Akkor előzhet Magyarország, ha a kkv-szektor jól jön ki a válságból

A Magyarországon működő vállalkozások 99 százaléka kis- és középvállalkozás. A kkv-k a vállalkozási szférában foglalkoztatottak kétharmadának biztosítanak munkalehetőséget, míg a vállalkozások árbevételének több mint 40 százalékáért felelősek. Tehát igencsak jelentős szegmensről beszélünk.

A kkv-k közel 80 százaléka ráadásul a szolgáltatói szektorban tevékenykedik, ahol a járvány jóval komolyabb károkat okoz, mint a feldolgozóiparban.

Emiatt a gazdaságpolitika nagy hangsúlyt fektet a kkv szektor megsegítésére és támogatására. A koronavírusnak kitett kis és középvállalkozások stabilizálását követően folytatódhat a kkv-k hatékonyságának fokozása.

Ahhoz, hogy hosszabb távon megvalósuljon hazánk gazdasági felzárkózása, legalább 7 százalékkal kell növelni évente a kkv szektor termelékenységét.

Ezt a stratégiai célt a Magyar Nemzeti Bank 330 pontos versenyképességi programjában korábban már megfogalmazta. A hazai kkv-k hatékonysága és termelékenysége ugyanis mérsékelt, valamint a digitális megoldások terén is komoly hátrányban vannak a nagyvállalatokhoz képest. A jó hír, hogy 2014-ben és 2015-ben már volt rá példa, hogy évente 7 százalékkal növekedjen a kkv-k termelékenysége.

Mérethatékonyság és bérhányad

Magyarországon a 2018-as adatok alapján 750 ezer mikro, kis és középvállalkozás működött. Ebből 710 ezer volt a 10 főnél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalkozás. A kisvállalkozások száma 35 ezerre, míg a közepes vállalkozások száma 5 ezerre tehető. Meglehetősen szétaprózott tehát a hazai kkv szegmens.

Az MNB tanulmánya szerint egy kisvállalkozás 80, egy középvállalkozás pedig már 240 százalékkal termelékenyebb, mint egy mikro vállalkozás. Hosszabb távon tehát támogatni kell a kis és közepes vállalkozások létrejöttét, fúzióját.

A járvány elmúltával és a béremelkedés folytatódásával újra előtérbe kerülhet a munkaerőhiány. Ez azért okoz problémát a kevésbé hatékony vállalkozásoknak, mert esetükben a bérhányad a hosszú távú átlaga felé emelkedett. Egy kisebb méretű vállalkozás tehát az árbevételének jelentős részét bérfizetésre költheti, ami szintén komoly nehézségekhez vezet hosszabb távon. A megoldás a termelékenység fokozása, a digitális megoldások alkalmazása, a nagyobb méretű vállalkozások létrehozása, illetőleg az exportra nyitás, mely növelheti a társaságok árbevételét.

Milyen eszközökkel segíti a gazdaságpolitika a beruházásokat?

A termelékenység fokozásához beruházásokra van szükség. A 2500 milliárd forintos keretösszegű NHP Hajrából már 1700 milliárd forint kedvezményes hitel jutott a hazai kkv szektorhoz.

Ennek az összegnek nagyságrendileg a fele kapcsolható a napi szintű működést segítő forgóeszközhitelekhez. A beruházási hitelek pedig bő 500 milliárd forintot tesznek ki. A járvány majdani elmúltával a hangsúly fokozatosan áttevődhet a beruházási hitelekre.

A Növekedési Hitelprogram Hajrá mellett ki lehet emelni a hitelmoratóriumot, melyben a vállalati hitelesek közel fele vesz részt. Nagy segítséget nyújt a leginkább bajba jutott vállalkozásoknak a 100 milliárd forintos keretösszegű kamatmentes újraindítási gyorskölcsön is. E két program ugyan nem a beruházásokat célozza, azonban közvetetten segíti azokat. Több vállalkozás maradhat ugyanis talpon a gazdaságvédelmi intézkedéseknek köszönhetően és több pénz marad ezáltal a beruházásokra is.

A Magyar Nemzeti Bank másfelől alacsonyan tartja a kamatlábakat, így nagyon kedvező hitelkamatlábak mellett vehetnek fel hitelt a vállalkozások.

