Állampapír: marad az adómentesség a brüsszeli eljárás ellenére?
ElemzésekAz Európai Bizottság eljárása miatt veszélybe kerülhet a lakossági állampapírok adómentessége. A megtakarítók százezreket nyerhetnek a kedvezménnyel, a kormány egyelőre kiáll a meglévő rendszer mellett, de a brüsszeli kötelezettségszegési eljárás komoly döntés elé állíthatja a döntéshozókat.
Október elején az Európai Bizottság (EB) felszólító levelet küldött Magyarországnak, és ezzel megindította a kötelezettségszegési eljárást az ország ellen. Az EB szerint a lakossági állampapírok kamatjövedelme teljes mértékben adómentes, sem a 15 százalékos személyi jövedelemadó, sem a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) nem terheli.
Ezzel szemben más uniós tagállamok által kibocsátott állampapírok kamata a magyar általános adószabályok alá esik. Az uniós testület úgy véli, hogy ez a különbség elriasztja a magyar lakosokat attól, hogy külföldi papírokba fektessenek, ezért sérti a tőke szabad mozgását. A lépés a befektetők szempontjából is fontos. A példákban évi 5,5 százalékos kamattal számolunk, ennyi a FixMÁP kamata július óta.
Aki 5 millió forintot fektet állampapírba, az évente (kamatos kamat nélkül számolva) 275 ezer forint kamatot kap, és ebből ma egy forintot sem kell adóként befizetnie. Ha a kamatot terhelné a 15 százalékos személyi jövedelemadó, 41 250 forintot vinne el az állam, a megtakarító kezében 233 750 forint maradna. Ha a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó (szocho) is megjelenne, az együttes teher 28 százalékra nőne: 77 ezer forint adót kellene fizetni, és csak 198 ezer forint maradna.
A 15 millió forintos befektetés éves kamata 825 ezer forint. Személyi jövedelemadóval ebből 123 750 forint menne az államnak, és 701 250 forint maradna a befektetőnél. Ha a szocho is hozzájönne, az adó 231 ezer forintra emelkedne, a megtakarító pedig 594 ezer forint kamatot kapna kézhez.
Mi a kötelezettségszegési eljárás, és mit lép a kormány?
A kötelezettségszegési eljárás az uniós jog érvényesítésének fő eszköze, a Bizottság akkor indítja, ha egy tagállam nem teljesíti uniós kötelezettségeit, például nem ültet át időben vagy hiányosan egy irányelvet, hibásan alkalmazza az uniós jogot, vagy nemzeti szabályai ellentétesek azzal.
Az első lépés a felszólító levél (jelenleg itt tartunk), amelyre általában két hónap a válaszadási határidő.
Ha a válasz nem kielégítő, indokolással ellátott vélemény következik, majd – ha továbbra sincs megoldás – az ügy az Európai Unió Bírósága elé kerülhet. A legtöbb ügy a bírósági szakasz előtt rendeződik, a teljes folyamat azonban évekig is eltarthat. A Pénzügyminisztérium a fejleményekre először közölte, hogy az eljárás ismeretében minden lehetséges megoldást vizsgál, a végleges döntésről tájékoztatni fogja a közvéleményt.
Ugyanakkor Magyar Péter miniszterelnök határozottan kijelentette, hogy más tagállamokban is adómentes az állampapírok hozama, ezért nem törlik el a magyar állampapírok adómentességét. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter hosszabban kifejtette: áttekintik a Bizottság felvetéseit, de francia és olasz példák is mutatják, hogy helyes ösztönözni a lakossági befektetéseket az állam finanszírozására vagy a helyi infrastruktúra fejlesztésére.
Szerinte nem indokolt eltörölni a kedvezményt, ha valaki a megtakarítását a magyar állam működésének vagy közös céloknak a szolgálatába állítja.
A kormány előtt több lehetőség áll, például a jelenlegi rendszer fenntartása és jogi érvelés az uniós testületnek. A kabinet kiterjesztheti az adómentességet más uniós állampapírokra, valamint eltörölheti a kedvezményt a magyar lakossági állampapírokra. Utóbbi megnehezítené a magyar állam fiananszírozását, valmint a legkevésbé valószínű a kormány jelenlegi álláspontja alapján.
A már kifizetett kamatokat nem lehet visszamenőlegesen megadóztatni. A jövőbeli kamatokra vonatkozó esetleges változás elméletileg lehetséges, de a korábbi magyar gyakorlat alapján várhatóan csak az új kibocsátásokra vagy az újonnan vásárolt papírokra lenne hatással, ha a kormány emellett döntene.
Mit csinálnak más országok?
Írország ugyanabban a Bizottsági csomagban kapott felszólító levelet, amelyben Magyarország is: az ír állam a saját államkötvényeinek értékesítéséből származó nyereséget mentesíti a tőkenyereség-adó alól, más uniós és EGT-államok kötvényeinél viszont a 33 százalékos általános kulcs érvényes. Olaszországban a kedvezményes adózás szintén létezik, de más szerkezetű.
Az olasz magánszemélyek az olasz és az úgynevezett fehérlistás országok kormánykötvényeinek kamata után 12,5 százalék adót fizetnek, a legtöbb más papírnál viszont 26 százalék a kulcs. A következő hónapok fő kérdése az, hogy a magyar kormány hogyan válaszol Brüsszelnek, a válasz mnidenesetre sokakat érdekel. Az állampapírok évek óta rendkívül népszerűek a megtakarítók között: a lakosság kezében lévő lakossági és intézményi állampapírok állománya szeptember végére elérte a 14 663 milliárd forintot.