Mennyiben más Magyarország, mint a többi V4-es ország? Tényleg annyira különbözik a gazdaságunk?
ElemzésekCsath MagdolnaÉrdekes látni, hogy a lengyel mezőgazdaság, amelynek adottságai nyilván kevéssé jók, mint a magyaré, mégis a hozzáadott értéken belüli aránya látványosan nő a tudatos agrár fejlesztéspolitikának köszönhetően.
Az Eurostat legfrissebb, június 3-i tanulmánya a gazdasági szerkezet változását vizsgálja értékben, illetve az egyes ágazatok bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulása tekintetében. A következőkben a főbb gazdasági ágak bruttó hozzáadott érték való hozzájárulásának alakulását elemezzük néhány ország esetén két évben (2019, 2023).
A kiválasztott országok a V4-ek, Ausztria, Németország és Dánia.
Az ágazatok bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulásának változása (2019, 2023) a V4-ekben (%)
|
Főbb ágazatok |
Magyarország |
Csehország |
Lengyelország |
Szlovákia |
||||
|
2019 |
2023 |
2019 |
2023 |
2019 |
2023 |
2019 |
2023 |
|
|
Mezőgazdaság |
3,9 |
3,4 |
2,1 |
1,9 |
2,7 |
3,0 |
1,8 |
2,3 |
|
Feldolgozóipar |
20,5 |
19,9 |
24,4 |
21,8 |
18,9 |
18,6 |
20,9 |
18,4 |
|
Élelmiszeripar |
2,0 |
2,2 |
2,0 |
1,9 |
3,2 |
2,7* |
1,4 |
1,5 |
|
Vegyipar |
1,0 |
0,7 |
0,9 |
0,9 |
0,9 |
0,9* |
0,5 |
0,4 |
|
Gyógyszeripar |
1,3 |
1,4 |
0,4 |
0,4 |
0,3 |
0,3* |
0,1 |
0,1 |
|
Villamosberendezések |
1,1 |
1,7 |
1,9 |
1,9 |
0,7 |
1,2* |
1,4 |
1,0 |
|
Járműgyártás |
3,9 |
3,1 |
5,2 |
4,3 |
1,7 |
1,4* |
5,1 |
4,0 |
|
Építőipar |
5,8 |
6,1 |
5,4 |
5,4 |
8,3 |
7,1 |
7,4 |
8,6 |
|
Kereskedelem |
10,2 |
10,3 |
10,6 |
11,4 |
15,7 |
14,3 |
10,8 |
12,0 |
|
Szálloda, vendéglátás |
2,0 |
2,2 |
2,0 |
1,6 |
1,5 |
1,7 |
1,6 |
2,0 |
|
Infokommunikáció |
4,9 |
5,2 |
6,1 |
6,8 |
4,1 |
4,8 |
5,0 |
5,1 |
|
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek |
6,3 |
6,2 |
5,2 |
4,9 |
5,7 |
5,2 |
6,0 |
5,9 |
|
Oktatás |
4,4 |
4,2 |
4,6 |
4,7 |
4,6 |
4,4 |
3,9 |
4,0 |
|
Egészségügy |
3,4 |
3,3 |
3,9 |
4,2 |
3,8 |
4,3* |
3,5 |
4,1 |
Forrás: Eurostat 2025.06.03.; *2022 évi adat
Az ágazatok bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulásának változása (2019, 2023), Ausztria, Németország, Dánia (%)
|
Főbb ágazatok |
Ausztria |
Németország |
Dánia |
|||
|
2019 |
2023 |
2019 |
2023 |
2019 |
2023 |
|
|
Mezőgazdaság |
1,2 |
1,4 |
0,9 |
0,9 |
1,4 |
0,9 |
|
Feldolgozóipar |
19,2 |
17,7 |
21,7 |
20,1 |
15,4 |
18,0* |
|
Élelmiszeripar |
2,0 |
2,1 |
1,5 |
1,4** |
1,6 |
1,3** |
|
Vegyipar |
0,9 |
1,1 |
1,5 |
1,3** |
1,1 |
1,0** |
|
Gyógyszeripar |
0,8 |
0,7 |
0,8 |
0,8** |
4,3 |
5,0** |
|
Villamosberendezések |
1,5 |
1,4 |
1,4 |
1,3** |
0,4 |
0,4** |
|
Járműgyártás |
1,3 |
1,2 |
4,2 |
4,2** |
0,1 |
0,1** |
|
Építőipar |
6,5 |
6,7 |
4,6 |
5,3 |
5,5 |
5,1 |
|
Kereskedelem |
11,9 |
11,6 |
10,3 |
10,3 |
12,6 |
12,3 |
|
Szálloda, vendéglátás |
4,1 |
3,9 |
1,8 |
1,5 |
1,7 |
1,7 |
|
Infokommunikáció |
3,9 |
3,9 |
4,9 |
4,7 |
4,8 |
4,9 |
|
Szakmai, tudományos, műszaki tevékenységek |
5,6 |
5,6 |
6,7 |
6,8 |
6,5 |
6,9 |
|
Oktatás |
5,3 |
5,3 |
4,7 |
47 |
6,1 |
5,3 |
|
Egészségügy |
5,7 |
5,8 |
5,5 |
5,5** |
5,0 |
4,7** |
Forrás: Eurostat 2025.06.03.; *A dán kiugró érték csak 2023-ra jellemző, előtte minden évben 14-15 százalék körüli arányt látunk; ** 2022 évi adat
Az adatok egy ötéves idősávot fognak át, ezért érdemes már tendenciákat is vizsgálni. A szerkezetváltozás tendenciái összevethetők a környezeti változások alakulásával: jó, ha olyan ágazatok aránya nő, amelyek fontos szerepet játszanak a változásokhoz való alkalmazkodásban, a valószínűleg sikert hozó területeken való térnyerésben.
