Az új Mátrix folytatás minden bizonnyal pocsék lesz

Az első Mátrix a maga idején egy ritka tünemény volt. Hollywoodban az eredeti gondolatok már akkor se voltak szívesen látott vendégek. A bevételi listákra már elkezdtek rátelepedni a különféle folytatások, adaptációk és a régi klasszikusok újragondolásai, vagyis a remake-ek.

A Mátrix azonban egy teljesen új világot akart kitárni a nézők előtt. Nem véletlen, hogy a gyártó stúdió még akkorse mert rábólintani a büdzsére, amikor a rendezőpáros mellett már neves producerek is támogatták a projektet.

A jég csak akkor tört meg, amikor két rajzoló a készítők megbízásából csinált egy 600 oldalas „képregényt” a forgatókönyvből.

A stúdiófőnököket a képek levették a lábukról, így zöld utat adtak a forgatásnak.

A Mátrix végül okkal nyerte el a kultstátuszt. Az 1999-es mozi azon ritka alkotások közé tartozik, amely a látványvilág terén valóban tudott újat mutatni. A filmiparban a digitális forradalmat ugyan az 1993-as Jurassic Park hozta el,

viszont a Mátrixot készítő Wachowski testvérek voltak azok, akik rájöttek, hogy a számítógépes effektek segítségével miként lehet megváltoztatni az akció-jelenetek dinamikáját.

De persze a Mátrix több volt néhány látványos összecsapásnál. A kor, amelyben megjelent épp az átmenet időszaka volt. Már megjelentek a számítógépek, az internet és az első mobil-telefonok is. Már sejtettük, hogy a jövőnket a különféle gépek egyre inkább meg fogják határozni, de még nem volt világos, hogy pontosan ez mit is fog jelenteni.

A virtuális valóság, mint ötlet még egészen újszerű volt, de máris roppant mód izgatta az emberek fantáziáját. Nem véletlen, hogy a 90-es években több film is szólt erről a technológiáról. A sort az 1992-es Fűnyíróember indította, a Mátrix bemutatásának az évében pedig több másik sci-fi is foglalkozott a virtuális valósággal.

Így David Lynch elborult mozija az eXistenZ vagy a film-noiros 13. emelet is.

Viszont egyik se volt annyira bombasztikus, mint a Mátrix. Mondhatni jókor volt jó helyen. Épp egy újévezred kapujában, amikor mindenki azt találgatta, hogy a technológia miként fogja behálózni a mindennapjainkat, a témát a Mátrix egy hátborzongató disztópiával boncolgatta.

Nem véletlen, hogy amikor bemutatták, ez lett az egyik kedvenc beszédtéma nem csak az iskolákban, hanem a munkahelyeken is.

A Mátrix másik nagy vonzereje abban rejlett, hogy tudta melyik az a pont, ahol viszont nem érdemes újítani. Már a Csillagok háborúja sikerén is látszik, hogy a nézők szeretik, ha a klasszikus hőstörténeteket új köntösben újra és újra elmesélik.

A Star Warsban az egyszerű parasztgyerek indul el hogy legyőzze a gonosz Birodalmat, a Mátrixban meg egy átlag irodai dolgozóról derül ki hogy ő a kiválasztott, aki megfogja menteni a teljes emberiséget a robotok uralmától.

Mindkét "modern mítoszban" a kisember válik a nagybetűs hérosszá.

Az efféle történeteknek óriási a vonzereje. Hisz a hős az elején szinte tudatlan, ahogy mi nézők se tudunk még semmit az elénk tárt fiktív világból. Így a főszereplővel együtt ismerjük meg a világot és együtt kedveljük meg új bajtársait, akikkel összeáll, hogy legyőzze a szabadság ellenségeit.

Mindemellett a Mátrix bírt a kultfilmek másik fontos tartozékával is: még pedig az ikonikussággal. A kultfilmeket néha egyetlen tárgyról vagy egy sziluettről is be lehet azonosítani: gondoljunk csak Indiana Jones kalapjára és ostorára, vagy a már emlegetett Star Wars fénykardjaira.

A Mátrix hemzseg az emlékezetes képektől: legyen szó a bőrkabátos, napszemüveges hősökről vagy a monitorok lefelé gördülő zöld betűiről.

Persze sokszor fel szokták hánytorgatni a Mátrixnak, hogy sok helyről kölcsönzött ötleteket. Ami azt illeti a lefelé gördülő zöld betűk kísértetiesen hasonlítanak egy japán rajzfilm a Ghost in the Shell kijelzőire.

De mint minden igazán jó kultfilm, a Mátrix is úgy kölcsönzött ötleteket, hogy közben átformálta őket és valami egészen újszerűt hozott ki belőlük.

Sajnos pont ezaz újszerűség az, ami a jelek szerint az új Mátrix moziból hiányozni fog. Bár a negyedik filmet csak december 22-én fogják bemutatni, egyelőre több minden is arra utal, hogy a sorozat negyedik része csalódást keltő lesz. Csak vegyük sorra a rossz előjeleket.

A Wachowski testvérek filmes pályafutása az első Mátrix után minden csak nem meggyőző.

Először forgattak két meglehetősen gyenge folytatást a Mátrixhoz, amelyeket valamiért telepakoltak okoskodó és egyúttal rém idegesítő szereplőkkel. Utána egyik bukást gyártották a másik után. Az utolsó mozijuk a Jupiter felemelkedése különösen kínosra sikerült.

Ambíciónak ugyan nem voltak híján cserébe az űreposzuk tele van érdektelen figurákkal, akik az idejük nagy részében véget nem érő dögunalmas monológokkal fárasztották egymást.

Ráadásul ezúttal csak egy Wachowski dolgozott a negyedik Mátrix mozin.

Az egyikük Lilly ugyanis nem akart „újra ugyanabban a cipőben járni” ezért inkább kihagyta a legújabb folytatást. Így az összes munka a testvérére Lanára hárult.

A legriasztóbb azonban maga az előzetes, ami hemzseg az olyan jelenetektől, amelyek kis variálással megidézik az első filmet. A trailer alapján a Mátrix, amely annak idején épp az eredetiségével tűnt ki, beáll a sorba és ahogy az mostanában szokás a nosztalgiára alapozva igyekszik megfogni a nézőket.

Persze sztori szempontjából mindez megoldható.

Hisz a Mátrix-trilógiából kiderült, hogy már a filmben látott Neo se az első Neo volt a világon. Csak emlékeztetőül: a filmek sztorija úgy szól, hogy a gépek azért tenyésztik az embereket, hogy energiát nyerjenek belőlük, de hogy az elméjüket lefoglalják kiépítették a Mátrix nevű virtuális valóságot, amelyben az emberek nyugodtan élhetik az átlagos hétköznapjaikat.

Ám időről időre megjelenik a Kiválasztott, aki hatékonyan felveszi a harcot az elnyomó gépekkel, ezért időről időre újabb Mátrixokat hoznak létre.

Bár a legutolsó filmben az emberiség és a gépek között létrejött a béke, minden bizonnyal ez nem lesz hosszú életű, úgyhogy valószínűleg jöhet egy újabb Neo, aki majd megmenti az emberiséget.

Sajnos az eddig kikerült információk nem sok okot adnak a bizakodásra. A jelek szerint egy újabb tipikus Hollywood-i mozira lehet számítani, ami igyekszik biztosra menni. Csak remélni tudjuk, hogy tévedünk.