Amikor már nem csak a bejövő tőke számít: Sikeres lehet a kifektetési stratégia?

A magyar kis- és középvállalkozók külföldi piacra jutása döntő fontosságú, mert stratégiai cél, hogy

2030-ra részarányuk a 2018-as értékhez képest ötven százalékkal emelkedjen a magyar exportban.

Ennek részeként a kormány elképzelései szerint az Európai Unión kívüli exportnak legkevesebb negyedét kellene a kkv-knak elérni. Mindez elsősorban úgy képzelhető el, hogy emelkedik termelékenységük és képessé válnak a fejlett, multinacionális vállalatok globális értékláncába bekapcsolódni, termék, illetve szolgáltatás kínálatukkal. 

Mindennek érdekében a kormány egy, a közép-európai viszonylatban leggyorsabb és leginkább a piaci igényekre szabott exportfinanszírozási rendszer kiépítését kezdte el, illetve a már meglévő alapokra építve segítséget akar nyújtani a nemzetközi piacokon is elismert magyar brandek felépítéséhez. 

Ehhez anyagi eszközöket is elkülönítettek – hangzott el a Károli Gáspár Református Egyetem Külgazdasági konferenciáján. Szép-Tüske Rita, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy az elképzelések szerint

első lépésben 2,85 milliárd forintot szánnak a hazai vállalkozások külföldi beruházásainak támogatására.

Ennek része egyrészt a piacszerzés, másrészt külföldi hálózat kiépítésének elősegítése. Első lépésben a magyar tudás iránt érdeklődő és az unióba igyekvő nyugat-balkáni országokban befektetni kívánó vállalkozások juthatnak majd támogatáshoz, később azonban szélesebb körre is tervezik kiterjeszteni ezt a fajta támogatást. Második lépésben Afrika és Brazília kerül célkeresztbe, a távlati cél azonban az, hogy földrajzi megszorítás nélkül lehessen igényelni ezt a fajta támogatást.

Ezen kívül a jövő évben 400 millió forintnyi vissza nem térítendő támogatást különítenek el, amit az exportpiacokon való megjelenést szolgáló célokra lehet felhasználni.

Ezek között szerepel többek között:

• kiállításokon való részvétel,
• marketing tevékenység támogatása,
• árubemutatók, üzletember találkozók szervezése,
• nemzetközi hálózatokba történő bekapcsolódás,
• külföldi engedélyek, tanúsítványok beszerzése.

Ezen túlmenően a kormány számos egyéb változtatásra is készül. Így többek között segíteni szeretné az olyan nemzetközi fejlesztéseket, kötött célú segélyhitelezéset, amelyek a hazai vállalatok érdekeit szolgálják. 

De a közeli tervek között szerepel

• a pénzügyi ösztönzőrendszer megújítása,
• a műszaki és adminisztratív korlátok lebontása,
• egységes céges adatbázis és piactér kialakítása.

Az előadáson elhangzott, hogy a program része startup akcelerációs programok indítása, az ország brand kialakítása és kiemelt export partner program létrehozása, mintafarm projektek kialakítása, valamint annak elősegítése, hogy a magyar kkv-k a be tudjanak kapcsolódni a globális értékláncokba. 

A nemzeti külgazdasági stratégia szerint az elsődleges ágazatok a következők lehetn az egészséggazdaság, az élelmiszergazdaság (beleértve az agrártechnológiákat), az építésgazdaság, a vízgazdálkodás, a kreatív ipar,

valamint az ezeket horizontális tendenciaként átfogó digitalizáció, és annak technológiai megoldásai.

Ezen belül különösen magas exportpotenciált hordoznak:

• orvosi diagnosztikai eszközök és berendezések,
• traumatológiai implantátumok,
• traumatológiai és radiológiai termékek,
• biotechnológia,
• gyógyszergyártás
• vetőmag, mezőgépgyártás, agrárinformatika,
• hús-és baromfi ipar, zöldség-gyümölcs tartósítóipar,
• mérnöki szolgáltatások és innovatív építőpari megoldások,
• design és divat tevékenység,
• digitális technológiai megoldások.