Ennyi állampapír és befektetési jegy még sosem volt a lakosságnál
PénzügyRekordmagasra nőtt a lakosság állampapír-vagyona, miközben a befektetési alapok állománya is csúcsot döntött. A nyugdíj-előtakarékossági számlák és a TBSZ-ek száma is nagyot ugrott.
Összefoglaló pontok:
- Az állampapírok még mindig dominánsak, de a kisbefektetők egyre több pénzt fektetnek be a befektetési alapokba.
- A BUX-csúcsok ellenére a háztartások óvatosak maradtak a részvényekkel.
- Ugrásszerűen nőtt a TBSZ- és NYESZ-számlák száma.
A Magyar Nemzeti Bank júniusi adatai átrendeződést jeleznek a lakossági megtakarításokban.
A félév végén a lakosság állampapír-állománya 14 344 milliárd forinttal rekordot ért el, de a kereslet visszaesett: a háztartások nettó 185 milliárd forintot vásároltak, a májusi 410 milliárddal szemben.
A bankok még visszafogottabban viselkedtek, csupán 26 milliárdot fektettek be, ezzel szemben a külföldi befektetők további 654 milliárddal növelték kitettségüket. A forgalomban lévő összes állampapír névértéke megközelíti a 60 ezermilliárd forintot. A teljes állomány megoszlása június végén:
- Külföldi befektetők 19 521 milliárd
- Bankok 14 402 milliárd
- Hazai háztartások 14 344 milliárd forint
- Nem pénzügyi vállalatok: 485 milliárd forint
- Központi bank: 2 152 milliárd forint
- Pénzpiaci alapok: 131 milliárd forint
- Egyéb pénzügyi közvetítők: 3 627 milliárd forint
- Pénzügyi kiegészítő tevékenységet végzők: 327 milliárd forint
- Biztosítók + nyugdíjpénztárak: 3 240 milliárd forint
- Központi kormányzat: 796 milliárd forint
- Helyi önkormányzatok: 381,5 milliárd forint
- Nonprofit intézmények: 126 milliárd forint
Az elmúlt hónapokban csökkent a legnépszerűbb állampapírok kamata, emiatt a kisbefektetők egyre több pénzt fektetnek be a befektetési alapokba. Júniusban a nettó vásárlások meghaladták a 206 milliárd forintot – ez az idei legmagasabb érték –, az árfolyam- és hozamhatás pedig 53 milliárd forinttal emelte a megtakarítók vagyonát.
Így az első félév végén az alapokban tartott lakossági vagyon 14 196 milliárd forintra nőtt, vagyis a két befektetési forma fej-fej mellett halad.
A pesti tőzsde szép hozamot hozott a befektetőknek
A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) vezető indexe, a BUX sorra dönti a csúcsokat, de a háztartások inkább eladták a részvényeket: a tranzakciók értéke mínusz 103 milliárd forint volt. Ellenben az emelkedő árfolyamok 165 milliárd forint hozamot termeltek a papírokat megtartó kisbefektetőknek, így a hazai háztartások részvényvagyona végül 62 milliárd forinttal, 3215 milliárd forintra emelkedett.
Ezzel szemben a külföldiek birtokolta papírok értéke 806 milliárd forinttal nőtt, a kezükben lévő állomány meghaladta a 11 858 milliárd forintot. Ez több mint háromszorosa a hazai lakossági részvényvagyonnak.
Úgy tűnik, hogy a hazai megtakarítók a szárnyalás ellenére még mindig ódzkodnak a pesti tőzsdétől, és inkább a biztonságosabb befektetési formákat részesítik előnyben.
Egyre többen nyitnak nyugdíj-előtakarékossági számlát és TBSZ-t
A tartós befektetési számlák (TBSZ) száma június végére 580 ezerről 620 ezerre ugrott, ami közel 7 százalékos bővülés. A rajtuk lévő vagyon 8854 milliárdra nőtt, ez negyedéves szinten 8, éves összevetésben 25 százalékos növekedés.
Fontos megjegyezni, hogy évente egy TBSZ nyitható szolgáltatónként, így egy magánszemély több tartós befektetési számlával is rendelkezhet.
Ebben nagy szerepe volt a 2023-as adóváltozásnak: a szociális hozzájárulási adó kamatjövedelmekre való kiterjesztése óta a számlával 28 százalékos adóterhet lehet megtakarítani az egyébként adóköteles befektetéseken. A nyugdíj-előtakarékossági számlák (NYESZ) száma átlépte a 107 ezret, a kezelt vagyon 688 milliárd forintra ugrott, utóbbi éves szinten közel 14 százalékos növekedés. A TBSZ-ek és NYESZ-ek egyre fontosabb szerepet kapnak, de egyelőre csak egy szűk réteg él a lehetőségekkel.