Az átlag magyar nő már több gyermeket szül egy németnél
ElemzésekAz Unión belül Franciaországban a legnagyobb a gyermekvállalási hajlandóság. Nálunk rengeteget javult a helyzet 2010 óta.
Mindössze 4,17 millió csecsemő született az Európai Unióban 2019-ben, pedig 2008-ban, amikor beindult a csökkenő trend még 4,68 millió baba jött a világra – derül ki egy friss Eurostat kimutatásból.
Mindebben semmi meglepő nincs. Általában minél fejlettebb egy régió, annál jobban visszaesik a gyerekvállalási kedv. Az okok szerteágazóak: egyrészt kitolódik a tanulási idő, ezért az emberek egyre később vállalnak gyereket, másrészt a saját kényelmükről is egyre nehezebben mondanak le a polgárok. Mindennek tetejébe sokszor a pártalálás is nehezebbé válik a fejlett társadalmakban.
Európa mellett Japán és Dél-Korea is hasonló problémákkal küzd.
A születésszámok vizsgálatánál az egyik legtöbbet használt arányszám a termékenységi mutató. Ez a KSH definíciója szerint azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet. Egy fejlett országban ha a termékenységi mutató megüti a 2,1-et, akkor a népességszám akkor se fog csökkenni, ha nincs bevándorlás. De ezt Európában egy ország se éri el.
A legközelebb Franciaország van hozzá: náluk ha maradnának a 2019-es állapotok akkor 1,86 szülés jutna egy átlagos nőre.
Ez annyira magas, hogy a franciákat volt, hogy dél-koreai kormányzati delegáltak is felkeresték, hogy megtudják, miként lehet egy gazdag országban ennyire felhajtani a szülésszámokat. A jelenséget egyébként főleg a családokat támogató állami programokkal szokták magyarázni. Közrejátszik a bevándorlók magas száma is, de önmagában csak ez nem magyarázza a mutatóikat. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az idézett arányszám pár éve elkezdett csökkenni. De európai viszonylatban a franciák így is az elsők maradtak.
Őket Románia követi 1,77-el, majd a sorban Csehország, Írország és Svédország következik.
Termékenységi arányszám a régiónkban
| 2010 | 2011 | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | |
| Románia | 1,59 | 1,47 | 1,52 | 1,46 | 1,56 | 1,62 | 1,69 | 1,78 | 1,76 | 1,77 |
| Csehország | 1,51 | 1,43 | 1,45 | 1,46 | 1,53 | 1,57 | 1,63 | 1,69 | 1,71 | 1,71 |
| Szlovákia | 1,43 | 1,45 | 1,34 | 1,34 | 1,37 | 1,40 | 1,48 | 1,52 | 1,54 | 1,57 |
| Magyarország | 1,25 | 1,23 | 1,34 | 1,35 | 1,44 | 1,45 | 1,53 | 1,54 | 1,55 | 1,55 |
| Horvátország | 1,55 | 1,48 | 1,51 | 1,46 | 1,46 | 1,40 | 1,42 | 1,42 | 1,47 | 1,47 |
| Ausztria | 1,44 | 1,43 | 1,44 | 1,44 | 1,46 | 1,49 | 1,53 | 1,52 | 1,47 | 1,46 |
| Lengyelország | 1,41 | 1,33 | 1,33 | 1,29 | 1,32 | 1,32 | 1,39 | ,148 | 1,46 | 1,44 |
Forrás: Eurostat
Magyarország a középmezőnyben van, ami azért számít nagy dolognak, mert 2010-ben még nálunk volt az egész Unióban a legalacsonyabb a termékenységi mutató. Azóta 1,25-ről 1,55-re jött fel az arányszám, ami kicsit meg is haladja az 1,53-as Uniós átlagot.
Ezen a téren többek közt megelőzzük Németországot, Ausztriát, Lengyelországot és Finnországot is.
A legrosszabbul Olaszország és Spanyolország áll a születésszámokkal. Náluk az is probléma, hogy még európai mércével mérve is későn, 30 éves koruk fölött vágnak bele a nők az első szülésbe.
Termékenységi arányszám az EU országaiban
Óriásiak a különbségek a tagállamok között akkor is ha megnézzük, hogy a szüléseknél mekkora az aránya a külföldön született nőknek. Luxemburgban a születések 69 százalékánál, Ausztriában, Svédországban és Belgiumban pedig a harmadánál volt az anya külföldi születésű.
Nálunk ez az arány 5 százalék.
Bulgáriában, Szlovákiában és Lengyelországban pedig ennél is kevesebb: csak 2 százalék.
