Bajban a kínai gazdaság, harminc éve nem volt ilyen lassú a növekedési tempó

Hol vannak már azok az idők, amikor a kínai gazdaság húsz százalék körüli növekedést produkált, de már a tíz évvel ezelőtti 8-10 százalék körüli bővülés is elérhetetlennek tűnik napjainkban. Gazdasági elemzők alapvetően három okra vezetik vissza a távol-keleti ország gazdaságának lassulását.

A lassulás már több mint egy évtiezede tény: a 2010 utáni években egyedül 2017-ben tudott kicsit gyorsulni a kínai gazdasági növekedés tempója – amikor az előző évi 6,85 százalékos bővülés 6,95 százalékra emelkedett –, illetve a Covid-válságot követően, amikor 2020-ról 2021-re 2,24 százalékról 8,11 százalékra gyorsult a növekedés.

Az idei évben azonban minden korábbi várakozást alulmúlt a gazdaság teljesítménye, hiszen az első negyedévben ugyan még bővült a gazdaság az előző negyedévhez képest, az év második három hónapjában azonban 2,6 százalékos visszaesést mértek negyedéves alapon, ami azt jelenti, hogy az előző év hasonló időszakához képest alig 0,4 százalékos volt a gazdaság bővülése.

Az IMF jelentősen lefelé módosította júliusban a Kínára vonatkozó idei GDP-növekedési előrejelzését: 4,4 százalékról 3,3 százalékra.

Komoly bajban az építőipar és a mezőgazdaság

Nem is lehet ezen csodálkozni, hiszen éppen a kínai gazdaság egyik motorja, az építőipar került komoly bajba, amikor tavaly az Evergrande nevű ingatlanfejlesztő cég került a csőd szélére. A vállalat 300 milliárd dollárnyi adósságot halmozott fel, közben több tízezer lakást nem tudott befejezni. De más ingatlanfejlesztők is komoly gondokkal küszködnek az országban. 

Szakértők a gazdaság lassulását ezen túlmenően az igen szigorú koronavírus politikával magyarázzák. Amíg ugyanis a világ más részein ma már nem okoz komoly gondot a Covid, szóba sem kerülnek gazdasági korlátozó lépések, addig Kínában a legkisebb fertőzési góc hírére is teljes városokat, vagy még nagyobb területeket zárnak le. 

De nemcsak ez okoz gondot a távol-keleti országban. A klímaváltozás miatti hőség aszályt eredményezett, ami egyrészt a mezőgazdaságot vetette vissza, másrészt energiaellátási problémákat okozott. A folyók alacsony vízállása miatt ugyanis csökkent a vízerőművek által termelt áram mennyisége, miközben a hatalmas hőség miatt az egekbe emelkedett az elektromos áram iránti igény. Akadtak olyan területek, ahol a megtermelt energia fele annyi volt, mint békeidőben. 

A csökkenő áramtermelés, az ingatlanpiaci válság és a Covid miatti lezárások aggodalomra adnak okat a bruttó hazai termék (GDP) növekedésével kapcsolatban, hiszen a becslések szerint idén várhatóan legfeljebb három százalékkal bővülhet a kínai gazdaság. 1976 óta nem mértek ilyen alacsony értéket, ha nem számítjuk a koronavírus válság idején, 2020-ban mért 2,24 százalékos növekedést.

Gyengébb az exportkereslet

A rossz kilátásokhoz a belgazdasági problémák mellett az is hozzájárul, hogy a globálisan is gyenge kereslet is nehezíti Kína helyzetét, ezért Peking nem számíthat arra, hogy a gazdaság belső problémáit a világgazdasági szárnyalás ellensúlyozhatja. Így az idei évre tervezett 5,5 százalékos gazdasági bővülés már biztosan az álom kategóriába tartozik. 

Ugyanakkor az is tény, hogy az orosz-ukrán háború kitörése, illetve az Oroszország ellen elrendelt szankciók következtében közeledik egymáshoz a két hatalmas ország.

Az év első négy hónapjában például 26 százalékkal bővült a kínai-orosz kereskedelmi forgalom, és elérte az 51 milliárd dollárt. A mérleg kicsit egyenlőtlen, hiszen amíg a Kínába szállított orosz áruk és szolgáltatások összege 37,8 százalékkal, 30,85 milliárd dollárral nőtt, az ellenkező irányba csak 11,3 százalékos, 20,24 milliárd dolláros bővültést mértek. 

A legutóbbi napok fejleménye pedig, hogy a szankciók kikerülése érdekében az orosz felső vezetés úgy döntött, diverzifikálja devizatartalékát, és 70 milliárd dollár értékű devizatartalékot épít fel kínai jüanban.