Az Európai Unió megtalálhatta a kiutat a válságból: fontos megállapodás született

2024 végén Üzbegisztán, Kazahsztán és Azerbajdzsán megerősítették együttműködésüket abban, hogy partnerekké váljanak a zöld energiatermelésben és Európába történő eljuttatásában.

E cél érdekében a három ország vezetői egy olyan megállapodást írtak alá, amely egy közös vállalat létrehozását, a műszaki dokumentáció kidolgozását és koordinálását jelenti. A tervek között továbbá szerepet kap majd egy Kaszpi-tenger alatt lefektetett mélyvízi kábel is.

A projektet jellemezve Shavkat Mirziyoyev üzbég elnök a megújuló energiaforrásokat „a jövőhöz való hozzájárulásnak” nevezte - a projekt szél- és napenergiát fog exportálni, ami „enyhíti az éghajlatra gyakorolt hatást”. Kaszim-Jomart Tokajev kazah vezető ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a megállapodás aláírása fontos állomása a háromoldalú együttműködésnek a közép-ázsiai és a dél-kaukázusi régió fejlődésében, amely új lehetőségeket nyit meg az államok energiarendszereinek integrációja, valamint az európai és más piacokra irányuló megbízható tiszta energiaellátási folyosók létrehozása előtt. Ilham Alijev Azerbajdzsán elnöke hozzátette, hogy a projekt új szintre emeli a három ország közötti testvéri kapcsolatokat és stratégiai partnerséget.

Ki jár jól?

Az aláírt megállapodás bizonyos feltételek mellett minden résztvevő állam számára előnyös lehet. Ugyanis Kazahsztán és Üzbegisztán számára ez a projekt lehetőséget jelent saját energetikai infrastruktúrájuk javítására, valamint arra, hogy kihasználják a területükön található nap- és szélenergia potenciálnak az anyagi kiaknázását.

Azerbajdzsán számára - ez az export diverzifikálása, emellett a „zöld” energiába történő beruházások új munkahelyek és technológiák létrehozásához vezethetnek.

Emellett a megállapodás Baku számára abból a szempontból is előnyös, hogy az Oroszországgal történő energetikai együttműködések – meglehetősen instabil – körülményei között Törökországgal versenyezve kulcsfontosságú regionális energetikai csomóponttá kíván válni, amely képes „tiszta energiával” ellátni az európai fogyasztókat. 

Megváltoztatja-e a projekt Európa energetikai tájképét?

Az Európai Unió 2026-ban különleges vámot kíván bevezetni a nyersanyagok és a jelentős szén-dioxid-kibocsátással járó áruk behozatalára. Ennek következtében Európa számos kereskedelmi partnere, különösen azok, amelyek a nyersanyagok exportjára orientálódtak, nehéz helyzetbe kerülhetnek, mivel bevételük egy részét elveszíthetik. Valószínűleg ez az uniós lépés az oka annak, hogy Azerbajdzsán, Üzbegisztán és Kazahsztán előrelátóan, még az EU-s vámok kivetése előtt megpróbál belépni az uniós energiapiacra.

Az aláírt azeri-kazah-üzbég megállapodás az európai országok közelmúltbeli politikájának általános keretébe is illeszkedik, amely szerint le kell válni a fosszilis energiahordozókról. Ezzel párhuzamosan pedig az utóbbi időben Európa arra is törekszik, hogy csökkentse az olyan beszállítóktól való függőségét, mint Oroszország, valamint csökkentse a hagyományos energiaforrásokat saját energiamixében és növelje a régió energiabiztonságát. Ugyanakkor a „zöld trió” energetikai szövetsége nem biztos, hogy jelentősen megváltoztathatja Európa energetikai helyzetét, legalábbis rövid és középtávon.

Ugyanakkor az azeri-kazah-üzbég triumvirátus terveivel kapcsolatban azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a projekt megvalósításával kapcsolatban az országoknak jelentős változtatásokat kell végrehajtaniuk a hazai energetikai infrastruktúrában, ami jelentős pénzeszközöket igényel és fog felemészteni. Ezzel párhuzamban pedig az európai megújulóenergia-piacon kialakuló potenciális verseny az erőforrások árának és nyereségének csökkenéséhez vezethet, ami megkérdőjelezheti az azeri-kazah-üzbég a projekt sikeres megtérülését.

Emellett fennáll a kereskedelmi korlátozások és a versenytárs országok (a skandináv országok, valamint Olaszország és Spanyolország aktívan fejleszti megújulóenergia-projektjeit, aminek köszönhetően fontos szereplői lehetnek az európai megújulóenergia-ellátás piacának) által támasztott akadályok kockázata is, plusz a potenciális fogyasztói régiótól (jelen esetben Európa) való távolság szintén nem kedvez a projektnek és a megújuló energiával foglalkozó szakemberek hiánya lassíthatja az ágazat fejlődését. 

Ugyanakkor probléma továbbá az is, hogy mind Kazahsztán, mind Üzbegisztán (és más közép-ázsiai szomszédai is) az utóbbi években gyakran szembesült komoly energiahiánnyal,mivel mindkét közép-ázsiai ország meglévő energiatermelésikapacitásai nem voltak képesek fedezni a hazai szükségleteket, az importlehetőségeket pedig a földrajzi távolság és a szomszédos országok hasonló problémák pedig jelentősen lekorlátoztak. Asztana és Taskent pedig lényegében az Oroszországból származó villamos energia exporttal volt képes megoldani az energiahiányt. Ugyanakkor mindkét ország saját energiaínységének a megoldására az az atomerőművek építésében keresi a megoldást.

Mindezen nehézségek és korlátok ellenére mégis úgy tűnik, hogy a Zöld trió országai nem mondanak le az Európába irányuló villamosenergia-export gondolatáról. 

A szerző az Eurázsia Központ kutatója.