Bajban a kerámiaipar: kiszorulhatnak a piacról a hazai gyártók a magas energiaárak miatt

Rendelkezésre állnak, de drágák az alapanyagok

Az ellátási láncok esetleges zavarai ellenére a hazai kerámiaipar számára rendelkezésre állnak a szükséges alapanyagok. Jelenleg két probléma azonosítható az alapanyagellátás terén. Egyrészt az árak emelkedése jelent gondot, beleértve a szállítási költségek jelentős növekedését, másrészt csak sokkal hosszabb határidőkkel lehet beszerezni bizonyos termékeket. Ebből adódóan a szektor nagyobb raktározási készletekkel dolgozik annak érdekében, hogy biztosítani tudja a termelés folyamatosságát. Alapanyaghiány azonban nincs – fogalmazott Túri András, a hazai szaniter-, burkolóanyag-, tűzálló kerámia-, műszaki kerámia- és kerámia edény gyártókat összefogó Magyar Kerámiaszövetség elnöke.

A mostani helyzetben mindenkit érdekelhet, hogy milyen a szektor alapanyagellátásának az ukrajnai kitettsége

– tette hozzá.

Mint mondta, szerencsére még a háború előtti időszakban kivezetésre került több fontos, korábban Ukrajnából származó alapanyag, ezek elsősorban az úgynevezett földpátos anyagok, melyek esetében a cégek átálltak a törökországi beszerzésre. (A földpátos anyagok jelentős mennyiségben szükségesek a tűzálló szektor, a szaniter gyárak és egyes esetekben a burkolóipar számára is.)

Ezen túl a hazai burkolóipar jelentős alapanyagbeszállítói épp a legnagyobb szereplő, a Lasselsberger csoport saját bányái. A cég tulajdonában álló Zalakerámia is jelentős részben a vállalatcsoport bányáira épít, valamint a gyártó Tófejen lévő üzemében, - ahol vörösagyagból dolgoznak - ugyancsak saját bányával bírnak - ismertette.

Összességében tehát az alapanyagellátás biztosított, de az árak jelentősen megemelkedtek, nem lehet hosszútávú szerződéseket kötni az alapanyagokra, az ellátási lánc pillanatnyilag is akadozik, hosszabb szállítási határidőkkel kell számolni. Vannak olyan alapanyagok, például a tűzálló szektor számára szükséges anyagok közül, amelyek esetében akár egy éves szállítási idők is előfordulnak. Ezek főképp feldolgozott termékek, például tűzálló téglák, szálas szigetelőanyagok. Ez az egy éves adat azonban fontos kiemelni, hogy csak egy kiugró, extrém csúcsérték, amelynél többnyire rövidebbek a szállítási idők – hangsúlyozta.

Borúsak a jövő évi kilátások

A kereslet alakulásával kapcsolatban elmondta, hogy az idei év várhatóan, kedvezően fog alakulni. A kapacitások erre az évre szinte teljesen le vannak kötve, különösen a szektor építőipari szegmensében. Egyedül a burkolóiparban tapasztalható a gyártási kapacitások csökkenése. Ennek oka, hogy a kereslet visszaesést mutat, az energiaköltségek miatt pedig jelenleg szünetel a teremelés a hazai burkolóipar Romhányban található gyáregységében.

A jövő évi kilátások már borúsabbak. Az első negyedévre még áthúzódhat bizonyos termékek kiszállítása az ezévi szerződésekből adódóan, de a legtöbb területen a prognózisok csökkenéssel számolnak, mind a burkolóipar, mind a szaniterek, mind a tűzálló termékek, mind pedig a műszaki kerámiák esetében. Így várhatóan mind a belföldi értékesítés, mind pedig az export csökkeni fog 2023-ban – húzta alá.

Az ágazat különösen kitett az energiaáraknak

A megemelkedett alapanyagárak mellett a magas energiaköltségek is problémát jelentenek a kerámiaipar számára. 

A szövetség tagvállalatai lehetőségeikhez képest már az energiakrízist megelőző években lépéseket tettek az energiafelhasználás csökkentésére, optimalizálására. Több helyen új, energiatakarékos égetőkemencéket helyeztek üzembe, optimalizálták a termelési folyamatokat, a hulladékhő hasznosítás legkülönbözőbb formáit valósították meg, illetve – ameddig erre engedélyt kaptak az energiaszolgáltatóktól – napelem parkokat létesítettek. Azonban a legtöbb helyen a kerámiagyártás technológiájából adódó jelentős földgáz kitettséget még nem lehet kizárólag zöldenergiával pótolni - hangsúlyozta Túri András.

Amennyiben a gazdaságpolitika célkitűzései között változatlanul megmarad az építőipar prioritása, úgy a hazai kerámiapari vállalatok számára, mint az építőipari terméklánc nélkülözhetetlen szereplőnek sajátosságait is figyelembe vevő támogatási programot kell indítani

-fogalmazott.

