Átszervezik a kínai hadiipart - A világelső hely a cél

Elemzések2021. jan. 17.Dunai Péter

Mekkora Kína hadiipara, exportja? Mi volt az oka, hogy 2019-ben váratlanul megtorpantak, kismértékben visszaestek a világranglista élére törő, az amerikai hegemóniát veszélyeztető kínai hadiipari vállalatok? Szerkezetmódosulás, nem pedig visszaesés lehet a meghatározó ok. Ennek keretében végbe megy a kínai hadiipar diverzifikálása, a nagyvállalatok mellett a közepes és a kisebb hadiipari cégek megerősödése, részvétele az állami megrendelések teljesítésében.

A kínaiak az iparfejlesztési politika módosulásával igyekeztek nagyobb mértékben bevonni a polgári vállalatokat is, elterjeszteni a hadiipari termékek és a civil piacokra szánt eszközök párhuzamos, kettős rendeltetésű gyártását (dual-purpose production).

Ezzel szervesen összefügg, hogy a nagy ütemben, folyamatosan növekvő katonai kiadások tortájából egyre nagyobb szelet jut a hazai hadiiparnak is – ami elsőrangú, stratégiai célja az országot irányító Kínai Kommunista Pártnak.

Ugyanakkor Kína hadiipara méreteit tekintve az USA után ezüstérmes, leszorította a harmadik helyre a hosszú ideig második Oroszországi Föderációt (OF).

A hadiipari exportban ugyanakkor Kína 2020-ban csak a világranglista ötödik helyén állt.

Kínában a 2010-2020 közötti évtizedben hivatalos adatok szerint a 2010-es 76,5 milliárd dollárról 2020-ra 178,6 milliárdra ugrott fel a védelmi büdzsé, ami egy évtized alatt jóval több mint kétszeres emelkedést jelent.

Összehasonlításképpen: a statista.com adatai azt mutatják, hogy az Egyesült Államok védelmi kiadásai 2010-ben, amikor Barack Obama átvette az elnökséget, rekordmagasságúra, 850 milliárd dollárra emelkedtek.

A 2019-2020-as pénzügyi évben, Donald Trump alatt ezek a kiadások 721,5 milliárd dollárt tettek ki, azaz jelentősen csökkentek.

A legtöbb mértékadó nemzetközi elemző-megfigyelő szervezet, így a Stockholmi Békekutató Intézet (SIPRI) is úgy véli, hogy Kínában a tényleges hadi kiadások mintegy 30-40 százalékkal nagyobbak, mint amelyeket a hivatalos források megadnak.

Minthogy a fegyverkivitel távolról sem nőtt olyan ütemben, mint a katonai büdzsé, ebből arra lehet következtetni, hogy a dinamikusan bővülő hazai hadiipari termelés egyre nagyobb százaléka maradt az országban a hadsereg igényei szerint – tehát kevesebbet szántak exportra.

Nem elhanyagolható szempont, hogy Peking világgazdasági kilátásai az idén javultak.

Ellentétben a jelentős mínuszokba csúszott Nyugattal, Kína gazdasága a tavalyi, COVID-19 vírusos évben kismértékű, 2-2,5 százalékos bővülést ért el. Emiatt tovább nőtt Peking relatív előnye és aránya a világgazdaságban. Aminek persze kihatásai vannak-lesznek a hadiiparra is.

A fent említett, összetett folyamatok eredőjeképpen a 2019-2020-as pénzügyi évben a DefenseNews a világ száz legnagyobb hadiipari vállalatát összegyűjtő ranglistáján az első öt helyezés ismét az amerikaiaké.

A legjobban szereplő kínai óriásvállalat, az AVIC repülőgépgyár az előző évi ötödik helyről a hatodikra csúszott.

A China North iparvállalati csoport megőrizte nyolcadik helyét, viszont a China Aerospace a tizedik helyről 2019-2020-ban a tizenegyedikre csúszott. Az előző évben az első tízben lévő három kínaiból a lejjebb csúszott kettő helyére amerikaiak rukkoltak elő.

A világ első tíz legnagyobb hadiipari vállalata 2019-2020-ban

Helyezés 2019-2020-ban

Helyezés 2018-2019-ben

A vállalat neve

Székhely-országa

1.

1.

Lockheed Martin

USA

2.

2.

