Bajban az Aldi?

Az Aldi Nord tavaly fennállása óta először saját otthonában Németországban veszteséget kellett elkönyveljen. Az előrejelzések szerint pedig ez az év sem fog sokkal jobban alakulni. Általában is elmondható, hogy a diszkontláncok növekedése kezd alábbhagyni német földön.

A fogyasztók az olcsóságáról ismert Penny Market, Lidl és Aldi boltok helyett egyre többször keresik fel a valamivel drágább szupermarket-láncokat: így például az Edeka és a kölni központtal működő Rewe üzleteit. Beszédes, hogy épp a Rewe tavaly 9 százalékkal növelte a forgalmát. Az okok egyszerüek: a németek kezdenek leszokni a filléreskedésről. Az árnál fontosabb lett a kiszolgálás színvonala. A változás szeleit az Aldi Nord is érzi. Tavaly épp ezért indítottak el egy nagyszabású programot, melynek célja az üzletbelsők modernizálása és kínálat bővítése volt.

Kettészakadás

Ahhoz, hogy jobban megértsük a német viszonyokat, tudni kell, hogy az Aldi még 1962-ben két külön cégre vált szét. A diszkontláncot eredetileg egy testvérpár Theo és Karl Albrecht alapította.

A fivérek még a második világháború után vették át az anyjuk üzletét. A biznisz pedig olyan jól ment, hogy hamarosan az üzleteik gomba módjára kezdtek szaporodni. Már 300 bolt volt a tulajdonukban, amikor Theo és Karl között elmérgesedett a viszony.

A lánc árulhat-e dohánytermékeket? – ez volt az a téma, amelyben képtelenek voltak megegyezni. Ezért inkább különváltak. A Németország északi felében lévő boltok kerültek az Aldi Nordhoz, a délen lévők pedig az Aldi Südhöz.

De nem csak az országot hanem a világot is felosztották egymás között: amíg például Belgiumban, Dániában, Hollandiában és Lengyelországban a Nord, addig Svájban, Kínában, az Egyesült Királyságban vagy épp Magyarországon a Süd nyitott Aldi üzleteket.

Németországon kívül egyedül az USA-ban van jelen mindkét cég. Ott viszont csak az egyikük, a Süd használja az Aldi nevet. A másik felvásárolta egy helyi lánc a Trader Joe's amerikai boltjait, és ezt a brandet használva vetették meg a lábukat a tengerentúlon.

A két társaság meglehetősen más utat járt be. A Nordnál ragakaszkodtak az olcsósághoz, olyannyira, hogy a boltokban az ezredforduló idején még vonalkód-olvasókat se használtak. A nálunk is működő Süd ekkora pénzügyi szigort nem tartott szükségesnek. Ők pont a fejlesztéseiknek köszönhetik a jobb eredményeket.

Hogy a túlzott filléreskedéssel érdemes szakítani arra persze a Nordnál is rájöttek. De egyes hírek szerint a tulajdonosi kör is úgy véli: túl későn. Legalábbis a német DPA Hírügynökség úgy tudja, hogy Marc Heussinger vezérigazgatónak tavaly épp azért kellett távoznia a Nordtól, mert a modernizációs program nem volt elég gyors.

Amerikai sikerek

Az Aldi Südnél közben nemzetközi fronton egyre több a jó hír. Amerikában jelenleg rohamléptekben terjeszkednek. Már 1800 üzletük van az Államokban (míg a Nordnak csak negyedennyi). De még három év és ez szám elérheti a 2500-at is. Az alacsony áraikkal annyira felforgatták az amerikai piacot, hogy a vezetőnek számító Walmart is kénytelen volt nyesni az áraiból.

Az Aldit ezen a téren azonban nehéz megverni, hisz rengeteg olyan helyen is spórolnak, ahol az amerikai versenytársak nem mernek. Például az USA-ban a helyi láncoknál külön embereket foglalkoztatnak csak azért, hogy a bevásárlókocsikat legyen ki a helyére vigye.

A 80-as és a 90-es években néhány tengerentúli szereplő is megpróbálkozott az európai modellel – vagyis elvárták hogy a vásárlók rakják a helyére a kosaraikat – de akkor a fogyasztók messzire kerülték az ilyen olcsó helyeket. Most merőben más a feállás. Az amerikaiak már attól sem idegenkednek, hogy az európai lánc üzleteiben fizetés után a szatyraikba maguknak kell betenniük a vásárolt árukat.

Az Aldinak ez a siker nem egyik pillanatról a másikra esett az ölébe. Amerikában még 1976-ban jelentek meg először. Húsz évet kellett várni mire megnyitották az 500-dik üzletüket. A válság óta azonban megnőtt a népszerűségük, a pozitív trendet pedig jól lovagolták meg. Ma már a felmérések szerint a tehetősebb rétegek is jelentős számban képviseltetik magukat a vásárlóik között. Csak idén várhatóan több mint 130 üzletet fognak nyitni az USA-ban.