Nagy a kereslet a magyar állampapírokra, a tervezettnél többet dob piacra az ÁKK
HírekA magasabb összeg részben a nagyobb hiányt fedezi.
Összhangban a 2026-os költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslattal az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) felülvizsgálta és aktualizálta az idei finanszírozási tervét. A lépést elsősorban a vártnál jóval magasabb pénzforgalmi hiány indokolta – mondta Tardos Gergely, az ÁKK vezetője az adósságkezelő által szervezett sajtó-háttérbeszélgetésen.
Tardos emlékeztetett rá, hogy az előző kormány még 2025 nyarán fogadta el az idei költségvetést, az ÁKK pedig tavaly decemberben állította össze az eredeti finanszírozási tervet. A nyári átvilágítás után az új kormány augusztus végén nyújtotta be a módosítást, amelyben a pénzforgalmi hiány jelentősen megemelkedett. Az ÁKK ennek megfelelően igazította a tervet: a nettó kibocsátás 5445 milliárd forintról 8717 milliárdra nőtt, a bruttó pedig 16 391-ről 20 414 milliárd forintra.
A magasabb összeg részben a nagyobb hiányt fedezi, részben pedig az uniós források előfinanszírozását. Augusztusban az RRF-programokhoz kapcsolódóan 2186,9 milliárd forintot kellett előlegezni. Az összeget az Európai Unió várhatóan decemberben téríti meg, támogatás és hitel formájában, amiből levonják a 2023-ban már megkapott előleget.
A programok jelentős része csak a következő években valósul meg, így a pénz addig is az érintett szervezeteknél marad. Az ÁKK lehetőséget ad nekik, hogy állampapírban tartsák, ennek megfelelően emeli a tartalékok szintjét.
Jól indult az év, tartós a kereslet
Az első nyolc hónap az ÁKK értékelése szerint kedvezően telt. A 2025. decemberben bemutatott finanszírozási terv időarányos teljesülése augusztus végéig kedvezően alakult: a teljes 5 445 milliárd forintos nettó kibocsátási terv csaknem 140 százaléka megvalósult, a módosított tervből pedig augusztus végéig 87 százalék. A felárak és a hozamok júniusig nagyjából 200 bázisponttal estek, azóta stabil felárak mellett követik a fejlett piaci hozamokat.
Mindhárom finanszírozási pillérben erős volt a kereslet, az ÁKK adatai szerint az adósságállomány augusztus végén 53 százalékban intézményi forintpiaci, 28 százalékban devizás, 19 százalékban lakossági finanszírozásból állt. Az intézményi forintpiacon az aukciókon 3773 milliárd forintot értékesítettek augusztus végéig, 774 milliárddal többet a tervezettnél, átlagosan 2,2-szeres fedezettséggel. A kereslet február végén, az iráni háború kitörése után átmenetileg visszaesett, áprilistól viszont újra erősödött.
A devizapiacon pedig három alkalommal (januárban, márciusban és júliusban) bocsátott ki kötvényeket az ÁKK, mintegy 7 milliárd euró értékben, jelentős túljegyzés mellett. További devizakötvény-kibocsátást az év hátralévő részében nem terveznek.
A lakossági piac továbbra is fontos
A jegybanki kamatcsökkentések nyomán a kereslet a fix kamatozású állampapírok felé tolódott el. Ennek kapcsán elhangzott, hogy az ÁKK a nyáron közel 400 milliárd forintnyi, legalább 6 százalékos kamatozású lakossági állampapírt vásárolt vissza a forgalmazók saját számlájáról, a hozzájuk korábban felhalmozódott állományból. Az ÁKK szerint ezzel jelentős kamatkiadást takarított meg.
A lakossági állampapírok a jövőben is fontos hazai pillérek maradnak, bár lesznek kisebb változások. A kincstári likviditás júliusra rekordszintre, 5500 milliárd forintra emelkedett, ami kényelmes mozgásteret ad az ÁKK-nak. A stratégiai célok nem változtak, a devizaadósság arányát továbbra is a 30 százalék körüli sávban tartják, euróban, a lakossági állampapírok arányára pedig 20-25 százalék a cél.
A magas likviditásnak köszönhetően az év hátralévő részében kisebb összegű forintkötvény-aukciókra lehet számítani, és nem szükséges a lakossági finanszírozás fokozása. A jövő évi finanszírozási igény várhatóan kisebb lesz.