Boeing

USA

3.

6.

General Dynamics

USA

4.

3.

Northrop Grumman

USA

5.

4.

Raytheon

USA

6.

5.

Aviation Industry Corp. Ltd.

Kína

7.

7.

BAE System

Nagy-Britannia

8.

8.

China North Industries Group Corp. Ltd.

Kína

9.

új

L3 Harris Technologies

USA

10.

17.

United Technologies Ltd.

USA

Forrás: DefenseNews 

Ha meg akarjuk érteni Kína hatalmas tempóban fejlődő hadiiparának logikáját, először is a mérőeszközt, az egységet, a pénznemet kell meghatároznunk, ami Kínában nem is olyan egyszerű. Legjobb, ha a népszerű hongkongi gőzölt-töltött tésztabatyu után dim-sumnak nevezett jüanban, a CNH-ban indítjuk a felmérést.

Hogy mi ez, tüstént tisztázzuk.

A kínai fizetőeszköznek több mint egy tucatnyi neve van, renminbi (ami népi fizetőeszközt jelent mandarin nyelven), jüan, RMB, CNY és a „dim-sum jüan” a CNH.

Kína mindmáig bizonyos mértékben megőrizte a kettős árfolyam-rendszert, ami halványan emlékeztet a Szovjetunióban a Berjozka-rubelre, az egykori NDK-ban pedig a „kemény” nyugati D-Markra.

A legtisztább formában Észak-Koreában, a „remeteállamban” maradt fenn a kettős-hármas (árfolyam) rendszer, a közforgalomban szereplő won és annak alfajai, a „szocialista országokból” érkezett látogatók a „piros wonnal”, a tőkésország-beliek a „kék wonnal” fizethettek a valutás boltokban. Ezt a rendszert hivatalosan majdnem húsz éve eltörölték, a gyakorlatban azonban még működik a kettős árfolyam.

Peking pénzügyesei keményen dolgoztak, hogy felszámolják az említett kettősséget, ami mára gyakorlatilag alig érződik. (Korábban 14 dim-sum jüan ért egy dollárt, szemben a hivatalos, egy dollár egyenlő 6-8 „pekingi” jüannal.) A Bloomberg három és fél éve pont a magyarokat említette példaként, hogy a korábban hongkongi dim-sum jüanban kibocsátott államkötvények helyett áttértek a Pekingben kibocsátott, hivatalos pénzben, RMB-ben jegyzett Panda-kötvényekre. 

A Tíz Óriás – így nevezhetnénk az a tíz kínai állami hadiipari konglomerátumot, amely a 2010-es évtized végén átvezette az országot a következő évtized meghatározó céljai teljesítéséhez.

Ezek: utolérni, egyes szegmensekben lefőzni a vezető Egyesült Államokat, kisebb mértékben az Oroszországi Föderációt, kiterjeszteni a Mennyei Birodalom befolyásának a határait, első sorban a stratégiai rakétacsapatok, a haditengerészet és a légierő fejlesztésével.

Kína: a hadiipart meghatározó Tíz Óriás

Helyezés

Vállalat neve

Alkalmazotti létszám

Mit gyártanak?

1.

Aviation Industry Corp. Of China (AVIC)

400.000

Bombázók, vadászgépek, polgári utasszállítók

2.

China Aerospace Science and Technology Corp.

----

Űrhajók, műholdak

3.

China Aerospace Science and Industry Corp.

----

Rakéták gyártása, fejlesztése

4.

China North Industries Group Corp (Norinco)

----

Fegyverzet, felszerelés a szárazföldi erők számára (kézifegyverek, páncélosok)

5.

China South Industries Group Corp

----

Járművek a szárazföldi erők számára, polgári járművek, motorkerékpárok

6.

China Electronics Technology Group Corp

----

Katonai elektronika, szoftver

7.

China Shipbuilding Industry Corp(CSIC)

140.000

Hadihajók, rakéta-rombolók, tengeralattjárók

8.

China State Shipbuilding Corp (CSSC)

----

Hadihajók, rakéta-rombolók, tengeralattjárók, teherhajók

9.

China National Nuclear Corp

----

Atomerőművek, katonai nukleáris eszközök, fegyverek

10.

China Nuclear Engineering Group Co

----

Polgári és katonai nukleáris objektumok építése

forrás: reuters.com

Amiről szó volt, az összehasonlítás, ami nem egyszerű feladat.