Azt is hozzá kell természetesen tennünk, hogy egyrészt az adottságoktól, a „történelmi úttól” való eltérés szemléletváltoztatást és jelentős befektetéseket igényel. Másrészt fontosak az adottságok is, vagyis egy ország erős pontjai, amelyekre érdemes építeni. Ez azonban nem zárja ki, hogy új erős pontokat – tudatos stratégiával – ne lehetne kiépíteni. Erre jó példa a lengyel mezőgazdaság, amelynek adottságai nyilván kevéssé jók, mint a magyaré, mégis a lengyel mezőgazdaság hozzáadott értéken belüli aránya – a tudatos agrár fejlesztéspolitikának köszönhetően – látványosan nő.
Néhány következtetés
Az adatokból azt látjuk, hogy a feldolgozóipar, ezen belül különösen a járműipar, aránya a V4-ekben kiemelkedően magas, de magas Németországban is. A kettő között nyilvánvalóan összefüggés van. A legalacsonyabb arányt a V4-en belül Lengyelországban találjuk. A feldolgozóipar 18,6, ezen belül a járműipar 1,4 százalékát adja a teljes bruttó hozzáadott értéknek. Viszont a feldolgozóipari hozzáadott érték aránya 2019-ről 2023-ra, Dánia kivételével, minden vizsgált országban csökkent.
A dán aránynövekedés egyedül a 2023-as évet jellemzi, ezt megelőzően minden évben 14-15 százalék körül alakult. Az elemzések szerint a 2023 évi dán növekedés fő oka a gyógyszeripar kiugró teljesítménye, amelynek hozzáadott érték aránya 5 százalékra nőtt.
Összehasonlításként a magyar érték 1,4 százalék. Másrészről a dán kormány jelentős befektetése az innovatív technológiákba és a digitalizációba hatással volt a feldolgozóipari hozzáadott értékarány növekedésére is.
A feldolgozóiparon belül a gyógyszeripar aránya az értékteremtésben Dániában a legmagasabb, az arány Magyarországon is, bár minimálisan, de növekedett. Ez jó hír, mivel nagy hozzáadott értéket előállító ágazatról van szó.
Magyarországon a gyógyszeripar kivételével az élelmiszeripar, a villamosberendezések gyártása, az építőipar, a kereskedelem és a szálloda-vendéglátás és az infokommunikáció bruttó hozzáadott érték aránya nőtt 2019-ről 2023-ra.
Csökkent viszont – igaz nem jelentősen, 2,8 százalékkal – a tudáságazatoké, a szakmai, tudományos, műszaki tevékenységeké, oktatásé és az egészségügyé. 2023-ban az oktatási hozzáadott érték aránya csak Szlovákiában alacsonyabb, mint Magyarországon, az egészségügyé pedig a legalacsonyabb.
Ez nyilván összefügg az ezen területeken jellemző jelentős beruházáscsökkenéssel. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a magyar szakmai, tudományos, műszaki tevékenység hozzáadott érték aránya még így is a legjobbak között van a vizsgált országok között 2023-ban. Csak a német és dán érték magasabb.Figyelemre méltók a mezőgazdasági adatok is. A talán még mindig jó adottságokkal rendelkező magyar mezőgazdaság hozzáadott érték aránya 12,8 százalékkal csökkent, a lengyelé, szlováké és az osztráké pedig nőtt.
A magyar beruházási adatok ebben az ágazatban szintén romlottak.
Az infokommunikáció hozzáadott értékének aránya enyhén emelkedett Magyarországon, és 2023-ban a magyarnál a vizsgált ország között csak a cseh érték magasabb. A magyarországi villamosberendezés ágazat arányának 54,5 százalékos növekedését az akkugyárak okozzák.Összességében az állapíthatjuk meg, hogy a vizsgált 5 év alatt a magyar gazdaság ágazati szerkezete nem dinamizálódott, továbbra is nagy arányt képviselnek az úgynevezett válságágazatok, csökken a tusáságazatok aránya, és nincs elmozdulás a környezeti változásokhoz jobban igazodni tudó, nagyobb tudást teremtő ágazatok arányának növekedése irányába. Ezt bizonyítják egyéb Eurostat adatok is, például az, hogy a magas tudás igénylő termelési és szolgáltatási területeken csupán a munkavállalók 6,7 százaléka dolgozik, ebből a tudásintenzív feldolgozóiparban 2,7 és a tudásintenzív szolgáltatásokban 4 százalék. (Eurostat 2025.04.14.).
Továbbá deficitben vagyunk az EU-n kívüli országokkal, különösen az USA-val a kutatás-fejlesztési szolgáltatások kereskedelmében, azaz nem eladunk, hanem veszünk tudást (Eurostat 2025.05.14.). A helyi tudásteremtés arányának növelése nélkül pedig nem lehet javítani a környezeti alkalmazkodóképességet és ehhez kapcsolódva a versenyképességet.
A szerző közgazdász, egyetemi kutatóprofesszor.
