint. Az államadósságuk mértéke 77,5 százalék, ami szintén nem áll távol a magyar 73 százalékos mértéktől.  A magyar-horvát kereskedelmi kapcsolatok értéke tavaly közel 20 százalékkal emelkedett, melyben oroszlánrésze van az OTP és a MOL mellett a magyarországi székhelyükről dél felé terjeszkedő multinacionális nagyvállalatoknak mint például az IKEA, a Decathlon, az LG vagy a LEGO. 

SIKERSZTORIK
Ezeket az órákat hordják a legnagyobb cégek vezetői
A legsikeresebb vezetők számára egy óra a presztízs és az imázs fontos része. Mutatjuk, milyen órákat hord néhány meghatározó nagyvállalat vezetője.
Hírek2019. márc 10.
Így osztja be idejét a világ leggazdagabb embere
Jeff Bezos szerint szükség van nagy ívű, hosszú távú víziókra, azonban időnk, energiánk túlnyomó részét rövid távú, 2-3 évre vonatkozó célkitűzésekre kell összpontosítani.
Siker2019. márc 17.
Ő volt a történelem leggazdagabb embere
A világ aranykészletének a felével rendelkezett. Legendás utazása során annyi aranyat szórt el, hogy azzal az egész régióban évekre tönkretette a nemesfém értékét. Egy hihetetlen történet.
Siker2019. márc 16.
Bill Gates szerint ez a 10 újítás megváltoztatja a közeljövőt
Erős lista a Microsoft egykori alapítójától. Reméljük, hogy nem téved és ezek az újdonságok hamarosan megkönnyítik majd az életünket. Az egészségügyi pontok különösen figyelemreméltók.
Tech2019. márc 15.
100 éve nem volt ekkora vagyonuk az amerikai ultragazdagoknak
Ijesztő: ilyen arányokra utoljára az 1920-as évek végén, még a nagy gazdasági világválság kitörése előtt volt példa.
Pénzügyek2019. feb 26.
Ezek a legkedveltebb nászutas célpontok
A rangsor első helyére a görögországi Santorini került, nem véletlenül, hiszen a lenyűgöző kék-fehér épületeiről híres vulkanikus sziget Görögország egyik legszebb turisztikai célpontja. Mutatjuk a többit is.
Hírek2019. márc 15.