Az oroszokat le akarják kapcsolni a nemzetközi pénzügyi rendszerről - Mit jelent ez? 

Ha Oroszország ténylegesen megtámadja Ukrajnát egészen biztosan súlyos gazdasági és politikai szankciókra számíthat. Ezek közül a legkeményebb üzenet valahogy így szól:

El a kezekkel Ukrajna felől, mert különben lekapcsolunk a nemzetközi pénzügyi vérkeringésről!

Elég vészjóslóan hangzik, de valójában ez sem csodafegyver, vagy legalábbis rögtön érdemes néhány fontos zárójelet kitenni.

Az ilyen akciókat jellemzően az Egyesült Államok irányítja, amely állam mindenkinél erősebb, de önmagában ő sem elég erős a teljes elszigeteléshez.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy korlátozzák Oroszország hozzáférését az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz és szolgáltatásaihoz.

A nemzetközi pénzügyi vérkeringésről senkit nem lehet teljesen lekapcsolni, legfeljebb a leginkább központosított nagyrendszerektől lehet távol tartani egy-egy országot.

Oroszország izolálása tényleg nehéz helyzetbe hozná Moszkvát, de valójában magát Nyugat-Európát is.

A súlyos szankciók kárt okoznak, de más szempontokból mindig meg is erősítik a megbüntetett államot.

Fejtsük ki egy kicsit ezeket a pontokat, aztán rátérünk a pénzügyi lekapcsolás technológiájára is!

Nem mindenki követi az Egyesült Államokat!

Az Egyesült Államok olykor rámutat bűnös államokra, amelyeket pénzügyi és kereskedelmi szempontból izolál. Lehet a példánk Kuba, Irán, Észak-Korea, vagy éppen Szudán, a metódus ugyanaz, amerikai bankok nem finanszírozhatnak ezekkel az országokkal semmilyen kereskedelmi ügyletet, amerikai cégek és állampolgárok nem vásárolhatnak, és nem adhatnak el semmit ezeknek az országoknak.

Az Egyesült Államok más országoktól ugyanezt csak kérheti, de tudja úgy kérni, hogy értő fülekre találjon. Amennyiben egy francia, német, vagy svájci bank tévedne tilosba, őket örökre kitiltja az Egyesült Államokból. Amikor korábban dollármilliárdos büntetéseket nyeltek be ilyen bankok, azért tették, mert nekik jobban megérte ezt kifizetni, mint elhagyni az amerikai piacot. A rekordbüntetést a francia BNP fizette, közel 9 milliárd dollárt. Igen ám, de nem mindenki fél az Egyesült Államoktól. Egy példával, lehet teljes a nyugati elszakadás az iráni olajpiactól, de akkor a kínaiak örömmel vesznek majd iráni olajat, és ha tudnak, beruháznak majd a perzsa állam energiaszektorába.

Csak részleges lehet a siker

Oroszország mindenesetre valóban kizárható a nagy pénzügyi rendszerekből, elsősorban a SWIFT-rendszerből, de ez nem jelent teljes izolációt.

Aki a neten túlpörget a „Suzuki Swiftre” vonatkozó találatokon, egy idő után fellelheti, hogy a SWIFT (Society for Worldwide Interbank Financial Telecommunication – Nemzetközi Bankközi Pénzügyi Telekommunikációs Társaság egy olyan belga központú szervezet, amely a honlapja szerint 99,999 százalékos megbízhatósággal segíti a nemzetközi pénzügyi utalásokat információval ellátni, és nagyjából naponta 3 millió nemzetközi utalást segít célba juttatni.

Csakhogy a SWIFT sem pótolhatatlan, ma még nincs igazán jó helyettese, de azért van már erre egy csomó próbálkozás, és ha az előző példánknál maradunk, ha Kína belépett az iráni olajpiacra, miért ne segítené az orosz pénzügyi piacot? Akkor pedig mit lép a fejlett világ? Kínát is kitiltja? Az azért fájna.

A Nyugatnak is kárt okozna

Oroszország gazdasága, pénzügyi rendszere eléggé izolált már ma is. De azért azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy amennyiben a Nyugat megpróbálná lekapcsolni Oroszországot a világ többi részéről, az nem fájna egy nagy rakás nyugati cégnek, banknak, magánszemélynek.

Az Orosz Központi Banknak van egy listája a 13 rendszerkritikus orosz bankról.

Bár a legnagyobbak mind orosz tulajdonú bankok, a piacvezető természetesen a hatalmas Sberbank, de a hazai piacról is jól ismert osztrák Raiffeisen, illetve az olasz UniCredit is ott van a legnagyobbak között. És, ha talán nem is rendszerkritikus, attól még a mi OTP Bankunknak is fájna egy ilyen leválasztás.

És ez még csak a bankrendszer, emellett sok nyugat-európai országnak (Németország és Hollandia kiemelkedik) van nagyon jelentős kereskedelmi kapcsolata Oroszországgal, még a főleg energetikai (gáz, olaj, nukleáris) magyar – orosz kereskedelmi kapcsolat is bőven dollármilliárdos összeg évente. Ha itt nem marad jól bejáratott pénzügyi csatorna, az mindenkinek fáj.

