Az oroszok ki fognak fogyni a pénzből - Jöhet a pénznyomtatás?

Elemzések2023. feb. 4.D.J.

A háború finanszírozása egyre nehezebb lesz Moszkvának.

Régi közhely, de igaz: a háború drága mulatság. Egyes becslések szerint Oroszországnak az első kilenc hónapban átváltva 82 milliárd dollárba került Ukrajnában a „különleges katonai hadművelet” finanszírozása. Úgy hogy közben a gazdaságot számos szankció és néhány nyugati cég kivonulása is gyengítette.

Hogy mennyire strapabíró az orosz gazdaság azt pusztán a 2022-es év számaiból nem lehet megítélni. Hisz ez csak a háború nyitóéve volt. Jelenleg tudnak olyan eszközökre támaszkodni, amelyek idővel el fognak apadni. Még egy ideig a harcok pénzeléséhez és a gazdaság pörgetéséhez tudják használni a devizatartalékaikat.

Annyi látható, hogy tavaly a fizetési mérlegük szinte valósággal felrobbant.

Óriási többlet alakult ki, amely a jegybankjuk szerint elérte a 227 milliárd dolláros szintet. A korábbi évhez képest 86 százalékos növekedésről beszélhetünk.

Ez pedig nem feltétlenül jó hír. A folyó fizetési mérleg növekményének durván harmada ugyanis az import visszaeséséből származik. Nem csak a fogyasztási, hanem a beruházási javak importja is jelentősen visszaesett, ennek pedig a jövőben is lesz növekedési áldozata a gazdaságban – mondta el a növekedés.hu-nak Deák András György.

Az NKE Stratégiai és Védelmi Kutató Intézet tudományos főmunkatársa hozzátette: az oroszok kilátásai a földgáz- és az olajpiacon se jók.

Tavaly a földgáz exportjuk volumene ugyan jelentősen visszaesett, viszont az árak emelkedése miatt rekordbevételekre tudtak szert tenni. Ám a földgázpiac kezd megnyugodni. Emiatt viszont visszaüthet az, hogy a földgázexportjuk Európa felé ma kevesebb, mint az ötöde a 2019-es szintnek.

Európai földgázárak alakulása (EUR/MWh)

Európai földgázárak alakulása (EUR/MWh)

Forrás

Hogy az olaj terén a szankciók mennyire lesznek hatásosak az még nem teljesen egyértelmű, mivel az oroszoknak is vannak lapjaik ebben a játszámában, de első körben a nyugati korlátozások részben sikeresnek bizonyultak, hisz mind a volument mind az árat a maguk javára tudták befolyásolni az európai országok.

Kérdés mi lesz az oroszokkal, ha mondjuk elfogynak majd a devizatartalékaik.

Mind Deák András György elmondta: valószínűleg elkezdik majd a rubel pénznyomtatást, amivel persze nagyobb inflációt fognak generálni. Hangsúlyozta: ez nem olyan klasszikus megoldás, amelyet az oroszok alkalmazni szoktak.

Egy idő után a kérdés az lehet, hogy tudnak-e elég tankot és más fejlett támadófegyvereket gyártani nyugati alkatrészek nélkül, vagy pedig vissza kell fogják a harcok intenzitását.

Mivel lőszer és ágyúcsövek gyártásával aligha lesz gondjuk ezért valószínűleg kisebb lángon hosszútávon is folytatni tudják a háborút.

Ugyanakkor megint csak kérdés, hogy azt a növekedési áldozatot, illetve a jóléti veszteséget, amelyet a háború miatt Oroszországnak el kell szenvednie, a társadalom el tudja-e fogadni, illetve rá tudják-e őket kényszeríteni, hogy belenyugodjanak a romló állapotokba. A válasz erre a kérdésre egyelőre igen – mondta el Deák András György.

Keleti nyitás Moszkvában

Mivel Oroszország nyugati import és export piacai részben összeomlottak, kénytelenek áthangolni a gazdaságot, ezért igyekeznek Ázsia felé fordulni. Azok a folyamatok, amelyek most meglódultak már jó ideje elindultak, hisz Oroszország a 2000-es évek eleje óta közeledik Kína felé.

Eleinte ennek az irányváltásnak nem is volt igazán politikai célja.

Pusztán Kína megerősödése „beszívta” az orosz gazdaságot. Annyira, hogy a távol-keleti térség már a háború előtt is majdnem olyan fontos kereskedelmi partnere volt Oroszországnak, mint az Európai Unió.

Viszont az energiaszektort nem tudják egy csapásra áthangolni. Ahhoz, hogy a földgáz- és az olajexportjukat átalakítsák évtizedekre van szükségük. Új vezetékek, kikötők, termelési zónák kell kiépüljenek. Jellemző, hogy például Európát Nyugat-Szibériából, Kínát pedig Kelet-Szibériából látták el gázzal.

A két terület között viszont nincs vezetékes összeköttetés.

Mivel korábban a földgáz-exportjuk több mint kétharmada ment Európába, a mostani korlátozások a következő években óriási veszteséget okozhatnak az orosz gazdaságnak.