Mennyit változott a Brandt-vonal? A világgazdaság központja észak-dél irányban is változott

Az ún. „Brandt-vonal” (amely Willy Brand volt német kancellár által készített jelentésre épül) az észak-déli gazdaságok közötti megosztottságot mutatja be az 1980-as években. Leegyszerűsítve a vonaltól északra található országok a „fejlettek”, a vonaltól délre található országok pedig a „fejletlenek”, és a vonal nagyjából az északi szélesség 30 fokának szélességi körzetben szelte át a világot. 

A fejlett világban lakott a népességének egynegyede, és ez a terület adta a világgazdaság GDP-jének 80 százalékáóát, addig a „fejletlen ún. déli” területeken él az Föld lakosságának háromnegyede és a globális GDP 20 százaléka – negyven évvel ezelőtt.

A Brandt vonal az egész 20. századi geopolitikai és gazdaságföldrajzi gondolkodásra jelentős hatással volt.

1980-ban készült Brandt-vonal, amely kettéválasztotta a világot.

Forrás: Wikipedia

Új, többközpontú világrend

Világunk többközpontú lett, a fejlődések tekintetében a vonal mára teljesen elmosódott, és nem helytálló többé, még akkor sem, ha figyelembe vesszük, hogy James Quilligan 2001-ben frissítette magát a riportot is. Mert a nagy változások az ezredfordulót követően indultak el.

Hans Rosling, világhírű „Factfullnes” könyvében azzal érvel, ha a statisztikai adatokat nézzük, akkor mára mintegy 13 fejlődő országról beszélhetnénk csak. Thomas L. Friedman pedig 2013-ban azt írta „már nincsenek fejlett vagy fejletlen országok, olyanon országok vannak, amelyek megmozgatják az emberek fantáziáját, és olyanok, amelyek nem”.

A földrajzi helyek pedig egyre jobban felértékelődnek és versenyben vannak egymással.

Geopolitikai világmodellek

A magyar származású́, és korunk egyik legfontosabb amerikai geopolitikai gondolkodója, George Friedman, a „Geopolitical Future” alapítója, munkájában a korábbi geopolitikai világrendekre (Mackinder, Spykman elméleteire) hivatkozva úgy gondolja, hogy az új gazdasági és geopolitikai világrend legfontosabb nagyhatalmai és geopolitikai erőterei az északi szélesség 23,5. foka és az északi szélesség 66,5. foka között helyezkednek el, azaz a Ráktérítő és az Északi-sarkkör között találhatóak.

Új gazdasági és geopolitikai világrend erőtere

Forrás: Geopolitical Future

De még érdekesebb képet kapunk, ha Juan Perez Ventura centrum és periféria viszonyát vizsgáljuk. Az EOM vezető földrajzos geopolitikus kutatója abból a feltételezésből indul ki, hogy a központ és periféria lehelyezkedéseknél a globális városok jelentőség kiemelkedő.

A mai világban a globalizáció valójában nem is globális folyamat, a világ polarizálódik, és ez a polarizáció, amelyet hagyományosan eddig északi és déli dinamikának neveznek (az észak volt a központ, és a déli periféria, pedig a fejlődő, elmaradott országok) az idő múlásával jelentősen megváltozott, miével a korábbi periféria országai az 1990-es évek óta nagyon gyors átalakuláson mentek keresztül, és ezeket a feltörekvő gazdaságokat már nem lehet perifériának tekinteni.

Új Gazdaságföldrajz – perifériák és új centrumok (északi és déli központok)

Forrás: Juan Perez Ventura

Száz évvel korábban John Halford Mackinder megállapította, hogy a „világon van egy olyan zóna, amely az Amazonastól, a Szaharán, a tibeti magasfennsíkon át vezet, és ezek a területek lakatlanok és természeti erőforrásban is szegények” a térképen egy sávban rajzolódnak ki. (Évek óta van egy nagy világtérképem, amely egy déli fekvésű falra van felhelyezve, és a nap pedig reggel rásüt.

Azt figyeltem meg, hogy március 21.-én (azaz a tavaszi napéjegyenlőség) és szeptember 21-én ugyanabban a reggeli időpontban, pont ezt a sávot világítja be). Ventura úgy rajzolja meg a világtérképet, hogy ettől a sávtól északra és délre is ugyanolyan fontosak a globális városok, de amíg az északi sávban elsősorban Atlanti-korszak gazdasági erőközpontjai találhatóak, addig a sávtól délre lévő új világrend gyorsan növekvő gazdasági és globális központjai vannak.

