Az átlag magyar nő már több gyermeket szül egy németnél

Elemzések2021. márc. 24.D.J.

Az Unión belül Franciaországban a legnagyobb a gyermekvállalási hajlandóság. Nálunk rengeteget javult a helyzet 2010 óta.

Mindössze 4,17 millió csecsemő született az Európai Unióban 2019-ben, pedig 2008-ban, amikor beindult a csökkenő trend még 4,68 millió baba jött a világra – derül ki egy friss Eurostat kimutatásból.

Mindebben semmi meglepő nincs. Általában minél fejlettebb egy régió, annál jobban visszaesik a gyerekvállalási kedv. Az okok szerteágazóak: egyrészt kitolódik a tanulási idő, ezért az emberek egyre később vállalnak gyereket, másrészt a saját kényelmükről is egyre nehezebben mondanak le a polgárok. Mindennek tetejébe sokszor a pártalálás is nehezebbé válik a fejlett társadalmakban.

Európa mellett Japán és Dél-Korea is hasonló problémákkal küzd.

A születésszámok vizsgálatánál az egyik legtöbbet használt arányszám a termékenységi mutató. Ez a KSH definíciója szerint azt mutatja meg, hogy ha az adott év termékenységi adatai állandósulnának, akkor egy nő élete folyamán átlagosan hány gyermeknek adna életet. Egy fejlett országban ha a termékenységi mutató megüti a 2,1-et, akkor a népességszám akkor se fog csökkenni, ha nincs bevándorlás. De ezt Európában egy ország se éri el.

A legközelebb Franciaország van hozzá: náluk ha maradnának a 2019-es állapotok akkor 1,86 szülés jutna egy átlagos nőre.

Ez annyira magas, hogy a franciákat volt, hogy dél-koreai kormányzati delegáltak is felkeresték, hogy megtudják, miként lehet egy gazdag országban ennyire felhajtani a szülésszámokat. A jelenséget egyébként főleg a családokat támogató állami programokkal szokták magyarázni. Közrejátszik a bevándorlók magas száma is, de önmagában csak ez nem magyarázza a mutatóikat. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az idézett arányszám pár éve elkezdett csökkenni. De európai viszonylatban a franciák így is az elsők maradtak.

Őket Románia követi 1,77-el, majd a sorban Csehország, Írország és Svédország következik.

Termékenységi arányszám a régiónkban

  2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019
Románia 1,59 1,47 1,52 1,46 1,56 1,62 1,69 1,78 1,76 1,77
Csehország 1,51 1,43 1,45 1,46 1,53 1,57 1,63 1,69 1,71 1,71
Szlovákia 1,43 1,45 1,34 1,34 1,37 1,40 1,48 1,52 1,54 1,57
Magyarország 1,25 1,23 1,34 1,35 1,44 1,45 1,53 1,54 1,55 1,55
Horvátország 1,55 1,48 1,51 1,46 1,46 1,40 1,42 1,42 1,47 1,47
Ausztria 1,44 1,43 1,44 1,44 1,46 1,49 1,53 1,52 1,47 1,46
Lengyelország 1,41 1,33 1,33 1,29 1,32 1,32 1,39 ,148 1,46 1,44
Forrás: Eurostat

Magyarország a középmezőnyben van, ami azért számít nagy dolognak, mert 2010-ben még nálunk volt az egész Unióban a legalacsonyabb a termékenységi mutató. Azóta 1,25-ről 1,55-re jött fel az arányszám, ami kicsit meg is haladja az 1,53-as Uniós átlagot.

Ezen a téren többek közt megelőzzük Németországot, Ausztriát, Lengyelországot és Finnországot is.

A legrosszabbul Olaszország és Spanyolország áll a születésszámokkal. Náluk az is probléma, hogy még európai mércével mérve is későn, 30 éves koruk fölött vágnak bele a nők az első szülésbe.

Termékenységi arányszám az EU országaiban

Óriásiak a különbségek a tagállamok között akkor is ha megnézzük, hogy a szüléseknél mekkora az aránya a külföldön született nőknek. Luxemburgban a születések 69 százalékánál, Ausztriában, Svédországban és Belgiumban pedig a harmadánál volt az anya külföldi születésű.

Nálunk ez az arány 5 százalék.

Bulgáriában, Szlovákiában és Lengyelországban pedig ennél is kevesebb: csak 2 százalék.