Az iráni háború miatt 13 százalékkal nőnek a brit rezsiaszámlák, és nyakukon az újabb emelés

A brit háztartások júliustól átlagosan évi 1862 fontos gázszámlával szembesülhetnek, miután az energiapiaci szabályozó hatóság, a The Office of Gas and Electricity Markets (Ofgem) 13 százalékkal megemelte az árplafont.

A döntést a nagykereskedelmi gázárak megugrásával indokolták, amelyet a közel-keleti konfliktus okozta piaci feszültség hajtott fel.

Az új plafon mintegy 221 fonttal magasabb az áprilistól júniusig érvényes, 1641 fontos szintnél. A nagykereskedelmi költségek jelentik az Ofgem negyedévente meghatározott árplafonjának legjelentősebb tételét. Ez a plafon szabja meg, hogy a szolgáltatók mennyit számíthatnak fel a háztartásoknak, ugyanakkor figyelembe veszi a hálózati költségeket és a környezetvédelmi terheket is.

A drágulás háztartások millióit érinti, különösen azokat, akik változó díjszabású tarifát választottak. Az elemzők szerint ráadásul a rezsidíjak tovább nőhetnek, ha tartóssá válik a Hormuzi-szoroson áthaladó szállítmányok fennakadása.

Erre minden esély megvan, tekintve hogy a nagy olajcégek már elkezdték visszautasítani, hogy extra díjakat fizessenek Iránnak, a perzsa állam szemlátomást nem akar és nem is fog bármilyen békefeltételt elfogadni, Trump elnök pedig kerülni akarja a látszatát is annak, hogy eredmény nélkül vonul vissza, így a konfliktus - ha nem is a kezdeti intenzitással, de egy ideig el fog még tartani.

Az áremelkedés újabb nyomást helyez Keir Starmer miniszterelnökre, miközben a brit családok már így is a megélhetési költségek emelkedésével küzdenek.

Rendkívül kedvezőtlen hír a háztartások számára, hogy egy olyan háború miatt emelkedik az árplafon, amelyet nem mi választottunk. Tudjuk, hogy az emberek már a válság előtt is komoly nyomás alatt voltak, ezért ennek a tehernek az enyhítése az első számú prioritásunk

– közölte Ed Miliband energiaügyi miniszter - akit a Reuters idézett.

A brit nagykereskedelmi gázárak jelenleg nagyjából 45 százalékkal magasabbak, mint azelőtt, hogy az Egyesült Államok február 28-án katonai műveleteket indított Irán ellen, elsősorban természetesen azért, mert a konfliktus az egyik legfontosabb globális energiakereskedelmi útvonalat is érinti: a Hormuzi-szoroson halad át a világ cseppfolyósított földgázszállításának mintegy ötöde.

Több segítséget követelnek

Fogyasztóvédelmi szervezetek azonnal megszólaltak, és arra szólították fel a kormányt, hogy mielőbb ismertesse, milyen támogatási intézkedésekkel kíván segíteni a háztartásoknak.

Most van itt az ideje annak, hogy a kormány célzott beavatkozásokat dolgozzon ki az alacsony jövedelműek energiaszámláinak megfizethetőbbé tételére, valamint az adósságok rendezésére

– mondta Adam Scorer, a National Energy Action vezérigazgatója.

A kormány álláspontja szerint a gázfüggőség csökkentése, valamint a megújuló energiakapacitások – így például a szél- és napenergia – bővítése hosszabb távon mérsékelheti a költségeket, ám ezek aligha vígasztalják a szorult helyzetben lévő fogyasztókat.

Áprilisban emellett egyes terhek átcsoportosításával mintegy 150 fonttal csökkentették az átlagos rezsiköltséget.

Mindezek ellenére az új árplafon még mindig körülbelül 46 százalékkal magasabb, mint a 2021–2022-es tél idején volt, vagyis azelőtt, hogy az orosz-ukrán háború kitörése energiapiaci árrobbanást idézett elő világszerte.

További emelkedés jöhet

Mivel az iráni–amerikai feszültségek rendezése továbbra sem halad a remélt mederben, a Cornwall Insight előrejelzése szerint

az árplafon októbertől újabb emelkedéssel 1899 fontra nőhet.

A brit gazdaság az elmúlt években nehezen talált vissza a tartós növekedési pályára, a magasabb energiaárak pedig tovább ronthatják a fogyasztói bizalmat.

A legfrissebb adatok szerint a britek közel másfél éve nem voltak ennyire óvatosak a nagyobb értékű vásárlásokkal kapcsolatban, miközben az élelmiszerboltokban is kevesebb terméket vesznek, és egyre inkább az olcsóbb ajánlatokat keresik.

A Bank of England arra számít, hogy a fogyasztói árindex az év végére megközelítheti a 4 százalékot. A brit infláció az elmúlt öt év nagy részében egyébként is meghaladta a jegybank 2 százalékos célját.