Az európai uniós pénzek befagyasztása miatt nem lódul be a magyar gazdaság? A Kopint-Tárki vezérigazgatójával beszéltünk

Az elemzői értékeléseket olvasva mostanság úgy tűnik, hogy mindig épp egy évre vagyunk attól, hogy meglóduljon a magyar gazdaság. Hisz nem csak mostanság, de tavaly és előtte is az volt a konszenzus, hogy „majd a következő évben fog megtáltosodni a GDP-növekedés”.

Az, hogy eddig a várt fejlődés elmaradt, többek közt az uniós támogatások elmaradásának is köszönhető. A 2010-es évek, amikor a hazai gazdaság szárnyalt, pont azaz időszak volt, amikor a legtöbb uniós pénz áramlott be az országba.

Sajnos úgy tűnik, hogy hosszútávon se nyílnak meg az elzárt uniós pénzcsapok. Miközben a versenytársainkhoz dől a tőke, a magyar gazdaság ki van száradva

– mondta el Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Pedig, ha minden uniós támogatást megkapnánk az akár 1,5-2 százalékkal is emelhetné a növekedésünket.

A helyzetet fokozza, hogy a nagy felvevőpiacaink is gyengélkednek, a zöld forradalom az autózásban pedig sokkal lassabban jön el a vártnál, ami érzékenyen érinti a hazai akkuipart.

Pedig pár éve még úgy tűnt, hogy az EU gyorsan és vasszigorral veszi rá a nagy autómárkákat a váltásra. Az eredeti tervek még úgy szóltak, hogy idén már a nagy gyáraknál minden negyedik eladott kocsi villanyautó lesz. 2035-re pedig teljesen be akarták tiltani az új benzines és dízelautók értékesítését. Jellemző Németország esete, ahol roppant negatívan érintette az értékesítéseket, amikor kivezették a céges e-autók vásárlási támogatását.

Ahogy Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője korábban lapunknak elárulta, sajátos helyzetbe kerültünk, hiszen kétféle akkumulátorcella létezik. A drágább, magasabb energiasűrűségű nikkelmangán típus és a ritkább energiasűrűségű, olcsóbb vasszulfátos változat. Jelenleg az utóbbi típus a keresettebb, mivel az elektromos autók esetében az ár jelentős korlátozó tényező. A magyar gyártók azonban a nikkelmangános technológiát alkalmazzák, amely eddig uralta a piacot.

Az EU-s stratégia roppant elsietett volt. Se a potenciális vásárlók, se az infrastruktúra nem volt kész egy ilyen gyors váltásra

– emelte ki Palócz Éva. Mint a Kopint-Tárki vezérigazgatója hozzátette: a bizonytalanságot csak tovább növeli, hogy hiába vagyunk már lassan az év közepén, a januárban beiktatott Trump-kormányzat vámpolitikája még mindig nem kristályosodott ki. Az EU és az USA kereskedelmi kapcsolatai körül rengeteg a kérdőjel.

„Ha egy 20 százalékos vám kerülne bevezetésre, az valószínűleg még nem vágna annyira oda az európai gépjárműiparnak. De ezzel együtt is elmondható: összességében inkább rossz irányba mennek dolgok, mintsem jóirányba.”

Palócz Éva hangsúlyozta: teljesen értelmetlen kizárólag a fogyasztás növekedésétől várni a hazai GDP felpörgését. Egyik oldalról az szép, hogy a háztartások fogyasztási kiadása 4,1 százalékkal emelkedett, csakhogy önmagában ez a GDP-t nem tudja érdemben feltornászni, mivel az a fogyasztás, amely import termékekre irányul, az az importot növeli, következésképen csökkenti a nettó exportot, tehát a GDP növekedésére semleges. Csak a beföldi termékek lakossági fogyasztása növeli a GDP-t. "Ezt a hazai döntéshozók hajlamosak elfelejteni."

A cégek termelékenysége kapcsán a Kopint-Tárki vezérigazgatója elmondta: az élelmiszeripari cégeknél megfigyelhető, hogy az alacsony hatékonyság miatt is nő az import termékek beáramlása.