Először is hogyan, milyen pénznemben számoljunk?

A „szárazföldi” Kína (onshore jüan, CNY) határain túl van az offshore-jüan, a dim-sum jüan, a CNH. A dim-sum jüan árfolyamát a kereslet-kínálat határozza meg (lebegő árfolyam, elsősorban Hongkongban és Szingapúrban, Londonban használják).

Az a külföldi, aki kínai fegyvereket vesz egy kínai vállalattól, egy ideig még jobban jár, ha Hongkongban egy ottani banktól vásárol dim-sum jüant, és azt az adott bank átutalja az exportőrnek RMB-ben, CNY-ben, vagy „népi pénzben” (renminbi) – mind a három ugyanazt jelenti.

Tehát tételezzük fel, hogy 2021. január tizenötödikén egy pakisztáni fegyverkereskedő megrendelt tízezer darabot a legújabb kínai automata rohampuskából, a QBZ-191-esből (kínai neve: Tyingucsi Pucsiáng Citung Jibáicsiuji). Hogy tudja kifizetni a vételárat, mondjuk fegyverenként a tízezer jüant, RMB-t a számára legkedvezőbb árfolyamon, módon?

Először is fizessen az eladónak a hivatalos kínai pénznemben, ne pedig dollárban.

Ha valamelyik pekingi vagy sangháji bankba utalná a vételárat, a tízezer jüan-RMB-ért, egy puskáért ki kellene fizetnie a hivatalos RMB-árfolyamon 1543 USA dollárt. Ha egy hongkongi bankban vesz tízezer dim-sum jüant, és ezt a bankot megbízza az átutalással az eladó  számlájára, akár 2-3 százalékkal kevesebbet fizethet ki dollárban, azaz minden puskán spórol 30-40 dollárt.

Ám a dim-sum jüan előnyei évről-évre apadnak, ahogy a pekingi állami politika céljainak megfelelően közelítik árfolyamát a hivatalos RMB-éhez.

Mindez befolyásolja a kínai hadiipar, a fegyverexport összehasonlíthatóságát a Nyugatéval.

Ezt a különbséget ma már a pekingi pénzügyesek minimálisra csökkentették, párhuzamosan Hongkong fokozatos pénzügyi integrálásával.

Azaz, az idő múlásával a hivatalos kínai adatok – ami a dollárban kifejezett összegeket illeti – közelítenek a valóshoz. Persze figyelembe kell venni, hogy Kínában a hadi kiadások egy részét más tárcák büdzséjében rejtik el.

Alapvetően két szakaszra osztható fel a kínai fegyverexport/import az utóbbi másfél évtizedben. A SIPRI adatai alapján az első szakaszban, 2006-tól 2012-ig általában az import lényegesen meghaladta az exportot.

2013 óta az export dominált a kínai fegyver-külkereskedelemben – egészen 2018-ig.

2016 volt a csúcs, amikor a fegyverkivitel csaknem a két és félszerese volt a behozatalénak. 2017-ben nagyjából egyensúlyban volt az export és az import, de 2018-ban a fegyverbehozatal ismét mintegy másfélszeresen haladta meg a kivitelt.

Peking hadiipara, noha szorosan együttműködött-együttműködik legnagyobb külföldi kooperációs partnerével, az OF-éval, fokozatosan önállósul.

Erre talán a legjobb példa a repülőgép-ipar. Az OF-től való legjelentősebb kínai komplett katonai gépvásárlások az 1991-2006-os időszakban történtek, a legtöbb gépet 2002 és 2006 között importálták a kínaiak.

Aztán az évezredünk elejétől a kínai hadsereg repülőgép-szükségletét egyre nagyobb mértékben a belföldi gyártásból elégítették ki.

Egy vonatkozásban maradt, sőt fokozódott a függés: a repülőgépmotor-behozatalban.

Kínának a mai napig nem sikerült az oroszországi motorokhoz hasonló jó paraméterű hajtóműveket kifejlesztenie. Míg a 2002-2006-os időszakban 145 gépet és 70 motort vásároltak az Oroszországi Föderációtól, addig 2012 és 2016 között mindössze 4 gépet, de 424 repülőgépmotort importáltak az OF-ból.

Videók ajánlása vagy bármi