Átláthatóbbá válnak a tőzsdei cégvezetők juttatásai
ElemzésekA részvényesi jogokat szabályozó új uniós jogszabály alapján Magyarországon is nyilvánossá válnak a tőzsdei cégek menedzsmentjét megillető juttatások, és könnyebbé válik a részvényesek azonosítása.
A rövid távú kockázatvállalással szemben a hosszú távú részvényesi szerepvállalás ösztönzését, valamint a nyilvánosan működő részvénytársaságok és a befektetők közötti átláthatóság növelését elősegítő új törvény lépett hatályba július 17-én - olvasható Barnóczki Péter, a Magyar Nemzeti Bank tőkepiaci és fogyasztóvédelmi jogérvényesítési igazgatójának Fenntartható(bb)an működő tőzsdei cégeket! címmel megjelent elemzésében.
Az Európai Unió SRD II irányelvét (Shareholder Rights Directive) átültető jogszabály alapján Magyarországon is nyilvánossá válnak a tőzsdei cégek menedzsmentjét megillető juttatások, könnyebbé válik a részvényesek azonosítása és bizonyos részvényesi jogok gyakorlása. Az új jogszabály emellett az intézményi befektetők és eszközkezelők szerepvállalása, valamint a kapcsolt felek közötti lényeges ügyletek átláthatósága érdekében is tartalmaz rendelkezéseket.
A pénzügyi válság rávilágított arra, hogy a tőzsdei cégek részvényesei sok esetben nem vállalnak kellő, a tulajdonosi pozíciójuknak megfelelő tényleges szerepet a társaságok irányításában.
A részvényesi passzivitás sok esetben a professzionális szereplőnek tekinthető intézményi befektetők és a portfóliókezelési vagy éppen alapkezelési tevékenységet folytató eszközkezelők vonatkozásában is megfigyelhető.
A tulajdonosi, stratégiai döntésektől történő tartózkodás mellett ugyanakkor az is érzékelhető, hogy a részvényesek túlságosan a rövid távú megtérülésre összpontosítanak, ami a tőzsdei cégek menedzsmentjét sokszor túlzott kockázatok vállalására ösztönzi, veszélyeztetve ezáltal a tőzsdén jegyzett társaságok hosszabb távon is fenntartható pénzügyi és nem pénzügyi teljesítményét (értve
ezalatt például a tevékenységük társadalmi és környezeti hatásait).
A következő üzleti évtől ezért az intézményi befektetőknek (a biztosítóknak és a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézményeknek), valamint az eszközkezelőknek nyilvános szerepvállalási politikát kell kidolgozniuk. Ebben ismertetniük kell, hogy hogyan építik be a részvényesi szerepvállalást befektetési stratégiájukba.
A javadalmazási politika ellenőrizhetőségét, a tőzsdei kibocsátók átlátható működését és a menedzsment elszámoltathatóságát garantálja az a rendelkezés, hogy
a tőzsdei társaságok évente nyilvános javadalmazási jelentésben mutatják be a menedzsment egyes tagjai részére a javadalmazási politika alapján megállapított összes javadalmazást, összetevőkre lebontva, az egyes menedzsment tagokat név és tisztség szerint beazonosítva.A javadalmazási jelentés megfelelőségét a társaság állandó könyvvizsgálója ellenőrzi. Szintén a nyilvános társaságok fenntartható működését erősíti az az előírás, hogy 5 évre visszamenőleg ismertetni kell a javadalmazás éves változását. Ki kell térni arra is,
hogy a társaság teljesítménye és a munkavállalók átlagos javadalmazása ezen időszak alatt hogyan alakult.
A most hatályba lépő rendelkezések végső célja, hogy orvosolni lehessen az esetleges olyan helyzeteket, amikor a menedzsment valamely tagja javadalmazásának nagysága nem indokolt az egyéni munkateljesítménye, illetve a társaság pénzügyi helyzete alapján. A teljes elemzés az MNB honlapján olvasható.