A vállalkozások esetében bőven van még tér a hitelállomány egészséges szerkezetű bővülése előtt, mivel a vállalati hitelállomány / GDP mutató csupán 18 százalék körül van hazánkban. Az eurózóna átlaga megközelítőleg kétszer ekkora.

Ezenfelül a Magyar Fejlesztési Bank közel 1500 milliárd forinttal segíti a gazdaság újraindítását egy összehangolt hitel-, tőke- és garanciaprogrammal.

Versenyképességi program

Az MNB a 330 pontos versenyképességi programjában több javaslatot is megfogalmaz a kkv-k beruházásainak ösztönzésére.

A beruházások azonnali elszámolhatósága az adóalapban jelentősen ösztönözné a beruházásokat.

Ehhez a beruházási kulcsokat kellene megemelni, hogy gyorsabban le lehessen írni egy-egy eszközt. Jelenleg egy számítástechnikai eszközt 33 százalékos kulccsal lehet leírni 3 év alatt. Egy gépjárműt 20 százalékos kulccsal 5 év alatt, egy épületet 2 százalékos kulccsal 50 év alatt, minden mást pedig 14,5 százalékos kulccsal 7 év alatt lehet elszámolni.

A beruházások levonhatósága a helyi iparűzési adóból szintén egy érezhető könnyebbség lenne.

A helyi iparűzési adó mértéke településenként eltérő, de Budapesten és a legtöbb helyen 2 százalék. A gazdaságvédelmi intézkedések keretében az idén a kis- és középvállalkozások helyi iparűzési adójának maximális mértékét a felére csökkentette a kormány, azaz egy százaléknál nem lehet magasabb. 2021-ben a változtatás nyomán 150 milliárd forint maradhat a kisebb vállalkozásoknál.

A kkv bérfejlesztési támogatás beruházási feltételekhez kötése szintén támogathatná azon kis és közepes vállalkozásokat, melyek a legnehezebben tudják kigazdálkodni a minimálbér-emelés költségét, ugyanakkor szeretnének fejleszteni.

A jegybank másik hatásos javaslata a szociális hozzájárulása adó célzott csökkentése a kkv szektorban. Itt azonban érdemes megjegyezni, hogy a szociális hozzájárulási adót az állam a 2017-es 22 százalékról több lépésben már 15,5 százalékra csökkentette. Ez egy jelentős könnyebbség, aminek köszönhetően több pénz marad a bérfizetésre és a beruházásokra.

Digitalizáció

A koronavírus járvány alatt elkezdtek megváltozni a fogyasztói szokások. Az online értékesítések forgalma az elmúlt hónapokban 30-40 százalékkal bővült.

A hazai kkv-k viszont sok esetben az alapvető digitális megoldásokkal sem rendelkeznek.

A megváltozott környezetben még hangsúlyosabbá válnak a felhasználóbarát céges weboldalak, az e-kereskedelmi jelenlét, az online vásárlási módok, a rugalmas fizetési és házhozszállítási lehetőségek, az internetes marketing és a keresőoptimalizálás. Emellett a folyamatmodellek alkalmazásával és szervezetoptimalizálással szintén növelhető a hatékonyság.

Gondot okoz továbbá a vezető digitális technológiák (ERP, CRP, felhőszolgáltatások) hiánya a hazai kkv szegmensben.

Forrás: MNB

A vállalatirányítási információs rendszer (ERP) a vállalat külső környezetével és belső működésével kapcsolatos információk beszerzését és feldolgozását jelenti, mely támogatja a munkavállalók tevékenységét és egyúttal számottevően növeli az adott vállalkozás hatékonyságát.

Az ügyfélkapcsolat kezelést segítő CRM program pedig többek között támogatja a partnerekkel és potenciális ügyfelekkel kapcsolatos folyamatokat és tárolja a fontos információkat. Szintén egy hasznos eszköz.

Összegzés

Összességében tehát elmondható, hogy a járvány lecsengésével a megváltozott környezetben a hatékonyságnövelő beruházásokra és a digitális fejlesztésekre egyre nagyobb lesz az igény. Amennyiben a gazdaságvédelmi intézkedések mellett megvalósulnak a jegybanki versenyképességi javaslatok és érdemben megugrik a kkv-k beruházása és növekedése, abban az esetben felgyorsulhat hazánk felzárkózása a fejlettebb uniós országokhoz.