Kiemelte, a mostani energiaár-emelkedésnek különösen kitett a kerámiaipar, mivel kifejezetten energiaintenzív ágazat. Ennek oka, hogy rendkívül energiaigényes a gyártási folyamat, hiszen adott esetben gázzal, vagy a műszaki kerámiák esetében elektromos árammal szükséges égetni. Szinte minden alágazatban 10 százalék feletti az árbevétel arányos energiafelhasználás, de van ahol 30-40 százalék az energiaköltség aránya, sőt egyes esetekben az 50 százalékos költséghányadot is elérheti. (Persze vannak kivételek, olyan termékek, például az edénygyártásban, ahol nagyon magas a hozzáadott érték, ilyen a Herendi Porcelánmanufaktúra is, ahol az árbevételekhez viszonyítva az energiaköltségek aránya nem ennyire jelentős.)

A kormányzat által energiakompenzációs támogatásként a KKV-k számára nyújtott támogatásában tehát a kerámiaiparban szinte minden kis és közepes vállalkozás érintett. A nagy vállalatok számára meghirdetett gyármentő programban azonban nem volt lehetősége részt venni a szövetség tagjainak, mivel rendkívül rövid időkeret, mindössze 18 perc állt rendelkezésre a jelentkezéshez. 

Hozzátette, az Európai Unió ideiglenes válságkerete, a Temporary Crisis Framework, lehetőséget ad arra, hogy cégmérettől függetlenül támogatást kapjanak ebből a pénzügyi keretből a gyárak, ám ez most sajnos csak a gyármentő programban jelent meg.

Az ágazatot jól ismerő szakértő elmondta, hogy az elszálló energiaköltségeknek hosszútávú következményei is lehetnek az iparág jövőjét illetően. Vannak olyan üzemek, termékkörök, amelyek esetében gondot jelenthetnek a későbbi befektetői elképzelésekben a mostani Magyarországon jellemző magas energiaárak. A környező országokban ugyanis nem ennyire magasak az energiaárak a vállalkozások számára. Romániában például 70 és 90 euró környékén van most a gáz kilowattóránkénti ára. Ennek persze földrajzi okai is vannak, hiszen Románia jelentős saját gázlelőhelyekkel rendelkezik.

A problémát elsősorban az jelenti, hogy ha most hosszabban leáll egyes termékek esetében a termelés, akkor a későbbiekben akár el is kerülhet Magyarországról ezek gyártása 

-hangsúlyozta.

A multinacionális vállalatcsoportokhoz tartozó üzemek tulajdonosainak esetenként a környező országokban is van gyára és előfordulhat, hogy áthelyezik oda a termelést. Ezen túl ki szorulhatnak a belföldi piacról a hazai gyártók. A burkolóanyagok esetében a helyükön olasz és spanyol, sőt Európán kívüli gyártók termékei jelenhetnek meg. Ez utóbbiak ráadásul nagyon dinamikusan terjeszkednek az utóbbi időben.

Mindemellett gyakorlatilag mindenki rendelkezik érvényes energia szerződéssel, aki korábban is szerződéses rendszerben szerezte be a szükséges energiát és nem a piacról vásárolt. Energiaellátási problémák nincsennek, az áremelkedés azonban jelentős nehézségeket okoz. Ez természetesen megemelte a termelési költségeket, ami a termékek árában is megjelenik. Mostanra azonban úgy tűnik elérkezett az a határ, ahol a piac elfogadja ezeket a megemelkedett árakat. Emellett sajnos a veszteségek csökkentése érdekében bizonyos termékek gyártását a vállalatok ideiglenesen szüneteltetik, vagy szüneteltetni fogják – sorolta a magas energiaárak miatti nehézségeket.

Nincsennek elbocsátások

A munkaerőpiaci helyzetről szót ejtve a Magyar Kerámiaszövetség elnöke ismertette, hogy az elmúlt időszakban szinte minden területen volt munkaerőhiány, főleg szakdolgozókkal nehezen tudták a szükséges létszámkeretet feltölteni. Most ez a helyzet nyilván kicsit változott, hiszen nem feltétlenül lesz szükség annyi munkavállalóra mint korábban. Elbocsátásokról azonban egyelőre nincs szó, arra azonban van példa, hogy a munkaerő természetes fluktuációja során megüresedő helyeket nem töltik fel, valamint ahol ideiglenesen szüneteltetik az üzem működését ott a munkavállalók egy része állási időn van. Ezen kívül ahol van erre lehetőség a bérelt munkaerő csökkentése a jellemző, valamint, ha a szerződés ezt lehetővé teszi, akkor a munkaerő bérlésére vonatkozó szerződés felmondásával mérséklik a költségeket. Az állományban lévők körében azonban jelenleg nem látható elbocsátás.

Hozzátette, annak ellenére, hogy a következő időszakban valószínűleg enyhülnek a kerámiaiparban a munkaerő gondok a Magyar Kerámia Szövetség a szakember utánpótlás tartós biztosítása érdekében az ősz elején elindította a kerámia szakma népszerűsítését szolgáló Hellokerámia! pályaorientációs programot, amely több éven keresztül segíteni fogja pályaválasztásban résztvevő szereplőket a szakma választásban.

Ennek egyik eleme  www.hellokeramia.hu oldal indítása, benne a képzőhelyeket és a kerámiaipari vállatokat bemutató magyar kerámiatérkép megjelenése. A folyamat természetéből adódóan az eredmények várhatóan csak két-három év múlva fognak megjelenni, amikor már a szakma is fellélegezhet az energiakrízis okozta visszaesésből.