Az olajállamoknál most látszik igazán, hol alakították át időben a gazdaságot
ElemzésekA nyersolaj iránti kereslet a járvány hatására drasztikusan visszaesett, esett az olajár. Ennek ellenére azokban az olajállamokban, ahol még korábban diverzifikálták a gazdaság szerkezetét, kisebb volt a recesszió, és gyorsabb a kilábalás. Ahol maradt az egyoldalú függés az olajtól, ott kétszámjegyű volt a recesszió. Tovább nőtt a különbség az olajtermelők között, de jó esetben felgyorsulhatnak a reformok.
Amíg 2019. december 31-én az északi-tengeri Brent nyersolaj hordónként 68 dollár körüli áron kelt el, addig tavaly április vége felé már alig 25 dollárt kínáltak egy hordó olajért. A talpraállás ugyanakkor nagyon lassú volt, hiába lendült meg valamelyest a világgazdaság, még szeptember végén is alig 41-43 dollár közötti áron kínálták a nyersolajat.
Az olajár drasztikus zuhanása azokat a jellemzően afrikai termelőket sújtotta leginkább, ahol az ország gazdaságának fontos tényezője az olaj, illetve általában a nyersanyagok értékesítése. Ezt súlyosbította a koronavírus járvány következtében fellépő gazdasági visszaesés.
A közel-keleti és észak-afrikai olajexportőr országok (MENA) legalább 220 milliárd dollár bevételkiesést szenvedhettek el tavaly az IMF szakértői szerint. A lista 11 országot tartalmaz: Algéria, Bahrain, Iran, Irak, Kuvait, Libia, Oman, Katar, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Jemen.
(Jemenben és Líbiában továbbra is rossz a biztonsági helyzet, a tavalyi gazdasági zuhanások alapja a háborús konfliktus, ezért nem tettük bele az összehasonlító táblázatba, bár a MENA országokhoz tartoznak elvileg.)
Az IMF szerint átlagosan a GDP 6-7 százalékát vette el az olajáresés és a járvány együttesen, a kilábalás viszont gyors, 3-4 százalékos lehet idén.
Az olajexportőr országok egyik legfontosabb csoportja – jellemzően az Öböl-menti országok – alapvetően más helyzetben vannak. Jelentős szerepük van a világ olajellátásában, és a hetvenes évek olajárrobbanását követően jövedelmeik az egekig emelkedtek. Az elmúlt fél évszázad alatt volt lehetőségük, hogy gazdaságukat diverzifikálják, és a nyersanyag exportőr pozícióból jelentősen előrelépjenek.
A szolgáltatások szerepe sokkal nagyobb, mint a kisebb és szegényebb olajexportőr országok esetében, illetve a hatalmas olajárbevételnek köszönhetően egyes fejlődési fokokat képesek voltak átugrani.
Jó példa erre Katar, amely hosszú évek óta tudatosan diverzifikálta a gazdaságát, többek között ennek is köszönhető, hogy a néhány évvel ezelőtti teljes gazdasági blokádot is sikerült kis veszteséggel átvészelnie.
Szaúd-Arábia reformja jóval később kezdődött, de néhány éve már zajlik. Rijád éppen a koronavírus-válság közepette szervezett tavaly októberben globális Mesterséges Intelligencia Csúcstalálkozót. Jól mutatja a szaúdiak elkötelezettségét, hogy a témával külön hatóság foglalkozik: magát a rendezvényt is az Adat és Mesterséges Intelligencia hatóság (Data & AI Authority) szervezte. A rendezvényen magánvállalatok, startupok, technológiai cégek, egyetemek képviselői vettek részt. Többek között ennek a találkozónak is szerepe volt abban, hogy megszületett az ország nemzeti adat- és mesterséges intelligencia stratégiája, amelynek célkitűzése, hogy Szaúd-Arábia 2030-ra mesterséges intelligencia nagyhatalom legyen.
Hasonló útra lépett az Egyesült Arab Emírségek, ahol a világon elsőként önálló mesterséges intelligencia minisztert neveztek ki, illetve megalapították a Mohamed bin Zayed Mesterséges Intelligencia Egyetemet.
Mindkét ország elfogadta a Vision 2030 fejlesztési stratégiát, amelynek célja egyrészt, hogy a mesterséges intelligencia felhasználásával segítsék az olajra épülő gazdaság meghaladását, másrészt ennek részeként erősítsék az ország védelmi képességeit a modern fegyverrendszerek lehető legjobb felhasználásával.
A fenti ábrákon is jól látszik, hogy az olajáraktól a leginkább függő, és a gazdaságot kisebb mértékben diverzifikált
Irakban és Iránban volt a legnagyobb visszaesés, ráadásul Iránban már 2019-ben, tehát a járványtól függetlenül erős recesszió zajlott, sőt súlyos gazdasági problémák a nyugati szankciók hatására már 2016-tól látszódnak a GDP-n, ami alacsony bázist adott a tavalyi évnek.
Egy jó példa Afrikából
A fenti körhöz ugyan lazán kapcsolódik, de érdekes példával szolgálhat az afrikai Ghána, ahol például az olaj termelése a bruttó hazai terméknek alig 3,8 százalékát érte el a tavalyi év elején 192 ezer hordós termeléssel, emellett azonban kakaóbab és aranytermelése és kivitele is jelentős volt. E három nyersanyag adta exportbevételeinek 80 százalékát. Bár más afrikai országokhoz képest Ghána gazdasági relatíve jól diverzifikált, éppen egyoldalú exportszerkezete miatt mégis erősen érintette a világ nyersanyagigényének zuhanása.
Ezt a hatást erősíti a befektetők, illetve pénztulajdonosok válság miatt kivonulása, ami megsokszorozza a nyersanyagár, illetve a nyersanyag igény jelentős csökkenésének hatását. Ghána esetében a visszaesést valamelyest csökkentette az arany árának és az iránta mutatkozó keresletnek az emelkedése. (Ghána Afrika második legnagyobb aranytermelője.) Más, hasonló gazdasági szerkezetű olajexportőr esetében azonban nem létezik effajta mentőöv, így azokban a – jellemzően afrikai – országokban súlyosabb volt a koronavírus-válság hatása.