Oroszország kicsit ilyenkor jól is jár

Az ismert szankcióknak eltérőek a hatásai az adott államokra. Szudán annyira nem volt integrálva a világgazdaságba, hogy ott a hadurak sokat nem éreztek meg az izolációból. A nép igen, de a segélyszervezetek természetesen tökéletesen tudták korábban is, hogy pénzzel segíteni nem érdemes, azt ellopják, legfeljebb annak az árát szabad elküldeni utalásban, hogy utána a legszegényebbeket közvetlenül és védelem mellett segíthessék élelmiszerrel a nemzetközi szervezetek.

Irán azonban nagyon is megérezte, amikor gyakorlatilag leválasztották a nyugati világról, ez hatalmas életszínvonal-csökkenéshez vezetett. Mint emlékezetes, Irán ezt nem azzal érdemelte ki, hogy valakit megtámadott, de Izraelt fenyegette és a korábbi nukleáris megállapodásokat sem tartotta be.

De valójában Oroszországban is komoly életszínvonal-csökkenéshez vezettek már a kisebb szankciók is az elmúlt években, csak ez azért volt felemás, mert ezt több sikeres önellátási, önfinanszírozási akció is kísérte.

Ezekből a leglátványosabb az volt, hogy Oroszország a világ legnagyobb gabonaimportőréből nagy gabonaexportőr lett, de Moszkva valójában mindenből sajátot épített, Googleből, Facebookból, Tinderből, de még pénzügyi rendszerből is.

Ráadásul felhalmozott 639 milliárd dollárnyi devizatartalékot, ez Kína, Japán és Svájc után a negyedik legnagyobb tartalék, nem lehetne egyik percről, a másikra kivéreztetni ezt az országot.

De azért zavart okozna

Mindezektől függetlenül azért úgy sem szabad tenni, mintha egy ilyen súlyos szankciónak semmi értelme sem lenne. A SWIFT egy nagyon „nyugati” intézmény, a természetesen párhuzamosan őrzött adatok nagy központjai az Egyesült Államokban, Svájcban, Hollandiában és Hongkongban találhatóak.

A globális elektronikus fizetések üzenetküldő rendszere ma olyan szabvány, ami a nemzetközi transzfereknél tényleg szinte pótolhatatlan. Aki már küldött, vagy fogadott pénzt más országból, szinte biztosan találkozott az országot, a bankot, de akár még a bankfiókot is beazonosító SWIFT-kóddal, amely nagyban segíti, hogy a pénzünk ne tévedjen el.

Ezt a rendszert ráadásul nem is csak a bankok, de egy nagy rakás egyéb pénzügyi intézmény is használja, például a brókercégek. Fontos azonban tudni, hogy

ha lekapcsolják Moszkvát a SWIFT-ről, azzal senki nem fog meg, nem zárol egyetlen orosz kopejkát sem, a SWIFT-en nincsenek értékek, csak annyi változik, hogy a jövőben az orosz partnerbankok és így az orosz ügyfelek nem tudják használni a praktikus megcímkézést, üzenetküldést.

Alternatívák

Ha Oroszországot lekapcsolnák erről a rendszerről, más platformra kellene átszoknia, és ide kellene átszoktatnia a partnereit is. Lehet, hogy az, aki egy könnyen helyettesíthető orosz terméket importált, ha tehette egyáltalán, nem szokna át, mert ebben kockázatot látna, miközben a szénhidrogének importőrei természetesen vállalnák a pluszfeladatot.

Példa amúgy van már egy nagyjából teljes ország-lekapcsolásra, igaz mindezidáig egyszer próbálkozott a SWIFT egy nagy állam lekapcsolásával, akkor sem jószántából tette.

Történt ugyanis, hogy 2012 januárjában az Irán ellen fellépő, elsősorban amerikai szervezetek azzal támadtak rá a SWIFT-re, hogy amennyiben az nem szünteti meg valamennyi kapcsolatát az összes iráni bankkal, így az Iráni Központi Bankkal, akkor beperelik, szankcionálják, mert szerintük a SWIFT egy csomó jogszabályt, saját terrorizmus elleni szabályait is megsérti.

2012 februárjában az Egyesült Államok Szenátusa már jóvá is hagyta a SWIFT elleni potenciális szankciókat, amelyeknek természetesen az volt a célja, hogy nyomást gyakoroljanak a belga pénzügyi intézményre.

A SWIFT egy ideig ellenállt, de végül márciusban több iráni tagbankot (Saderat Bank of Iran, Bank Mellat, Post Bank of Iran, Sepah Bank) tényleg lekapcsolt, amelyek mintegy négy évig maradtak a rendszeren kívül.

Moszkva biztosan készül

Arra semmiképpen nem érdemes bazírozni, hogy Moszkva nem készül erre a következményre. London például korábban is fenyegette azzal Moszkvát, hogy eléri az EU-nál a lekapcsolást. A Brexit után már aligha az oroszokkal hagyományosan rossz viszonyban álló britek fogják ezt elérni.

Ugyanakkor azt is fontos rögzíteni, hogy ilyen üzenetküldő rendszer sok van még a világon, ezek nem globálisak, nem olyan profik, nem olyan gyorsak, de működtethetik az utalásokat.

A különböző államok más rendszer fejlesztésében érdekeltek, de alternatívának tekinthető az orosz SPFS, a kínai CIPS és az uniós (leginkább észak-európai) INSTEX is.

Ami nem öl meg, az megerősít – tartja egy akciófilmekben gyakran elpuffogtatott mondás. Oroszország pénzügyi lekapcsolása nem ölné meg az országot, de azért vélhetően nem is erősítené meg.