Ha tehát az eltűnő és átalakuló Brand-vonalat 40 évvel később rajzoljuk meg, és hozzátesszük mind Juan Perez Ventura, mind pedig George Friedman elméletét, akkor még izgalmasabb képet kaphatunk. Hol van ma ez a láthatatlan vonal és van-e jelentősége?

Szűcs Róbert szegedi geográfus 3 évvel ezelőtt valami egészen különleges vízgyűjtő területi térképeket készített, amelyre az egész világ felfigyelt. A térképeket a „grasshoppergeograhy” oldalon lehet jó felbontásban megtekinteni, azonban jól kivehetők az összefüggő vízgyűjtő területek. A vízgyűjtő területeket pedig a vízválasztó hegységek választják el.

Ez pedig az eurázsiai kontinensen kelet-nyugat irányban végighúzódó eurázsiai hegységrendszer.

A Föld vízgyűjtő területei

Forrás: grasshoppergeography.etsy.com, Szűcs Róbert 

Földünk vízgyűjtő területei és az eurázsiai-hegységrendszer

Forrás: Wikipedia

Ha tehát az eurázsiai hegységrendszer – mint vízválasztó - vonulatait vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy az eurázsiai hegységrendszertől északra elterülő összefüggő szárazföldi területek vannak ezért elsősorban az összefüggő infrastrukturális hálózatok, vasútvonalak, gázvezetékek, autópályák, azaz ezek a területek elsősorban a szállítás (energiahálózatok) és logisztika területén fontosak, addig a déli részen (amely sokkal tagoltabb, és számos félsziget és sziget is alkotja) találjuk a legfontosabb légi közlekedési elosztó központokat.

Az informatikai, technológiai szolgáltatási központokat, és valóban a gyorsan növekvő gazdaságai és globális központjait találjuk, mint Barcelona, Milánó, Róma, Isztanbul, Tel Aviv, Abu Dhabi, Dubai, Hyderabad, Bangkok, Csengdu, Shanghai, Shenzen, Szöul, Tokió, Szingapúr...

Az eurázsiai hegységrendszer és a globális városok

Forrás: Geofusion 2.0

Korunk gyorsan növekvő gazdasági és globális központjai.
(Shenzen, Dubai, Szöul, Shanghai, Szingapúr, Barcelona, Tel Aviv)

Forrás: Shutterstock

A globális gazdaságban a közlekedés szerepe már nem ugyanaz mint 500 évvel ezelőtt, amikor is a tengeri kikötők számítottak a legfontosabb földrajzi tényezőknek, mára a szárazföldi területeknek és a légi központoknak ugyanolyan fontos szerpük lett.

A jövő eurázsiai

Az Övezet és Út kezdeményezés 7 évvel ezelőtt indult el, és amelynek célja, hogy összekösse Ázsia legkeletibb pontját, Európa legnyugatibb pontjaival.

Ez a 21. század legnagyobb és legfontosabb geostratégiai programja. Északon és délen, szárazföldön, tengeren, valamint légi úton egyaránt. Mert a földrajzi helyek egyre jobban felértékelődnek.

Mára Kína lett az EU legnagyobb kereskedelmi partnere az Eurostat legfrissebb adatai szerint is. 2020-ban az EU-Kínába irányuló exportja és behozatala is megduplázódott, megelőzve ezzel az Egyesült Államokat. Az új Selyemút mentén pedig 2020-ban összesen 12 406 tehervonat közlekedett Kína és Európa viszonylatában, ami 50 %-os növekedést jelentett az előző évhez képest. A kínai kutató Ruan Wei – geocivilizációs tézisében - abból a feltevésből indul ki, hogy azon országok csoportja, melyek földrajzi helyzetük közös, egy természetes földrajzi egységet, alkotnak. A közös földrajzi helyzet éppen ezért versenyképességi előnyt is jelent, ezért kölcsönösen előnyös a résztvevőkre nézve.

Az Övezet és Út kezdeményezés gazdasági folyosói

Forrás: Geopillanat, Csizmadia N.

Forrás: Bernek Ágnes

Mert ma már nem az számít, ami szétválaszt, hanem az, ami összeköt, és ebben az értelemben is Eurázsiáé a jövő. Északon és délen egyaránt, egymást erősítve, mint az ősi kínai jin-jang szimbólumban.

A szerző a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnöke.